Ámon Kata

Nem lehet uniós védjegy a volt szovjet címer

Az Európai Unió Törvényszéke tegnap elutasította egy orosz divattervezőhöz köthető társaság, a Couture Tech Ltd keresetét a közösségi védjegyhivatallal (OHIM) szemben. A társaság még 2006-ban fordult az OHIM-hoz, a volt Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének címerét kívánták közösségi lajstromba vetetni, ennek a kérésnek azonban nem tettek eleget, mivel a címer több, az egykori szovjet rezsim uralma alá tartozó országban is közrendbe, közerkölcsbe ütközik. A Couture Tech Ltd ezután fordult az uniós törvényszékhez.

Nem életszerű a hallgatók röghöz kötése

Szeptember végére elkészül az új felsőoktatási törvény végleges verziója, amelynek része lesz a jövőben államilag támogatott képzésben részt vevő 25 ezer hallgató \"röghöz kötése\". Az állam szerződést fog velük kötni arról, az egyetem vagy főiskola elvégzése utáni időszakban meghatározott ideig ne vállalhassanak külföldön munkát − mondta Dux László helyettes államtitkár. A korlátozás szakmánként változó mértékű lesz, s a külföldön való munkavállalásnak nem minden típusát érinti majd.

Veszélybe kerülnek az alapítványi iskolák

A köznevelésről szóló törvénytervezet még nem hivatalos verziójában a kormány kötelezővé teszi a délutáni oktatást az általános iskolákban alsó és felső tagozaton egyaránt. Az új közoktatási koncepció szerint alsó tagozaton a diákoknak délután is tanórákon, szakkörökön, tanulószobán kell részt venniük összevont osztályokban, felső tagozaton ez alól szülői kérésre felmentést adhat az igazgató, ha a gyermek kiemelkedő teljesítményt nyújt − írta az Origo. Az elképzelés ellehetetlenítené a délutáni szakköröket, tanfolyamokat, különböző foglalkozásokat szervező alapítványi iskolák fennmaradását, hiszen az alsós diákok egyáltalán nem, a felső tagozatosok pedig csak külön engedéllyel vehetnének részt ezeken az órákon, és mivel ezek csoportos foglalkozások, nagy az esély arra, hogy ezentúl nem lesz meg a megfelelő létszám − nyilatkozta lapunknak egy művészeti iskolahálózat vezetője. A tervezett változtatás mintegy 270 alapítványt érint majd.

Visszaüthet a szociális juttatások korlátozása

A segélyek készpénzarányának csökkentése arra a nem új keletű feltételezésre épül, hogy a segélyezett nem megfelelő módon költi el a pénzét, pedig a rászorulók legnagyobb gondja éppen a készpénz hiánya. A természetbeni juttatások a segélyezettek szűkös készpénzállományából vonnak el, jóval többen fordulhatnak majd uzsorásokhoz − mondta lapunknak Derdák Tibor szociológus. Ennek ellenére a kormány a jövőben megvonná az állami juttatásokat attól, aki nem vállalja el a neki felajánlott munkát vagy feketemunkán érik és növelné a természetbeni juttatások arányát a segélyekben és intézkedést az uzsora elleni harc eszközének tekinti.

Ipari fejlesztések indulnak több vidéki városban

Békéscsabán és Bátonyterenyén új ipari övezeteket alakítanak ki, Tatabányán pedig bővítik a már meglévő ipari parkot − számolt be az MTI. A békéscsabai ipari park közel 600, a bátonyterenyei 142,8 millió forintos beruházást jelent. A fejlesztéseket az önkormányzatok önerőből és uniós támogatásokból finanszírozzák. Békéscsaba északi ipartelepén egy 720 méter hosszú aszfaltutat és egy 3000 négyzetméteres üzemcsarnokot építettek, valamint az ipari tevékenységhez szükséges infrastruktúrát alakították ki. A csarnokot az önkormányzat bérbeadás útján fogja hasznosítani, egy csomagolóipari céggel már folynak tárgyalások a teljes üzem használatba vételéről. Bátonyterenyén 5,2 hektárnyi területen alakítanak ki ipari parkot, amelyet várhatóan jövő ilyenkor adnak át. A beruházás területén az önkormányzat útépítést, a közüzemi szolgáltatások kialakítását tervezi, céljuk a munkanélküliség csökkentése a kistérségben. A tatabányai önkormányzat 450 hektáros ipari parkját további 70 hektárnyi területtel bővíti. Jelenleg 20 hektár áll üresen az övezetben, de a befektetők jelentős része csak 10 hektárnál nagyobb telkek iránt érdeklődik, ezért döntöttek a beruházás mellett.

