Ádám Viktor

Látszólag kedvező folyamatok tapasztalhatók az állampapírpiacon, hiszen a hozamok csökkentek. Árnyalja a képet, hogy továbbra is szünetel az államkötvény-kibocsátás, ami hosszú távon aligha tartható fenn.

Eredetileg arról volt szó, hogy bár idén már nem bocsátanak ki államkötvényeket, a kínálat visszafogásával segítve elő az állampapír-piaci helyzet stabilizálódását, jövőre azonban várhatóan visszatérnek a dolgok a rendes kerékvágásba. Az állampapír-piaci helyzet normalizálódni látszik, hiszen a hozamok a válság tetőpontján tapasztalt irreálisan magas szintekhez képest jelentősen csökkentek. A kialakult egyensúly azonban törékeny, hiszen az államkötvény-kibocsátások újbóli beindulása esetén a kialakult status quo könnyen felborulhat. Éppen ezért most úgy fest, egy negyedévvel meghosszabbodik a kibocsátási szünet. Az ÁKK bejelentése szerint a korábbinál sokkal rugalmasabban kívánja kezelni a kibocsátásokat, rigorózus előzetes kibocsátási terv helyett nagyobb szerepet adva az éppen aktuális piaci helyzethez igazodó ad hoc döntéseknek.

Magával rántotta a zloty a forintot

A lengyel deviza hullámvasutazását követte a forint is csütörtökön. Ahogyan az euró zlotykurzusa felugrott 4,19-re, majd visszahullott 4,11-re, úgy szaladt fel itthon 269,30 forintra és korrigált 267,40-re az uniós deviza jegyzése a bankközi devizapiacon. Az ING Bank devizaüzletágának vezetője szerint a gyengülés irányában azért sérülékenyebb a lengyel fizetőeszköz, mert szerényebb forgalom jellemzi a kereskedést, mint a korábbi erősödés során, így egy-egy kisebb tétellel is jelentősebben el lehet mozdítani az árfolyamot. Volatilisan alakult az euró/dollár devizapár napja is: napközben 1,4650 környékén tetőzött, majd a délelőtt érvényes 1,4450-es szintre tért vissza. Ennek megfelelően délután fél négy tájban az amerikai deviza egysége 185 forintot ért, a svájci frank 174 forinton járt. A szerdai, hajszálnyi csökkenés után ezúttal sem változtak számottevően a referenciahozamok az állampapírok másodlagos piacán. Az öt- és a tízéves benchmark egyetlen bázisponttal került feljebb, míg a többi 1-3 bázisponttal gyengült tovább.

A zloty húzta le a forintot

Áttörte az euró jegyzése a 4 zlotys lélektani határt kedden, az árfolyam a 4,08-as szint közelében tetőzött, így a forint is gyengült - tájékoztatta a Napit az ING Bank devizaüzletágának vezetője. Az euró forintkurzusa 269,50-ig szaladt fel - ez a hétfőn délután érvényes jegyzést bő 3 forinttal múlta felül -, de fél öt tájban már 268,80 volt az ár, míg a dollár egysége 195,30, a svájci franké 170,50 forinton állt. A szakember úgy véli, a piac tesztelheti, meddig tud még gyengülni a lengyel deviza, ami pedig kijelölheti a forint útját is. A hétfői hosszú oldali lendületes emelkedést követően a hozamok többsége egyáltalán nem mozdult kedden az állampapírok másodlagos piacán. A legnagyobb kilengést a tízéves lejárat produkálta, ami 2 bázisponttal csökkent. A legfrissebb, december 12-ei adatok szerint a külföldi befektetők tulajdonában 2,47 ezer milliárd forint értékű állampapír volt, 4,31 év átlagos hátralévő futamidő mellett. Mind az állomány, mind a hátralévő futamidő kismértékben nőtt az egy héttel korábbihoz képest.

