Andacs Botond

Újabb pályázat az IHM-től

A szélessávú internet terjedésének előmozdítására újabb 400 millió forint értékű pályázatot írt ki az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM). A pályázat célja az innovatív technológiák és alkalmazások használatának elősegítése. A pályázaton fejlesztési adókedvezményt igénybe venni nem tudó, belföldi székhelyű, távközlési szolgáltatási engedéllyel rendelkező vagy bejelentett távközlési szolgáltatást működtető szervezetek indulhatnak. A bírálat során pontozásos módszert alkalmaz a tárca. Figyelembe veszik a projekt szakmai tartalmát, a költségvetés megalapozottságát és a pályázók felkészültségét. Továbbá nagy hangsúlyt fektetnek a megvalósítás során alkalmazott innovatív technológiai megoldásokra. A nyertes pályázatot a támogatási szerződés megkötését követő másfél éven belül kell megvalósítani.

Nem változik az uniós kötelezettségvállalás

Az utóbbi hetekben megjelent hírekkel ellentétben nem változik az Európai Unió 2004-től 2006-ig tartó időszakra vonatkozó pénzügyi kötelezettségvállalása Magyarországgal szemben - mondta Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és EU Támogatások Hivatalát vezető államtitkár. A félreértés az EU 2004-es költségvetésében megjelenő 2 milliárd eurós maradvány összeg elosztása körül alakult ki. Az EU-tagállamok jövőre 2 milliárd - ebből az új csatlakozók 600 millió - euróval költhetnek többet; a felhasználásról jelenleg is folynak az egyeztetések. A jövő évi magyar költségvetésben, folyó árakon számolva 208,8 milliárd forint uniós kötelezettségvállalás jelenik meg. Ebből 71 milliárd a magyar költségvetést terheli, míg az unió 137,8 milliárdot ad, amelyből 43 milliárd forintnyi támogatást a magyar fél szabadon felhasználhat. A költségvetésen kívüli tételek nagysága meghaladja a 106 milliárd forintot. Ezeket az EU közvetlenül, a magyar költségvetés érintése nélkül fizeti ki az igénylőknek, de csak 2005-ben. Addig a magyar költségvetés előlegezi meg ezt az összeget a gazdálkodóknak. A csatlakozás után a támogatásokat a 2006-ig tartó költségvetési időszak után még két évig lehet lehívni. Így amit 2008 decemberéig nem használnak fel a pályázók, az az összeg elvész. Az uniós gyakorlat szerint a 70-80 százalékos lehívási arány jónak tekinthető; ennek elérése Magyarország számára is reális cél.

Vezető személyzeti tanácsadóvá válhat a Trenkwalder-Multi-Man

Januártól a munkaerő-közvetítéssel és kölcsönzéssel foglalkozó Trenkwalder Personaldienste AG egyesült a magyar Multi-Man Kft.-vel (MM), miután az osztrák vállalat megvásárolta az MM Kft. 80 százalékát - mondta el Szabó Tamás, a Multi-Man cégcsoport ügyvezetője. A társaság új neve Trenkwalder-Multi-Man Group. A munkaerő-közvetítést és -kölcsönzést, valamint oktatást és tréningek szervezését végző két cég összesen mintegy 3 ezer főt foglalkoztat. A fúzió révén szeretnének Magyarországon piacvezetővé válni, ami mintegy 15 százalékos piaci részesedést jelentene a - szerintük - rendkívül elaprózódott piacon. A jelenleg 13 irodával rendelkező két cég 2006-ra az ország összes nagyobb városában mintegy 20 irodában 6 ezer külső és 80 belső munkatársat kíván foglalkoztatni - tette hozzá Szabó Tamás. A fúziót az is szükségessé tette, hogy az EU-csatlakozás után megnyíló piac új kihívásokat jelent. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az unió jelenlegi tagállamai egyből elszippantanák a magasan képzett magyar munkaerőt; a munkaerő-vándorlás hosszabb folyamat lesz. A jelenleg is versenyképes szakmák képviselői közül ugyanis aki akart, eddig is vállalhatott munkát külföldön.

Nem hatékony a magyar társadalmi célú reklámozás

A reklámszakma és a közvélemény szerint is szükség van a szociális problémákra nagyobb figyelmet irányító, társadalmi célú reklámokra (TCR), ugyanakkor a hogyan kérdésében komoly véleménykülönbségek vannak.

