Andacs Botond

2005. dec.: 4,0 százalék (összefoglaló)

A 2005. decemberi inflációs cél kereken négy százalék - jelentette be közösen László Csaba és Járai Zsigmond. Majd 2006-ban szeretnék elérni a 3 százalék alatti szintet. A sáv +/- egy százalékpont.

2005. dec: 4,0 százalék (6.)

Járai Zsigmond szerint a 2008. január elseji euróbevezetés a fő cél. Ha 2005-ben az infláció 4 százalék fölé megy, akkor lehet szigoritás, a cél elérése érdekében.

2005. dec: 4,0 százalék (4.) - forintárfolyam

László Csaba: kettőjö találkozóján az árfolyampolitika és a monetáris politika is szóba került. Az utóbbi hónapokban megfogalmazott 250-260-as forintsáv az euróval szemben követendőnek tűnik.

2005. dec: 4,0 százalék (3.)

Az inflációs célsáv 2005-re +/- egy százalékpont. Az MNB és a PM szerint a 4 százaléknál agresszívabb cél nem volna jó.

Több mint fél tucat cég megy Dubaiba

Több mint fél tucat cég jelentkezett október 17-ig a november 29-e és december 3-a között Dubaiban rendezendő Big 5 Show elnevezésű nemzetközi építőipari szakkiállításra – mondta Kiss László, a kiállítást magyar részről szervező Promo Kiállításszervező Kft. munkatársa. A cég idén hat első kategóriás kiállítás szervezési jogát nyerte el a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITDH) Kht.-től.

Nagy volt az érdeklődés az uniós közbeszerzések iránt

Csaknem százan vettek részt október 15-én a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITDH) Kht.-nak az európai uniós közbeszerzési módszerről rendezett szemináriumán – mondta Rixer Judit, az előadást szervező ITDH Euro Info Center (EIC) munkatársa.

Gyorsan fogy a magyar gazdaság regionális előnye

Az állami vagyonportfólió újabb elemeinek értékesítésével ismét a befektetők érdeklődésének középpontjába került Magyarország, a hátralévő magánosítási programok (Mol-, Richter-tulajdonrészek) átmeneti időre növelik a beáramló működőtőke mértékét. Ez sem jelent azonban végleges gyógyírt arra a bajra, hogy az utóbbi években fokozatosan veszített versenyelőnyéből a magyar gazdaság, ráadásul a folyó mérleg finanszírozását már messze nem biztosítja a beáramló működőtőke. Az egyik magyarázat szerint a környező országokban pár éves késéssel indult be a privatizáció, ezért nagyobb most a kínálat eladható vagyontárgyakból. Kevesebb szó esik arról, hogy a vagyonelemek mellett a többi országhoz mérten magasabb nívójú üzleti kultúra is vonzóvá tette Magyarországot a kilencvenes években. Ennek csak egy – egyes elemzések szerint a befektetői döntéseknél negyed-ötödrangú szempontként figyelembe vett – része az adórendszer, nagyobb súllyal esik latba az adminisztráció, a banki szolgáltatások színvonala. Ebben is komoly haladást értek el a régióbeli versenytársak, ezért szakértők fontosnak tartják, hogy a kormány e területen is változtatásokat hajtson végre – például az egyablakos ügyintézés gyakorlati alkalmazásával. Hasonló következtetésre lehet jutni a külföldi érdekeltségekkel rendelkező magyar cégek tapasztalataiból (lásd keretes írásainkat), illetve a KPMG tanácsadó cég elemzéséből. A személyi jövedelmek adóztatását tekintve a magyarok terhei a legmagasabbak – állapítja meg a KPMG. A tb-terhek viszonylag magasak az egész régióban. Mindkét forrásból az szűrhető le, hogy az adórendszerek összevetésekor Magyarország elsősorban a vállalati eredmények mérsékeltebb adóztatása miatt válthat ki érdeklődést a befektetőkből. Ez azonban csak a 18 százalékos társasági adókulcsnak tudható be, a nagyobb adóalapról induló helyi iparűzési adóval kombinálva – utóbbit rajtunk kívül csak Litvániában alkalmazzák – már oda a versenyelőny. A mezőny erősségét jellemzi, hogy a tanácsadó által vizsgált nyolc, az EU-ba tartó ország többségében a társasági adó jóval alacsonyabb az EU- és az OECD-átlagnál; Észtországban például 0 százalék. A cég szerint a befektetőkért folytatott verseny egyértelműen a társasági adóterhek további csökkentésére készteti a csatlakozó államokat; öt közülük 2004-ben is farag az adókulcson, több pedig szélesíti a kínált kedvezményeket. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy a vállalati profitra eső valódi adóteher gyakran jóval magasabb az adókulcsok alapján számított tehernél, mert egyes kiadások nem számolhatók el adóalap-csökkentő tételként. Nink Gabriella, az adótanácsadó partnere szerint a jövő évi adótörvényekben nem található változtatásra utaló javaslat, így továbbra is adóalap-növelő tétel lesz például a véglegesen átadott pénzeszköz, vagy a 6 millió forint bekerülési értéket képviselő személygépkocsik javítására, karbantartására, értékcsökkenésére elszámolt, a bekerülési értéket meghaladó összeg. Az EU-csatlakozás egyik előnye az unión belüli kereskedelem vámmentessége, a termékimport-áfa elszámolásának egyszerűsödése, vagy az, hogy áfaregisztrációval kiváltható a fióktelep létesítése.

