Ádám Viktor

Beindult a telekomrally Európában

A kezdeti bizonytalankodás után a Nasdaq kivételével visszafogott emelkedésbe váltottak a New York-i részvényindexek. Az amerikai lakáspiaci adatok, amelyek arról tanúskodtak, hogy az árcsökkenéssel párhuzamosan új vevők jelentek meg és így nőtt a forgalom, kedvezően hatottak a börzékre. A negyedik negyedévet nyereséggel záró Merck gyógyszergyártó részvényei szépen drágultak, a Motorola ugyanakkor 12 százalékkal zuhant. A mobiltelefonjairól ismert cég 3,6 milliárd dolláros negyedik negyedévi veszteségről számolt be, a folyó negyedre pedig profitriadót fújt, ráadásul közölte, hogy felfüggesztené az osztalékfizetést. A General Motors árfolyamát az küldte meredek lejtőre, hogy a befektetők meglehetősen pesszimistán várták a friss autóeladási adatokat. Erre minden okuk meg is volt, hiszen a riválisok durva visszaesésről számoltak be. A lagymatag tengerentúli erősödési kísérletekkel szemben két százalék körüli többlettel zártak a vezető nyugat-európai részvényindexek. A távközlési szektor képviselői kiemelkedően jól teljesítettek. A Vodafone például Londonban annak köszönhetően drágult hét százalékkal, hogy árbevételének vártnál tempósabb növekedéséről számolt be, ráadásul javított éves prognózisán is. A telekompapírok mellett nagyot léptek a Lufthansa részvényei is, miután a német légitársaság a korábbinál 200 millió euróval magasabb, 1,3 milliárdos üzemieredmény-előrejelzést tett közzé 2008-ra. Az átlaghoz mérten csak szerényen, 0,5 százalékkal drágultak a brit olajipari óriás, a 3,3 milliárd dollár negyedéves veszteségről beszámoló BP részvényei. A bányaipari társaságok sokkal inkább a befektetők kedvenceivé váltak, a Goldman Sachs ugyanis feljebb srófolta az Xstrata célárát, valamint eladásról semlegesre javította a Vedanta Resources részvényeinek ajánlását.

Lakáshitelre vadászik? Teszteltük a bankokat

Hat fővárosi bankfiókot kerestünk fel hétköznapi ügyfélnek álcázva magunkat, hogy egy új építésű lakás megvásárlásához keressük meg a legjobb ajánlatot. Minitesztünkből kiderül, hogy sokszor még a jó kuncsaftot sem igyekeznek megfogni a hitelintézetek.

Erősödni próbált a forint

Közel négyforintos sávban ingadozott hétfőn az euró a bankközi devizapiacon, úgy, hogy a 299-es szintet súrolta reggel és délben is. Délután öt óra tájban egy euró 297,50 forintot ért, vagyis a kurzus hasonló szinten volt, mint kora délelőtt, illetve a múlt hét péntekén. A svájci frank a Bloomberg adatai szerint reggel 201,50 forint körül tetőzött, de délután ennél 2 forinttal lejjebb volt az árfolyama, a dollár pedig 232 forintnál járt, 1,2805-ös euró/dollár keresztárfolyam mellett. Délelőtt még a régiós devizákkal együtt erősödött a forint. Délutánra változott a kép, a lengyel és a cseh fizetőeszköz ugyanis számottevően gyengült: az euró zlotyjegyzése 4,50-en is megfordult a 4,42 alatti korábbi mélységek után, míg a koronaárfolyam 28-ról szökött 28,2 fölé. Az, hogy a forint nem követte a lejtőn a zlotyt és a cseh koronát, akár a miniszterelnök szavaival is magyarázható. Gyurcsány Ferenc jelezte ugyanis, hogy aggasztja a forint gyengülése, a kormány pedig az MNB-vel közösen dolgozik a helyzet megoldásán. A forint napközben bekövetkezett erősödésével párhuzamosan minden futamidőre csökkentek a referenciahozamok az állampapírok másodpiacán. A múlt pénteki kemény emelkedés után a mutatók többsége 20 bázispont körüli értékkel került lejjebb.

