Ádám Viktor

Földbe döngölték a forintot

Pénteken többször is új csúcsot állított be az euró forintjegyzése. Kora délután a 291 forintos szint fölött tetőzött az árfolyam, és bár később némileg korrigált, így is 290 közelében ragadt be. A forintot főként a romló, mindinkább kockázatkerülő befektetői hangulat és a vele összefüggésben a feltörekvő piaci devizák zuhanása gyengítette. Az euró csehkorona-jegyzése felfelé áttörte a 28,00-28,10-nél lévő ellenállást, a zlotykurzus pedig napközben 4,60 közelében érte el maximumát. A hazai deviza értékvesztésében közrejátszhattak az MNB-vel kapcsolatos kamatcsökkentési várakozások éppúgy, mint az a pletyka, amely szerint az egyik nemzetközi hitelminősítő hamarosan leronthatja az ország szuverén adósbesorolását. Az MTI beszámolója szerint ugyanakkor némileg csillapítólag hathattak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szavai, amelyek szerint a kormány a jegybankkal együttműködve azon dolgozik, hogy a forint értékállóságát biztosítsa és elkerülje a gyors, hektikus árfolyammozgásokat. A svájci deviza gyengülése folytatódott, az euró frankjegyzése 1,5 felett is megfordult, majd 1,495 alá tért vissza. Utóbbi valamivel 194 forint alatti frankárfolyamot jelentett késő délután. A forint kitartó gyengülésével párhuzamosan éles fordulatot vett az állampapírok másodlagos piaca: a csütörtöki csökkenést követően minden határidő felfelé mozdult. A legnagyobb mértékben, 53 bázisponttal a hároméves benchmark emelkedett, 9,92 százalékra, de közel ekkora tempó jellemezte az öt- és a tízéves lejáratot is.

Orosz hatásra erősödhetett a forint

A 285 forintos nyitást követően 282 forintig gyengült reggel az euró árfolyama a bankközi devizapiacon. Délután negyed öt tájban 283,10 volt az ár, míg a svájci frank egysége 191, a dolláré 219 forinton járt. Simor András jegybankelnök szavaira, amelyek szerint az idei GDP-visszaesés a piaci várakozások 2,5 százalékos átlagánál is nagyobb lehet, illetve a túlzott ütemű monetáris lazítás a kockázatok növekedéséhez vezetne, nem reagált érdemben a piac. A nap elején a rubel erősödése állhatott a feltörekvő piaci devizák emelkedése mögött, miután az orosz jegybank szélesítette az árfolyamsávot. A Kommerszant című lap pedig úgy értesült, hogy véget érhet a devizakosárral szembeni fokozatos leértékelődés politikája. Mindezt az MDM Bank elemzői azzal egészítették ki, hogy a megcsappant devizatartalékok védelmében akár az árfolyamsáv megszüntetése is szóba jöhet, az így létrejövő szabad piacon pedig a jegybank intervenciókkal tarthatja kordában a kurzust. Az állampapírok másodpiacán vegyesen alakultak a referenciahozamok: a legrövidebb futamidőkben kismértékben csökkentek, az egyéves nem változott, míg éven túl 6-11 bázisponttal kerültek lejjebb.

Eséssel köszöntötték Obamát a tőzsdék

A pénzügyi szektort sújtó eladási hullám nyomán jelentős veszteségekkel köszöntötte Barack Obamát hivatalba lépése alkalmából a Wall Street. Az USA 44. elnökének beiktatása után, lapzártánkkor a vezető amerikai részvényindexek már 2-3 százalékos mínusznál tartottak. Az esésért főleg a bankrészvények voltak okolhatók, nem kis részben annak köszönhetően, hogy a sztárközgazdásznak számító Nouriel Roubini közölte, számításai szerint az amerikai bankszektor összesített veszteségei elérhetik a 3,6 ezer milliárd dollárt, a cégek gondjai pedig arra utalnak, hogy az ország egész pénzügyi rendszere csődben van. A vesztesek közé iratkoztak fel a divatcikkeiről ismert Polo Ralph Lauren Corp. részvényei is, miután a Goldman Sachs eladásra javasolta az instrumentumokat. Az Alcoa-papírok szintén estek, ami nem is csoda, hiszen az alumínium ára immár hetedik napja zsinórban csökkent a londoni piacon. A vezető nyugat-európai börzéken szintén a bankokra járt rá a rúd, a befektetők ugyanis attól tartottak, hogy még több leírásra lehet szükség, ami a kormányokat további támogatások nyújtására kényszerítheti. A Royal Bank of Scotland hétfőn több mint 60 százalékos zuhanást elszenvedett papírjai tegnap 11 százalékot estek, a mumust továbbra is az államosítás lehetősége és a 2008-ra várt jelentős veszteség jelentette. A Société Générale által eladásra visszaminősített BNP Paribas papírjai szintén nehéz kőként zuhantak. Látványosan drágultak viszont a luxuscikkeket gyártó brit Burberry részvényei azt követően, hogy a társaság elbocsátásokat jelentett be és közölte, hogy a komoly árengedményeknek köszönhetően 30 százalékkal ugrott meg harmadik negyedévi árbevétele. A FIAT részvényei 1,9 százalékos veszteséggel reagáltak arra a bejelentésre, amely szerint az olasz autógyártó 35 százalékos részesedést szerez a komoly gondokkal küszködő Chryslerben.