Faktoring ismertető-tanfolyam indul

Faktoring szolgáltatás igénybevételét segíti elő az AKKORD Vállalkozásfinanszírozási Rt. és a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) által október 30-ával induló képzés. A program célja, hogy a budapesti vállalkozók jobban megismerjék a faktoring szolgáltatásokban rejlő lehetőséget. Jan Becher, az International Factors Group főtitkára elmondta: a világon évente mintegy 750 millió eurót tesz ki a faktoring-szolgáltatások mértéke, ebből 500 millióval részesedik Európa. A GKM pályázatán nyertes 13 faktoring-szolgáltatón keresztül évente 5 százalékpontos kamattámogatást biztosít a faktoring-szolgáltatásokhoz. A finanszírozásra 700 millió forint áll rendelkezésre. A faktoringcégeknek minősíteniük kell az adósokat: az A kategóriában a kamat háromhavi BUBOR plusz 4 százalék, a B kategóriában BUBOR plusz 5 százalék, a C kategóriában pedig nincs felső határ. Az AKKORD, amely egyike a 13 nyerte pályázónak az első év során 13 milliárdért tud követeléseket vásárolni.

Vezető személyzeti tanácsadóvá válhat a Trenkwalder-Multi-Man (KIMARADT!)

Januártól a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó Trenkwalder Personaldienste AG egyesül a magyar Multi-Man Kft.-vel (MM), miután az osztrák vállalat megvásárolta MM Kft. 80 százalékát - mondta el Szabó Tamás, a Multi-Man cégcsoport ügyvezetője. A társaság új neve Trenkwalder-Multi-Man Groupra változik. A munkaerő-közvetítést és -kölcsönzést, valamint oktatást és tréningek szervezését végző cégek összesen mintegy 3 ezer főt foglalkoztatnak. A fúzió révén szeretnének Magyarországon piacvezetővé válni, ami mintegy 15 százalékos piaci részesedést jelentene - a szerintük - rendkívül elaprózódott piacon. A jelenleg 13 irodával rendelkező két cég 2006-ra az ország összes nagyobb városában mintegy húsz irodában 6 ezer külső és 80 belső munkatársat kíván foglalkoztatni - tette hozzá Szabó Tamás. A fúziót az is szükségessé tette, hogy az EU-csatlakozás után megnyíló piac új kihívásokat jelent. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az unió jelenlegi tagállamai egyből elszippantanák a magasan képzett magyar munkaerőt; a munkaerő-vándorlás hosszabb folyamat lesz. A jelenleg is versenyképes szakmák képviselői közül ugyanis aki akart, eddig is vállalhatott munkát külföldön.