Szeptember végére elkészül az új felsőoktatási törvény végleges verziója, amelynek része lesz a jövőben államilag támogatott képzésben részt vevő 25 ezer hallgató \"röghöz kötése\". Az állam szerződést fog velük kötni arról, az egyetem vagy főiskola elvégzése utáni időszakban meghatározott ideig ne vállalhassanak külföldön munkát − mondta Dux László helyettes államtitkár. A korlátozás szakmánként változó mértékű lesz, s a külföldön való munkavállalásnak nem minden típusát érinti majd.
Az állam az agyelszívás megakadályozása érdekében hasonló stratégiát alkalmaz, mint a rezidens orvosok ösztöndíjánál, ez azonban már az ő esetükben sem volt sikeres, hiszen a munkaerőt versenyképes fizetéssel és tisztes munkakörülményekkel lehet belföldön tartani − nyilatkozta lapunknak Szilágyi Katalin, a HR Portál főszerkesztője.
A munkaerőpiac pedig csak akkor működik hatékonyan, ha a bér és a megfelelő munkakörülmények alapján helyezkednek el a munkavállalók − véli Alessandro Boccaletti, a Magyar Olasz Kereskedelmi Kamara tanácstagja. Véleménye szerint a röghöz kötés hatása attól függ majd, az állam mennyire magas térítési díjakat határoz meg, mert ha azok alacsonyak, sokan inkább a költségtérítést választják majd. Emiatt egy magát megnevezni nem kívánó forrás egy másik kamarától a röghöz kötés célját inkább a tandíjbefizetések számának növelésében és nem az agyelszívás megakadályozásában látja, és nem tartja életszerűnek munkaerő-piaci szempontból, hogy akár húsz évre is ilyen módon korlátozzák a hallgatókat.
A magyaroknak csak kis része, 2-2,5 százaléka vállal külföldön munkát, többségük nem végzett egyetemet, a diplomásoknak pedig csak töredéke tartózkodik hosszabb ideig külföldön − állapította meg Szilágyi. Jelentős problémák az egészségügyben vannak, de nemcsak az orvosoknál, hanem a szakápolóknál is, ez viszont nem indokolja, hogy az összes államilag támogatott képzésben részt vevőt így korlátozzák.
Boccaletti szerint a cégekre nem lesz hatással a kezdeményezés, mivel eddig is elsősorban azokat a diplomásokat alkalmazták, akik helyben végezték el az egyetemet, főiskolát. A magas munkanélküliség miatt viszont nehéz lesz munkát biztosítani a belföldön maradóknak. A gazdasági életnek fontos eleme a munkaerő szabad áramlása, a multinacionális vállalatoknál fontos a külföldi tapasztalatszerzés, különösen a kutatás-fejlesztésben − mondta Szilágyi. Egyelőre az sem biztos, hogy a vállalaton belüli kiküldetéseket lehetővé teszik-e a szerződések. Ha fiatalok jelentős része dönt úgy, hogy külföldön végzi el az egyetemet vagy kifizeti a tandíjat, és utána vállal más országban munkát, a cégek kevésbé szakképzett munkakeresőkből tudnak majd választani.