Hatnak a piramisjáték-félelmek

Bár a Bush-kormány autóipart célzó mentőötletei nyomán - követve a tengerentúli mutatók emelkedését - északnak vették az irányt hétfőn a vezető nyugat-európai részvényindexek, a New York-i fordulat végül újra gyengülést hozott. A befektetők hangulatát az rontotta el, hogy a pénzügyi szektor mind több szereplőjéről derült ki: szenvedő félként kisebb-nagyobb mértékben érintett a feltételezések szerinti, 50 milliárd dolláros csalási ügyben, amely Bernard Madoff volt Nasdaq-elnök nevéhez fűződik. Szintén a bankpapírok piacára volt hatással az a legfelsőbb bírósági ítélet, amely két hónapra felfüggesztette a csődtől állami segítséggel megmentett Fortis Bank felosztását és egy részének eladását a BNP Paribas-nak. Utóbbi részvényei mindenesetre közel 10 százalékkal estek Párizsban, míg a Fortis-papírok kereskedését hétfőre és keddre felfüggesztették. Az energiaszektor képviselőinek részvényei ugyanakkor jól szerepeltek, miután az irányadó amerikai nyersolaj határidős jegyzése 50 dollár felett is megfordult. Az autógyártók részvényeinek többsége - a VW kivételével - gyengüléssel zárt hétfőn. New Yorkban a nyitást megelőzően még viszonylag optimista hangulatot tükröztek a határidős részvényindexek, az amerikai ipar teljesítményére vonatkozó adatok ugyanis a vártnál kisebb romlást mutattak. Később azonban a Madoff-botránnyal kapcsolatos aggodalmak váltak meghatározóvá, amelyek természetesen a pénzügyi szektor részvényeit sújtották. A JPMorgan papírjait az is lehúzta továbbá, hogy a Merrill Lynch közölte, negyedéves veszteséget vár a társaságtól. Eközben a friss mentőtervek nyomán erősödtek a Ford és a General Motors részvényei, de a nyertesek közé iratkoztak fel a Honeywell International papírjai is, miután a cég megerősítette idei eredményvárakozását.

Múltheti tőzsdezárás: Amerika fel, Európa le

A mintegy 200 pontos mínusszal rajtoló Dow Jones ipari átlag végül 65 pontos, azaz 0,8 százalékos többlettel fejezte be a kereskedést, de a hét egészét így is 0,1 százalékos gyengüléssel abszolválta. A DJIA mellett erősödéssel zárt az S&P-500 és a Nasdaq Composite is. Az általános tőzsdei hangulatnak jót tett az amerikai fogyasztói hangulat mérsékelt javulása, miközben a novemberi kiskereskedelmi forgalom visszaesését jelző beszámoló kedvezőtlenül hatott. Pénteken a hegymenetet a DJIA-komponensek között a több mint 5 százalékkal dráguló Intel-részvények vezették, miközben a General Motors papírjai - jelentős kilengések után - 4,4 százalékos eséssel zártak. A Dow-kosárban nem szereplő Ford-részvények ugyanakkor 4,8 százalékkal kerültek feljebb. Az autóipari részvények iránti felfokozott érdeklődést az magyarázta, hogy miután a szenátus elutasította a detroiti trojka megmentését célzó 14 milliárd dolláros kormányzati hitelprogramot, a Fehér Ház jelezte, hogy akár a 700 milliárd dolláros banki mentő csomagból is lecsíphet az érintett cégeknek, a pénzügyminisztérium pedig közölte, hogy készen áll gyorssegélyt juttatni a társaságoknak, így adva időt a kongresszusnak a hosszú távú megoldás megtalálására. A vezető európai részvénypiacok viszont még gyengültek pénteken. Az esést a banki papírok vezették, amiben a JP Morgan vezére is közrejátszhatott, hiszen úgy nyilatkozott, hogy bankja rettenetes novembert és decembert zárhat. A szektor iránti bizalmat az sem erősítette, hogy az FBI 50 milliárd dollárnyi kárt okozó csalás vádjával őrizetbe vette Bernard Madoffot, a Nasdaq korábbi elnökét. Az európai autóipari részvényeket eközben a detroiti gyorskölcsön-kérelmek szenátusi elutasítása viselte meg, a Bush-adminisztráció mentőötletei a mai kereskedésben hozhatnak korrekciót.

Csak a zloty hatott a forintra

A nap folyamán jobbára a szerdainál is szűkebb, egyforintos sávban mozgott az euró árfolyama a bankközi devizapiacon, a dollár folytatódó gyengülése ezúttal sem erősítette a régiós fizetőeszközöket. A 262,80-263,80 forint közötti tartományból a vártnál nagyobb inflációcsökkenést mutató novemberi KSH-statisztika sem tudta kitéríteni az eurót, ám kora délután megváltozott a helyzet. A lassan már megszokottá váló szűk likviditás mellett 264,60-ra szökött fel az árfolyam, hogy azután gyorsan egy forintot vissza is adjon. A hazai fizetőeszközt a lengyel deviza esése rángatta meg, az euró zlotykurzusa ugyanis érintette a 4-es szintet, majd 3,9350-re korrigált - tájékoztatott az ING Bank devizaüzletágának vezetője. Kolba Miklós hozzátette: a svájci jegybank újabb alapkamat-felezése, amelynek nyomán 0,5 százalékra csökkent az irányadó ráta, nem mozgatta meg érdemben a piacokat. Délután háromnegyed négykor a dollár egysége 198,80, a svájci franké 167,20 forinton állt. Míg szerdán legfeljebb 1 bázisponttal változtak a referenciahozamok az állampapírok másodlagos piacán, addig csütörtökön 24-70 bázispont közötti esést produkáltak. Az ötéves lejáratig bezárólag egységes képet mutatott a piac, a benchmarkok 64-70 bázisponttal kerültek lejjebb, azon túl a tízéves 35, az ötéves 24 bázisponttal apadt.

