Ádám Viktor

Szenvednek a lakásvásárlók, szenvednek az ingatlanosok

Visszavetette az ingatlanközvetítők forgalmát a hitelfeltételek szigorodása, miközben a vevők között egyre határozottabban vannak jelen azok, akik készpénzzel, befektetési céllal vásárolnának ingatlant. Mindemellett nem várható, hogy az árak jelentősen csökkennének.

A forint esése óvatosabbá teheti az MNB-t

A hazai deviza gyengülése láttán csökkenhet a monetáris tanács enyhítési kedve, de úgy tűnik, hogy a soron következő kamatdöntő üléstől várt 50 bázispontos vágás egyelőre nincs veszélyben.

Óvatosságra inti az MNB-t a forintgyengülés

Az MNB kamatcsökkentési rohamának egy időre vége lesz, hiszen a döntéshozók aligha akarják megkockáztatni a forint további gyengülését - vélekedett Geszti Pál, az ING Bank üzletkötője azt követően, hogy az euró két nap alatt bő 12 forinttal, 275 forint fölé drágult a bankközi devizapiacon. A forint sérülékenysége lassabb kamatcsökkentésre kényszerítheti az MNB monetáris tanácsát - kommentálta a fejleményeket Barcza György. A K&H Bank vezető elemzője ugyanakkor továbbra is arra számít, hogy az idén 7-7,5 százalékra mérséklődik az alapráta úgy, hogy a közeljövőben marad az ülésenkénti 50-50 bázispontos enyhítési menetrend. Hasonlóan látja a helyzetet a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere is. Bebesy Dániel szerint a jegybank számára fontos a stabilitás, a forint mostanihoz hasonló jelentős kilengései biztosan nem bátorítják a monetáris tanácsot, hogy nagyot vágjon a kamaton. A szakember ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a január 19-én esedékes következő kamatmeghatározó ülésig akár erősödésbe is válthat a forint. Szerinte ha az euró jegyzése 263-267 forint között maradt volna, 50 bázispontnál nagyobb vágásra is lett volna tér. Miközben ugyanis az MNB még a 300 bázispontos emelést faragja le, a többi feltörekvő ország jegybankja már jóval bátrabbnak mutatkozott, a hazai infláció pedig jelentősen mérséklődött. Bebesy szerint egyébként korántsem biztos, hogy a jegybanki enyhítés a forint gyengülését eredményezné, hiszen a kéthetes MNB-kötvények állománya rekordmagasságban van, közel 1600 milliárd forintot tartanak itt a bankok, de egy kisebb alapkamat láttán az összeg jó részét állampapírokba vihetnék át. Távolabbra tekintve a hozamok terén jelentős kockázatot jelenthet, hogy a fejlett piacokon a jelenlegi, nullához közelítő kamatok mellett egyre nehezebb lesz finanszírozni az állami beavatkozások és gazdaságélénkítő intézkedések miatt megugró adósságállományt - mondta a portfóliómenedzser. Ebben a helyzetben időzített bombát jelent, hogy mikor szabadulnak el a hozamok. Márpedig ha ez megtörténik, az a hazai piacot sem hagyja érintetlenül - tette hozzá Bebesy.

Zuhantak a kötvények és a forint

A régiós hangulatnak megfelelően tegnap gyorsuló ütemben tovább gyengült a forint. Egy euró szerdán reggel 263, délután 268,50 forint volt, azaz kitört a szűkülő sávból, így a csütörtöki további drágulás nem okozott különösebb meglepetést - kommentálta az eseményeket az ING Bank üzletkötője. A jegyzés tegnap 275,40-en tetőzött, négy óra tájban pedig ennél szűk egy forinttal volt lejjebb az ár, miközben a svájci frank egységével 183, a dolláréval 200 forinton kereskedtek. A szakember szerint nem kizárt a hazai deviza további gyengülése. A forint a veszteségek arányát tekintve két nap alatt utolérte a lengyel devizát, a tegnapi és a tegnapelőtti ármozgásokat összeadva mindkettő körülbelül 5 százalékot veszített az euróhoz viszonyítva. A napok óta tartó szélcsend után - a forint gyengülésével párhuzamosan - jelentős hozamemelkedés volt az állampapírok másodlagos piacán. A két legrövidebb futamidőnél mérsékeltebb, 13 és 10 bázispontos emelkedést jeleztek a referenciahozamok, a hosszabbaknál viszont már 26-40 bázispont közötti volt az elmozdulás. A legtempósabb növekedést ismét a 12 hónapos benchmark mutatta, amely két nap alatt összesen 0,7 százalékpontot hízott. A 12 hónapos diszkontkincstárjegyek aukciója szintén hozamemelkedéssel zárult. A mérsékelt, másfélszeres túljegyzés mellett az elfogadott hozamok átlaga 9,38 százalék lett, ami 33 bázisponttal múlta felül a szerdai másodpiaci benchmarkot.

Megzuhant a forint, utolértük a zlotyt

Az euró másfél nap alatt 12 forinttal drágult.