Rövidebb étlap a Malév-gépeken

Várhatóan november közepétől némileg egyszerűsödik a Malév-gépeken fogyasztható termékek skálája. A légitársaság nem kíván ételt árusítani a fedélzeten, az étkeztetés továbbra is a szolgáltatás része marad. A fedélzeti árusítás ugyanis személyzeti átképzést is igényel, így egyelőre csupán tesztelik az utazóközönséget, hogy miként fogadnák, ha a repülőjegyért nem járna az étel, viszont pénzért árusítanák a fedélzeten. A probléma az, hogy a fedélzeten árusított ételek nem a hazai árviszonyokhoz igazodnának, ami aligha tetszene a magyar utasoknak. Hasonló felmérésre már sor került amerikai légitársaságoknál, ahol a pénzért történő árusítást csupán az utasok mintegy harmada tartotta elfogadhatónak. A Malév gépein a Fedélzeti Ellátási Osztály az európai konvencióknak megfelelő hagyományos fedélzeti kiszolgálást nyújt – mondta el lapunknak Berzsényi Anita, az egység vezetője. Ez azt jelenti, hogy az európai légitársaságoknál megszokott minőségű és mennyiségű ételt, illetve italt szolgálnak fel az utasoknak. A társaság proaktív üzleti stratégiát alkalmaz, vagyis igyekeznek elébe menni a piac elvárásainak és felveszik a kesztyűt a fapados járatokkal, ahol a fedélzeti szolgáltatásokat külön felszámolják az utasoknak. – tette hozzá Berzsényi. Az ételeket részint a Pannónia Rt. biztosítja – s egyben e cég állítja össze az utas elé kerülő tálcákat –, a szendvicsek, sütemények és melegételek egy része pedig más fővárosi cégektől származik. A Malév továbbra is igyekszik nyílttá tenni a versenyt a beszállítók között, így nem kötelezi el magát egyetlen cég mellett sem – mondta el Berzsényi. Továbbra is full service szolgáltatást kíván nyújtani utasainak a British Airways. A fapados légitársaságok teremtette kihívásokra adott válaszként átszervezik a cég catering beszerzési stratégiáját. Első lépésben a rövid távú járatok catering szolgáltatásait központosítják. Közép- és hosszú távon várhatóan központi beszerzés alá kerülnek a Londontól 2 óránál hosszabb repülési útra levő desztinációk is, így Budapest catering beszerzései is. Ez azt jelenti, hogy a beszerzéseket London központtal végzik majd. A British Airways jelenleg a Pannónia Cateringtől vásárolja a Budapest–London járat fedélzeti catering szolgáltatásait.

Bírálja az ÁSZ a költségvetési tervezetet

Elfogadhatatlan, hogy a költségvetés kialakításakor nem egyértelműek a prioritások és a parlament gumi-jogszabályként kezeli az államháztartási törvényt (Áht) - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a számvevőszéki bizottság előtt. Bár a számvevők öt-hat éve jelzik a kormánynak, hogy a költségvetés elkészítésekor a feladatok és források nem kerülnek összhangba, a finanszírozási reform előkészítésében mégsem történt érdemi előrelépés. A költségvetés nem tartalmazza megfelelően az Áht. előírásait, szükség volna a szabályozás teljes átalakítására. Az ÁSZ szerint problémás és kiegyensúlyozatlan az önkormányzatok finanszírozása. A PM eredeti tervei szerint az intézményfenntartáshoz nyújtott normatív támogatás az inflációt el nem érő mértékben, 2,5 százalékkal, míg a fejlesztési támogatások 37 százalékkal nőnek jövőre. A központi támogatás hiánya miatt több önkormányzatnak át kell ütemeznie vagy el kell halasztania néhány feladatot. A közszféra béremeléséhez szükséges fedezet töredéke épült csak be a támogatásokba és az inflációs ellentételezés is elmarad, de az áfaemelésből származó árnövekedés kompenzációja sincs beépítve. Emiatt tovább folytatódik az önkormányzatok vagyonfelélése és eladósodása - vélik a számvevők. Az ÁSZ szerint a költségvetési törvényjavaslat nem világosan szerkesztett, valamint nem tartalmazza az előírt bontásban a létszámkeretet és a többéves elkötelezettségek hatásait.