Elbocsátásoknak örülnek a tőzsdék

Az amerikai autógyártók megsegítését célzó 15 milliárd dolláros kormányzati program elfogadásával kapcsolatos remények nyomán emelkedéssel kezdtek szerdán a vezető New York-i részvényindexek. Nyitás után egy órával a mutatók másfél százalék körüli plusznál tartottak, de lapzártánkra már némileg csökkentek a többletek. A nyersolaj lendületes drágulása jót tett az olajipari részvényeknek, az ExxonMobil- és a Chevron-papírok 1,5-2 százalékkal kerültek feljebb. A Yahoo! részvényei közel 5 százalékkal, egyhavi csúcsra drágultak, a pletykák szerint ugyanis a cég 1500 munkahelyet szüntet meg. Az európai piacokon a bank- és gyógyszerrészvények gyengülése bőven ellensúlyozta a bányaipari papírok emelkedését, így 0,3 százalékos veszteséggel zárt szerdán a londoni Footsie, miközben a CAC-40 és a DAX rendre 0,7 és 0,5 százalékos többletet szedett össze. A nyersanyag-kitermelő szektorban a Rio Tinto 14 ezer fős létszámleépítéssel járó költség- és hitelállomány-lefaragási terve örvendeztette meg a befektetőket, az autógyártók részvényeinek pedig az amerikai konkurenseknek szánt washingtoni mentőöv adott további lendületet. Erőteljesen, több mint 7 százalékkal drágultak a gördülőcsapágyairól ismert, 2500 fős létszámcsökkentést bejelentő svéd SKF papírjai is. Több mint 25 százalékkal ugrottak meg a brit elektronikai kiskereskedelmi lánc, a DSG International részvényei azt követően, hogy a Nomura semlegesről vételre javította azok ajánlását. A nyertesek közé iratkozott fel a Société Générale is, miután a Credit Suisse javított a francia hitelintézet papírjainak besorolásán. A SocGen által leminősített Air Liquide részvényei ugyanakkor estek, de velük tartottak a szintén ipari gázokat gyártó német konkurens, a Linde papírjai is.

Virulhat a korrupció, hiába a törvénymódosítás

A módosítások helyett radikálisan leegyszerűsített törvénynek kellene szabályoznia a közbeszerzéseket a Transparency International Magyarország szerint. A most elfogadott változat sem biztosítja a korrupció elleni védelmet.

Befagytak az állampapírpiaci hozamok

Ismét szűk, kétforintos sávban mozgott az euró árfolyama a bankközi devizapiacon. Délután öt órakor már 264 felett járt az uniós deviza egysége, ami bő egy forinttal volt magasabb az egy nappal korábbinál, míg a dollár 203 forinton állt. A kismértékű gyengülés dacára az MTI-nek nyilatkozó devizapiaci kereskedők úgy vélték, hogy a régiós devizák közül a forint még így is a stabilabbak közé tartozik. A lej ugyanis a román politikai bizonytalanság miatt gyengélkedik, a zloty pedig napok óta spekulációs célpontnak számít. Ezúttal nem segített a régiós devizáknak az amerikai fizetőeszköz folytatódó gyengülése, amelynek során az euró dollárjegyzése 1,30 fölé került. Teljes volt a szélcsend szerdán az állampapírok másodlagos piacán: három lejárat egyáltalán nem változott, a benchmarkok többsége pedig 1 bázisponttal került feljebb. Csütörtökön a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek aukcióját tartja az Államadósság Kezelő Központ. Legutóbb, a november 27-ei értékesítésen a 30 milliárdos mennyiséget több mint négyszeresen jegyezték túl az elsődleges forgalmazók úgy, hogy az elfogadott hozamok átlaga 10,61 százalék lett, szemben a másodpiacon tegnap érvényes 9,49 százalékos referenciaértékkel.