Napon belül sokat gyengült a forint

Szerdán a reggeli erősödés után ismét gyengülésbe váltott a forint a bankközi devizapiacon. Az euró délelőtt 263 forint alatt is megfordult, ám délután fél öt tájban már 268,50 körül járt, míg a dollár egysége 197,20, a svájci franké 179,20 forinton állt. Ezzel a hazai deviza a lengyel fizetőeszközt követte, bár az euró zlotykurzusa még szélesebb sávot járt be, ugyanis 3,88-ról 4,02 környékére emelkedett. Az ING Bank üzletkötője szerint nincs fundamentális oka az árfolyamok kilengésének, csupán annyi történhetett, hogy a befektetők újra felfedezték maguknak a feltörekvő piacokat, ahol a szűk likviditás mellett könnyebben el lehet mozdítani a jegyzéseket. Geszti Pál hozzátette: jelentős mennyiségű tőke vár befektetésre, bármikor beindulhat a gőzhenger, és bármikor megjelenhetnek az azt magyarázó sztorik is. Kedden például még a lengyel eurócsatlakozásról szóló hivatalos bejelentésre spekulált a piac. A vártnál jóval nagyobb arányú elbocsátásokról szóló tengerentúli jelentés nyomán gyorsult a dollár euróhoz viszonyított gyengülése, a keresztárfolyam a délelőtti 1,35 alatti szintek után 1,37 felett is megfordult. Nem változtak szerdán sem jelentősen a hozamok az állampapírok másodlagos piacán. Egyedül az egyéves referenciahozam mozdult el számottevően, 30 bázispontos emelkedés után ez a benchmark is 9 százalék fölé került.

Bezárhat a szekszárdi luxusfehérnemű-gyár

Szekszárdi üzemének bezárását tervezi Európa legnagyobb tőzsdén jegyzett luxusfehérnemű-gyártója, a belga Van de Velde NV, a gyártókapacitást pedig az alacsonyabb munkabérek miatt vonzó Tunéziába szándékozik áttelepíteni - tudta meg a Napi. A tervezett gyárbezárás - a két ügyvezető állásával együtt - 347 munkahely megszűnését eredményezheti. A Van de Velde 2005-ben még nagyra törő magyarországi terveket dédelgetett. Az akkori híradások szerint a szekszárdi üzemből a tömegtermelést egy kolozsvári egységbe telepítették át, itthon pedig a termék-előkészítés és a kis sorozatú, egyedi megrendelések teljesítése maradt, az alkalmazottak létszámát 450 főre növelték. Tervezték egy másik magyarországi gyár felépítését, illetve a bedolgozói hálózat bővítését és egy hazai termékfejlesztő központ létrehozását is. A gyárépítés munkaerőhiány miatt elmaradt, de a fejlesztőközponthoz szükséges mérnöki csapat verbuválása is eredménytelen volt - tájékoztatta lapunkat Márta István, a kft. ügyvezetője. Hozzátette: a Van de Velde azon gyártóbázisai között, ahol nincs termékfejlesztés, Magyarországon a legdrágább a termelés a közterhek és a magas energia- és közműdíjak miatt, a tunéziai gyártás költsége csupán harmada az itteninek. Hangsúlyozta: az igazi gondot a világgazdasági válság miatt visszaeső kereslet jelenti, holott az elmúlt évet még 30 százalékkal növekvő nyereséggel és 1,3 milliárd forint feletti árbevétellel zárta a kft. "A kolozsvári üzem megmarad, a szekszárdi varrodára pedig igyekszünk vevőt találni" - mondta Márta. A hazai gyár továbbéléséhez lehetne állami támogatást szerezni és az önkormányzat is a cég mellett áll, de a megrendelésszűkén ez sem segít - tette hozzá. Az ügyvezető aláhúzta: egyelőre még csak gondolkodnak a bezáráson, a folyamat hónapokat vehet igénybe, de a csoportos létszámleépítés szándékát hamarosan bejelentik az illetékes munkaügyi központnak. A társaság méltányos juttatási csomagban szeretne megegyezni az elbocsátandó munkavállalók képviselőivel.

Újabb elbocsátások idehaza - kivonulhat a luxusfehérnemű-gyár

Szekszárdról Tunéziába telepítheti át termelőkapacitását a Van de Velde NV.

London nem tudta letörni a forintot

A 266 forint körüli reggeli nyitás után 267,60 fölé emelkedett az uniós deviza árfolyama a bankközi devizapiacon. Londoni szereplők ugyanis erőteljes euróvételekkel reagáltak az MNB elnökének nyilatkozatára, amely szerint a jegybank amilyen hamar csak lehet, csökkenteni akarja az alapkamatot. A régiós fizetőeszközök azonban erősödtek, és a tengerentúli tőzsdenyitás után piacra lépő szereplők is a forintvevői oldalra álltak, így lapzártánk közeledtével már újra 266,50-nél járt az euró egysége. Az ING Bank üzletkötője úgy vélte, sor kerülhet még stoploss-ügyletekre, amelyek nyomán akár 266 forint alá is süllyedhet az eurókurzus. A dollár folytatta erősödését, az euró jegyzése 1,34 alá került, így délután az amerikai fizetőeszköz 199 forinton forgott, a svájci frank egysége pedig 176,80 forintot ért a bankközin. Közel kétszeres túljegyzés mellett zajlott le a három hónapos diszkontkincstárjegyek keddi aukciója. Az elfogadott hozamok 9,20 százalékos átlaga az egy héttel korábbinál 7 bázisponttal alacsonyabb lett, a hétfői másodpiaci benchmarkot azonban 20 bázisponttal meghaladja. A másodlagos állampapírpiacot szélcsend uralta, a legnagyobb mértékű, mindössze 7 bázispontos emelkedést a három hónapos lejárat produkálta.