Pénteken nyitja kapuit az ITDH nyíregyházi irodája

Október 30-án lesz a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) nyíregyházi regionális irodájának ünnepélyes megnyitása - mondta Wilde Viktor, a szervezet vidéki irodáit koordináló munkatársa. Az iroda a gyakorlatban már szeptember eleje óta működik, most csak a nyitóünnepségre kerül sor. Az ITDH rendkívül jó kapcsolatot ápol a megyei önkormányzattal, így az irodát a megyei önkormányzat épületében tudták elhelyezni. Ez lesz az ITDH 16. vidéki irodája.

Könnyebb lesz az EU-ban munkát vállalni

A munkaügyi központok kiválasztott munkatársai az idén elkezdik a felkészülést az Európai Unióban elvárt, a munkaerő szabad áramlását elősegítő Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) magyarországi bevezetésére.

EURES-tanácsadók segítik majd az uniós munkavállalást

A munkaügyi központok kiválasztott munkatársai az idén elkezdik a felkészülést az Európai Unióban elvárt, a munkaerő szabad áramlását elősegítő Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) magyarországi bevezetésére - mondta el a NAPI Gazdaságnak Simkó János, az Állami Foglalkoztatási Hivatal megbízott főigazgató-helyettese. Az EU az európai mobilitás elősegítése érdekében kötelező feladatokat ír elő a tagországoknak és az újonnan csatlakozóknak, amelyek értelmében online módon elérhető álláskeresési adatbázis és információs központ működtetésével kell megkönnyíteni a munkaerő szabad áramlását. Ezt a célt szolgálja az EURES rendszerének kiépítése. A szolgálat létrehoz egy mindenki számára nyilvános és az EU teljes területén egységesen alkalmazott, határokon átívelő munkaerő-piaci adatbázist, amelyhez megfelelő információtechnológiai rendszer és képzett szakemberek csoportja kapcsolódik. Ezen a rendszeren keresztül a munkavállaló információt kaphat az uniós tagállamokban levő, közösségi szintre kiajánlott üres munkahelyről, valamint általános információkat szerezhet a tagország munkaügyi, társadalombiztosítási szabályozásairól. Simkó elmondta: a szolgálat első tíz EURES-tanácsadóját uniós támogatással Brüsszelben képezik ki, ők itthon tanácsadó-asszisztenseknek adják tovább ismereteiket. Így 2004. május 1-jétől minden megyeszékhelyen az adatbázishoz értő szakemberek várják az unióban munkát vállalni akarókat. Az adatbázis alapját egy az interneten keresztül elérhető, több szempontú keresést is lehetővé tevő informatikai rendszer alkotja. Az európai és a magyar állásbejelentő informatikai összehangolását a brüsszeliek felkérésére jelenleg is teszteli a hivatal. A magyar adatbázis várhatóan már 2004 első negyedévében elérhető lesz az interneten keresztül. Az EURES-tanácsadók és a segítségükkel kiképzett asszisztensek nem önálló irodákban, hanem a megyei munkaügyi központokban segítik az érdeklődőket. A szolgálat távlati célja, hogy a kistérségekben működő összes ügyintéző legalább alapfokon ismerje ki magát az EURES rendszerében, így is tehermentesítve a régiós központokban dolgozókat. Az EURES-re és az úgynevezett migráns tanácsadókra hárul a Magyarországon munkát vállaló külföldiek felvilágosítása is. A több európai nyelven beszélő munkaközvetítők vagy pályaorientációs tanácsadók tisztában vannak mind a magyar, mind pedig az uniós jogszabályokkal, az egyes országok társadalombiztosítási rendszerével, a munkanélkülieknek járó ellátással. Simkó elmondta, hogy a magyar részről érdeklődők többsége várhatóan a diplomás és az EU országaiban keresett szakképesítéssel rendelkező fiatalok közül kerül majd ki, de a lehetőségek nyitva állnak minden jelentkező előtt. A cégek az Állami Foglalkoztatási Szolgálat még fejlesztés alatt álló honlapján keresztül hozhatják majd nyilvánosságra, mely álláshelyeket hirdetik meg az unió egész területén.