Az euró 292 forint felett volt

A vártnál is rosszabb amerikai makroadatok, illetve a rubel látványos gyengülése nyomán lejtőre kerültek a feltörekvő piaci devizák - mondta el lapunknak Kolba Miklós, az ING Bank devizaüzletágának vezetője. Hozzátette, londoni alapkezelők kiszállása, illetve profitrealizálása küldhette lejtőre a fizetőeszközöket, köztük a forintot is. Az euró jegyzése 290,60 forinton tetőzött nap közben, este pedig átlépte a 292 forintos határt is. Háromnegyed öt tájban a dollár 221,50, a svájci frank 193,50-en állt. Az amerikai fizetőeszköz egyébként visszaerősödött a reggeli szintekre, az euró jegyzése napon belül egy dollárcenttel, 1,3070 dollárra süllyedt. A rubel az elmúlt tíz év legnagyobb zuhanását szenvedte el az elmúlt két napban. A jelek szerint a piac tesztelni akarja az orosz jegybankot, hogy az valóban megvédi-e 36 rubeles dollárárfolyamnál a nemzeti devizát, amely immár megközelítette a 35-ös szintet. A forintgyengüléssel párhuzamosan folytatódott a hozamok emelkedése az állampapírok másodlagos piacán is. Éven belül a három hónapos benchmark ugyan nem mozdult, és a többi is csak tíz bázispontnál kisebb mértékben változott, ám éven túl 20-31 bázispont közötti növekedés történt.

Soros György belátja tavalyi spekulációs hibáit

Indiában sokat bukott, Kínában már jobban teljesített befektetéseivel Soros György az elmúlt évben, és bár a befektető tapasztalt shortoló, a legnagyobb, október-novemberi esések kínálta lehetőségeket többször is kihagyta.

Örültek a börzék a rossz banknak

Az Obama-kormány bejelentése, amely szerint az állam egy úgynevezett rossz bankba gyűjtené az amerikai pénzintézetek piacképtelen eszközeit, rendkívüli lendületet adott a pénzügyi szektor képviselőinek a Wall Streeten és a nyugat-európai börzéken is (a Fed-kamatdöntés előtt). New Yorkban a vágtázó bankpapírokkal szemben a vesztesek listájára került a hétfőn nagy bejelentéssel előrukkoló Pfizer is. A piac ugyanis attól tart, hogy a gyógyszercég a Wyeth 68 milliárd dolláros felvásárlásával sem biztos, hogy ellen tud állni a generikus termékeket gyártó versenytársak piachódításának. A Wells Fargo a tőzsdenyitás előtt tette közzé a várakozásoknál jóval rosszabb negyedik negyedéves gyorsjelentését. A cég részvényei mégis nagyot ugrottak, ugyanis az USA második legnagyobb ingatlanhitelezési társasága közölte, nem változtat az osztalék mértékén és nincs szüksége további állami segítségre. A Yahoo!-papírok szintén drágultak, a várakozásokat éppen felülmúló 18 centes részvényenkénti eredménynek köszönhetően. A brit Lloyds Banking Group papírjai 50 százalékkal drágultak - amiben a Citigroup vételi minősítése is közrejátszott -, míg a Deutsche Banknak és a BNP Paribasnak nagyjából feleekkora tempó jutott. A bankszektoron kívül a nyertesek közé iratkoztak fel a háromezer fős elbocsátási tervről beszámoló SAP részvényei is, miközben a szintén létszámleépítést végrehajtó, ám a folyó negyedévre jelentős bevétel-visszaesést prognosztizáló STMicroelectronics papírjai estek. Szintén lefelé vették az irányt a svájci Novartis részvényei, miután a gyógyszergyártó üzemi nyeresége a vártnál kisebb tempóban nőtt.