Továbbra is bírálatok kereszttüzében a végtörlesztés

Az összes jogi lehetőség kihasználását tanácsolta az osztrák kormánynak a magyarországi devizahitelek végtörlesztéséről szóló magyar kormányzati tervvel szemben Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) kormányzója. A devizahitelek végtörlesztési ötlete csak egy újabb kormányzati sziporka, azoknak lesz jó, akiknek van pénzük vagy akik hitelképesek, miközben tönkreteszi a bankok mérlegét, gyengíti a forintot, növeli az ország csődkockázatát − fogalmaz Felcsuti Péter, a Bankszövetség korábbi elnöke a Magyar Narancs ma megjelenő számában. Róna Péter közgazdász szerint a devizaadósok végtörlesztési lehetőségéből nagyon nagy baj lesz, Magyarország kockázati felára nagymértékben emelkedni fog, megdrágul az adósság finanszírozása. Londoni elemzők úgy vélték, Magyarország azonnali leminősítése nem valószínű, de a befektetők a már elhangzott negatív hitelminősítői kommentárokra is nyilván felfigyelnek. Szintén a hétfői bejelentésekhez kapcsolódva a DRV azt közölte, a hatósági vízdíj hatására csökkenni fognak a helyi különbségek a vízdíjak között (jelenleg akár hét-, kilencszeres eltérések is előfordulnak).

Csökkent az atomerőmű támogatottsága

A paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és új atomerőmű építését is elutasítja a magyarok majdnem kétharmada − derül ki a Medián közvélemény-kutatásából, amely az Origo megrendelésére készült. Egy másik, a paksi atomerőmű által készíttetett felmérés szerint ugyanakkor a többség támogatja egy új erőmű építését, a jelenlegi támogatottsága 73 százalék − közölte Felkai György, a Magyar Villamos Művek (MVM) kommunikációs igazgatója az MTI-vel. A Medián felmérésében részt vevők 46 százaléka rendkívül veszélyesnek tartja a nukleáris hulladékot, egyharmaduk pedig általában az atomerőműveket és a paksi létesítményt is. A válaszadók több mint fele úgy gondolta, az államnak az atomenergiát kellene a legkevésbé támogatnia, és 80 százalékuk értett egyet azzal, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását lenne érdemes ösztönözni. Felkai szerint az atomerőmű továbbépítésével kapcsolatos kérdésre a fukusimai atombaleset miatt már csökkent a támogató vélemények aránya, de a lakosság többsége továbbra is támogatja az atomerőmű bővítését.

Nem bíznak az emberek a nyugdíjrendszerben

A középkorú lakosság többsége havi 10−30 ezer forintot spórolna a megfelelő összegű nyugdíj elérésének érdekében, a megtakarításra teljesen nyitottnak azonban csak a megkérdezettek ötöde bizonyult − derül ki a BellResearch Kft.-nek az Aegon Magyarország Zrt. számára készített kutatásából. A nyugdíjjal kapcsolatos kérdések elsősorban az 50 év felettieket és a rosszul keresőket foglalkoztatják, annak ellenére, hogy a megkérdezettek döntő többsége szerint már fiatal korban fel kell készülni a nyugdíjas évekre.

Több száz milliós hűtlen kezelés a BKV-nál

A Budapesti Közlekedési Zrt. 2005-ben lízingszerződés megkötésére közbeszerzési eljárást indított igazgatóságának beleegyezése nélkül és annak ellenére, hogy azt megelőzően az általuk készített pénzügyi elemzés alapján ezt a konstrukciót tekintették a legkevésbé hatékony megoldásnak − nyilatkozta lapunknak Sepsey Tamás, az Állami Számvevőszék főigazgató-helyettese. A 7,8 milliárd forint értékű, tízéves lízingszerződés a BKV-nak 500−700 millió forint vagyoni kárt okozott.