Pénteken többször is új csúcsot állított be az euró forintjegyzése. Kora délután a 291 forintos szint fölött tetőzött az árfolyam, és bár később némileg korrigált, így is 290 közelében ragadt be.
A forintot főként a romló, mindinkább kockázatkerülő befektetői hangulat és a vele összefüggésben a feltörekvő piaci devizák zuhanása gyengítette. Az euró csehkorona-jegyzése felfelé áttörte a 28,00-28,10-nél lévő ellenállást, a zlotykurzus pedig napközben 4,60 közelében érte el maximumát. A hazai deviza értékvesztésében közrejátszhattak az MNB-vel kapcsolatos kamatcsökkentési várakozások éppúgy, mint az a pletyka, amely szerint az egyik nemzetközi hitelminősítő hamarosan leronthatja az ország szuverén adósbesorolását. Az MTI beszámolója szerint ugyanakkor némileg csillapítólag hathattak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szavai, amelyek szerint a kormány a jegybankkal együttműködve azon dolgozik, hogy a forint értékállóságát biztosítsa és elkerülje a gyors, hektikus árfolyammozgásokat.
A svájci deviza gyengülése folytatódott, az euró frankjegyzése 1,5 felett is megfordult, majd 1,495 alá tért vissza. Utóbbi valamivel 194 forint alatti frankárfolyamot jelentett késő délután.
A forint kitartó gyengülésével párhuzamosan éles fordulatot vett az állampapírok másodlagos piaca: a csütörtöki csökkenést követően minden határidő felfelé mozdult. A legnagyobb mértékben, 53 bázisponttal a hároméves benchmark emelkedett, 9,92 százalékra, de közel ekkora tempó jellemezte az öt- és a tízéves lejáratot is.
Ádám Viktor