Alig korrigált a forint

Szerdán 284 és 287 forint között ingadozott az euró, de a napot jobbára 285-286,50 között töltötte. Délután fél öt tájban 286 forint alatt állt, ekkor a svájci frank egységével 186,40, a dolláréval 216,40 forinton kereskedtek. A hazai fizetőeszköz számára ezúttal is a feltörekvő piaci devizák mutattak utat. Amikor napvilágot látott, hogy a lengyel jegybank döntéshozói között volt, aki 100 bázispontos kamatvágást hajtott volna végre kedden, az euró zlotyjegyzése 4,40-re emelkedett, ezzel párhuzamosan nálunk 287 forintra drágult az uniós valuta. Az euró/dollár keresztárfolyam 1,3210-1,3320 között alakult. E sáv felső széle fontos szintnek számít, ha ezt átvinné a jegyzés, további dollárgyengülésnek nyitna utat - vélekedett az ING Bank üzletkötője. Hozzátette: az MNB és a svájci jegybank azon devizaswap-megállapodása, amely többlet-franklikviditást biztosít a hazai központi bank számára, egyelőre nem hatott a bankközi devizapiacra. Az állampapírok másodlagos piacán a keddi csökkenést követően emelkedésbe váltottak a referenciahozamok. Éven belül csak a három hónapos benchmark változott érdemben, éven túl viszont jelentősebb, 8-20 bázispont közötti növekedés történt.

Újra esésbe váltott a forint

Éles fordulattal váltott gyengülésbe kedden a forint. Az euró jegyzése délelőtt 283,50 forint alatt érte el napi mélypontját, de kora délután már újra a reggeli szinteknek megfelelő 285,50 körüli régiókba emelkedett, majd 288 forintra ugrott. A forint nem gyengült egyedül, délután fél négy és négy óra között az összes feltörekvő piaci fizetőeszközre eladói nyomás nehezedett. Az euró/zloty kurzusa például 4,41 fölé emelkedett. Minderre azt követően került sor, hogy a lengyel jegybank a vártnál nagyobb, 75 bázispontos kamatvágást hajtott végre. Hatott emellett a dollár erősödése is, amely az amerikai fogyasztói bizalmi index esése dacára folytatódott. Bár az ÁKK napközbeni eseményeket összefoglaló statisztikája a másodpiaci állampapírhozamok csökkenését mutatta, a forint gyengülésével párhuzamosan délután elindult a benchmarkok emelkedése is. A három hónapos diszkontkincstárjegyek aukcióján viszont még csökkent az elfogadott hozamok átlaga a hétfői referenciaértékhez képest, 34 bázisponttal 8,88 százalékra. Az ÁKK által meghirdetett 40 milliárd forintos mennyiség két és félszeres lefedettség mellett kelt el.

Visszapattant a forint

Különösebb forgalom nélkül erősödött hétfőn a forint a bankközi devizapiacon: az euró jegyzése fél négy tájban napi minimuma közelében, 284,50-en állt. A kora délelőtti hírek még 291 feletti árfolyamról szóltak, de csak optikai csalódásról volt szó. Reggel - a piac zéró aktivitása mellett - az egymástól távol lévő vételi és eladási árak átlagaként jöhetett ki a 291 forint körüli eurókurzus, de ezen a szinten kötés nem született - igazított el az ING Bank devizaüzletágának vezetője. Kolba Miklós hozzátette: az sem ritka, hogy az adatszolgáltató hírügynökségi oldalakon is olyan kurzus látható, amelyen szintén nem jött létre üzlet. A múlt heti fejleményekhez képest a fordulatot valószínűleg egy profitkivéthullám okozhatta. A dollár viszont látványosan gyengült az euróhoz viszonyítva, az 1,2910-ről induló keresztárfolyam 1,3120-ig ment fel. Délután, vagyis a nap eleji helyzethez képest a zöldhasú 5, a frank 2 forinttal lett olcsóbb. Az állampapírok másodlagos piacán mérsékelt elmozdulások követték a pénteki hozamugrást. A legtöbb futamidőben 4-10 bázispont közötti növekedés történt, míg a hat hónapostól a hároméves lejáratig bezárólag 3-7 bázispontos csökkenést mutatott a statisztika.