Forintesés érkezett reggelire

Látványos forinteséssel indult a keddi kereskedés a bankközi devizapiacon. A reggeli, 288 forint körüli szintekről napközben 284,40-ig süllyedt az euró jegyzése, de a domináns sáv 284,50-287,00 között volt, átlagos forgalom mellett - tájékoztatott az ING Bank devizaüzletágának vezetője. Kolba Miklós hozzátette: a hazai fizetőeszköz euróhoz viszonyított jegyzése a régiós devizák mozgását követte, miközben napon belül a dollár és a svájci frank forintkurzusa csak kisebb mértékben változott. Előbbi délután öt óra tájban 220,50, utóbbi 192,50 volt, az euró 285 forinton állt. A három hónapos dkj-k aukcióján két és félszeres lefedettség mellett kelt el a 40 milliárd forintnyi meghirdetett mennyiség. Az elfogadott hozamok 8,75 százalékos átlaga épp az MNB-kamatvágásnak megfelelő 50 bázisponttal múlta alul a hétfői másodpiaci benchmarkot. A forint esését viszont érdekes módon nem kísérte a másodpiaci állampapírhozamok látványos emelkedése, sőt a rövid oldalon 10-20 bázispontos csökkenés következett be.

Régiós dallamra táncol a forint

A forint továbbra is úgy táncol, ahogy a régiós devizák fütyülnek, ráadásul mindezt változatlanul alacsony forgalom és lanyha érdeklődés mellett teszi. Csütörtökön jellemzően 278-282 forint között ingadozott az euró jegyzése, fél öt tájban pontosan e sáv közepén állt, míg a dollár egysége 214,40, a svájci franké 190 forinton cserélt gazdát, vagyis nem történt túl nagy elmozdulás a szerda délutáni állapotokhoz képest. Az ING Bank devizaüzletágának vezetője nem is számít arra, hogy a következő napokban érdemben változna a helyzet. Az Európai Központi Bank vártnak megfelelő, 50 bázispontos kamatcsökkentését követően az intézmény elnöke, Jean-Claude Trichet jelezte, hogy további monetáris enyhítés jöhet. Ez és a gyenge amerikai makroadatok megrángatták az euró/dollár keresztárfolyamot, amely délután már bőven 1,31 alatt járt, szemben az egy nappal korábbi 1,3170 körüli értékekkel. A keddi emelkedést követő szerdai süllyedés után érdemben nem változott a referenciahozamok többsége az állampapírok másodlagos piacán. Mindössze két kivétel akadt: a 12 hónapos 7 bázisponttal emelkedett, a tízéves 6-tal csökkent.

Régiós dallamra táncol a forint

Lényegében nem változott a forint pozíciója csütörtökön az előző naphoz képest, továbbra is a régiós devizák határozzák meg az árfolyamot.

