A segélyek készpénzarányának csökkentése arra a nem új keletű feltételezésre épül, hogy a segélyezett nem megfelelő módon költi el a pénzét, pedig a rászorulók legnagyobb gondja éppen a készpénz hiánya. A természetbeni juttatások a segélyezettek szűkös készpénzállományából vonnak el, jóval többen fordulhatnak majd uzsorásokhoz − mondta lapunknak Derdák Tibor szociológus. Ennek ellenére a kormány a jövőben megvonná az állami juttatásokat attól, aki nem vállalja el a neki felajánlott munkát vagy feketemunkán érik és növelné a természetbeni juttatások arányát a segélyekben és intézkedést az uzsora elleni harc eszközének tekinti.
Hasonlóan kontraproduktív az az elképzelés is, hogy a feketemunka szankcionálása a legális munka vagy a közmunka irányába terelné a segélyezetteket. A rejtett gazdaságban dolgozók többsége magasan képzett szakember, aki adócsalással vagy -elkerüléssel okoz kárt az államnak, kisebb részük az alacsonyan képzett, hátrányos helyzetű kistérségben élő segélyezett, aki legális munka híján segélyből, (fekete) munkákból él. Ha ők esnek el a szociális juttatásoktól, akkor végérvényesen a feketemunkára kell hagyatkozniuk, ami az ottani munkaerő-kínálat növekedéséhez, a fizetések visszaeséséhez vezet majd − figyelmeztetett Tóth István János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
A közmunka is csak akkor jelenthet kiutat, ha nem az önkormányzatok, hanem a magánszektor alkalmazza az embereket, és ha emellett az állam vagy a munkaadó szakképzési lehetőséget biztosít. Képzés nélkül nő a veszélye annak, hogy a cégek az állandó munkaerő egy része helyett vesznek fel közmunkásokat − mondta Telegdy Álmos, az MTA KTI tudományos főmunkatársa. A nagyvállalatoknál a betanulási folyamat akár három hónap is lehet, ezért nem éri meg számukra a közmunkások felvétele − tette hozzá Mező Eszter, a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó T-HR Kft. ügyvezetője.