Régiós hatás gyengítette a forintot

Jelentős forgalom nélkül, nagy kilengések mellett gyengült a forint szerdán a bankközi devizapiacon, de olyan magas, 285 fölötti euróárfolyamra nem volt példa, mint egy nappal korábban. A hazai fizetőeszközt régiós hatások küldték lejtőre, hiszen süllyedt a zloty, a cseh korona és a török líra is - tájékoztatott az ING Bank üzletkötője. Délután négy óra tájban az euró egysége 281,20 forintnál járt, a dollárral 214,20, a svájci frankkal 191,30-on kereskedtek. A szakember hozzátette: van rá esély, hogy tovább gyengül a hazai deviza, de ennek nem forintspecifikus okai vannak, hanem a feltörekvő piaci fizetőeszközök veszteségei hathatnak negatívan, ám a közeljövőben így sem valószínű, hogy 285-286 forintnál magasabb legyen az euró jegyzése. Az Államadósság Kezelő Központ kora délután közölt statisztikája a referenciahozamok csökkenését mutatta az állampapírok másodlagos piacán. A három hónapos benchmark lényegében stagnált, a többi viszont 10-24 bázispont közötti értékekkel került lejjebb. Az MTI beszámolója szerint egy magyar szereplő vásárlásai hajtották fel az árakat, illetve csökkentették a hozamokat. A forint délutáni gyengülése ugyanakkor "visszarendezte" a hozamszinteket, így azok végül gyakorlatilag nem vagy alig változtak.

Az euró elérte a 285 forintot

A reggel még folytatódó gyengülés után erősödésbe váltott a forint a bankközi devizapiacon: az euró jegyzése 285 felett tetőzött, délutánra 274 közelébe esett vissza, majd újra 277 fölé emelkedett. A piacot láthatóan megnyugtatta, hogy a pletykákkal szemben nem mutatkozott nézeteltérés a Valutaalap és a magyar kormány között, a hírek inkább megnyugtatóak voltak. Az IMF-vezér a forint ingadozása kapcsán úgy vélte, a jelenleg tapasztalható volatilitás megszokott, így nem lát okot aggodalomra a magyar devizával kapcsolatban. Bár a forint erősödött, az állampapírok másodlagos piacán a kora délután számolt referenciahozamok szerint még folytatódott a hozamok emelkedése, ami alól csak a változatlan 12 hónapos lejárat jelentett kivételt. Az éven belüli hozamok így már 9,5 százalék közelében vannak, a három- és az ötéves referenciaérték pedig meghaladja a 10 százalékot. Az egy héttel korábbinál és a hétfői másodlagos piaci benchmarknál magasabb átlaghozammal keltek el a három hónapos kincstárjegyek is az aukción. Az elfogadott hozamok átlaga 9,40 százalék lett. A kéthetes MNB-kötvények szintén tegnapi aukcióját követően új rekordra hízott e jegybanki instrumentum állománya, már csak hajszálra van az 1700 milliárd forintos határtól.

Léket kaptak a bankpapírok

A kezdeti veszteségeket követően kizöldültek ugyan a vezető tengerentúli részvényindexek, ám lapzártánkkor már újra vegyes volt a kép. A Wall Street Journal szerint a Citigroup 10 milliárd dollár körüli üzemi veszteséget realizálhatott az elmúlt év utolsó negyedévében, ráadásul az amerikai nagybank megválik aranytojást tojó tyúkjától, hiszen értékesíteni kívánja brókerüzletágát a Morgan Stanleynek. A rossz hírek garmadája mégis csak átmenetileg küldte lejtőre küldte a Citi papírjait, miközben az Alcoa-részvények a társaság 1,2 milliárd dolláros negyedik negyedévi veszteséget mutató gyorsjelentése miatt zuhantak. A Barclays borúlátó eredménykommentárja meglékelte a General Electric papírjainak jegyzését, az energiaszektornak viszont jót tett az olaj drágulása. A vezető nyugat-európai részvényindexek kisebb-nagyobb veszteséggel abszolválták a kereskedést, nem kis részben annak betudhatóan, hogy a bankszektor képviselői meredek lejtőre kerültek. A brit Barclays a bankpapírok között is kiemelkedően nagy, több mint tízszázalékos esést szenvedett el, a spanyol Banco Santander jegyzését pedig az is gyengítette, hogy a Wall Street Journal beszámolója szerint vizsgálat indult annak kiderítésére, miként veszíthettek a cég ügyfelei 2,3 milliárd eurót a Bernard Madoff-féle befektetések kapcsán. A Deutsche Postbank nem tartott szektortársaival, közel 12 százalékkal lódult meg azon reményeknek köszönhetően, amelyek szerint a Deutsche Bank tízszázalékos részesedést szerezhet benne. A nyertesek közé iratkozott fel az EADS is, miután a légi- és védelmi ipari óriás közölte, óvja készpénztartalékait és nem tervez jelentősebb USA-beli akvizíciót. A Tesco részvényei szintén erősödtek, miután nagy-britanniai forgalmának emelkedéséről számolt be.