Ádám Viktor

Látványos bank- és olajrészvény-drágulás

A Federal Reserve nyíltpiaci bizottságának kamatdöntése előtt, lapzártánkkor már két százalék körüli plusznál tartottak a New York-i részvényindexek, holott az USA GDP-je a vártnál jóval nagyobb mértékben esett az első negyedévben. A megjelent elemzések szerint a befektetők azért nem kezdtek pánikszerű eladásokba a 6,1 százalékos gazdasági visszaesés láttán, mert a GDP-t részben a vállalati készletek várva várt apadása húzta le, miközben a lakossági fogyasztás a prognosztizáltnál erőteljesebben nőtt. A nyertesek listáját a bank- és olajrészvények vezették. A pénzügyi iparág megítélésének az tett jót, hogy a frappáns elnevezésű Fox-Pitt Kelton Cochran Caronia Waller befektetési bank 2004 óta először minősítette fel a bankszektort, az energiacégek részvényei pedig az 50 dollár fölé szökő olajárat követve drágultak. A Shrek és a Madagaszkár animációs filmeket jegyző DreamWorks részvényei azt követően ugrottak meg 25 százalékkal, hogy az első negyedéves eredmény a remélt közel másfélszerese lett, a Goldman Sachs pedig vételre javította az instrumentumok ajánlását. A Time Warner papírjai is látványosan drágultak a vártnál kisebb nyereség-visszaesés, illetve azon tervek hatására, amelyek szerint a cég részben vagy egészben leválasztaná az America Online-t. A vezető nyugat-európai részvényindexek több mint kétszázalékos többlettel zártak szerdán. Ahogyan New Yorkban, úgy az Atlanti-óceán innenső oldalán is az olaj- és a bankrészvények vitték a prímet. Utóbbiban a tengerentúli fejlemények mellett közrejátszott, hogy a spanyol Santander a várakozásokat felülmúló nyereségről számolt be. Az autógyártók részvényei szintén jól szerepeltek, ám a Renault, a PSA, a BMW és a Daimler lendületes drágulásával szemben a VW-papírok estek, miután a társaság profitjának 72 százalékos visszaeséséről jelentett.

Saját ingatlanát bérelhetné a bukott adós

Egyre több fórumon merül fel a szélesen vett középrétegeknek szánt, úgynevezett közhasznú bérlakásépítések gondolata, de a döntéshozóknál még nincs számottevő elmozdulás - mondja Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület elnöke.

Bérlakásötletekből nincs hiány Magyarországon

Egyre több fórumon merül fel a szélesen vett középrétegeknek szánt, úgynevezett közhasznú bérlakásépítések gondolata, de a döntéshozóknál még nincs számottevő elmozdulás - mondja Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület elnöke. Az építőanyag-gyártó és -forgalmazó cégeket, illetve szakmai szervezeteket összefogó egyesület továbbra is azt szorgalmazza, hogy korlátozott nyereségrátával működő közhasznú társaságok építsenek bérlakásokat, amelyek bére a válság előtti számítások szerint a hasonló paraméterekkel rendelkező otthonok törlesztőrészletének harmada lehetne. Maráczi szerint a kedvező bérleti díjat eredményező támogatás lehetne vissza nem térítendő tőketámogatás, kamattámogatás, lakbértámogatás vagy a bérlők számára nyújtott szja-kedvezmény úgy, hogy a munkáltató által béren kívüli juttatásként adott lakbértámogatás akár adómentes is lehetne. Az új állami szlogen, miszerint immár a lakhatást kell támogatni, nem jelentheti a tulajdonszerzés támogatásának megszüntetését, hiszen azzal gyakorlatilag leírnák a vidéki lakásépítéseket - mondta az elnök. Ha pedig az állam nem lép színre elérhető lakásmegoldással, a kockázatos devizahitelek felé tereli a lakásvásárlókat, hiszen a támogatás nélküli forintalapú kölcsön a magas kamat miatt nem jelent reális alternatívát. A kormánynak alapvetően a szociális bérlakásoknál kell lépnie - hangsúlyozza Borsi László, a 2006-ban megszűnt Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) volt elnöke. Az építőipar válságkezeléséről szóló parlamenti nyilatkozat egyik pontja erről szól, így valami talán elindulhat. Borsi szerint a szocpol és a kamattámogatás megszüntetésével felszabaduló forrásokból évi 8-10 milliárd forintot lakbértámogatásra átcsoportosítva - családonként havi 40 ezer forint támogatással számolva -, 20-25 ezer család lakhatását lehetne megoldani. Továbbra is aktuálisnak tartja a hivatal a három-négy évvel ezelőtt a kormány asztalára letett tervét, amely szerint olyan lakásmobilitási alapot kellene létrehozni, amely lakásokat vásárolna és építtetne is. Ebbe a nehéz anyagi helyzetbe került lakástulajdonosok otthonai is bekerülhetnének, amelyeket azután ugyanazok bérelhetnének tovább. A tulajdonosból bérlővé alakuló lakó az alapnak a piaci ár 30-50 százalékára rúgó szociális bérleti díjat fizetne, majd miután elveszíti jogosultságát, a díj piaci lenne, de választhatná a lakás visszavásárlását is. A költségvetés jelenlegi helyzetében rövid távon nem látszik jó ötletnek az állami lakásépítés, így inkább a meglévő lakásokkal kellene gazdálkodni - véli Bartucz Tamás, az IBRED-csoport (korábbi nevén Ingatlanbank) tulajdonosa. A szakember szerint az állam vagy az önkormányzat a magántulajdonban lévő ingatlanokat szociális alapon adhatná bérbe úgy, hogy a tulajdonos már a piaci árat kapná meg. Ekkor a szociális lakások "létrehozásának" költsége a piaci és a szociális bérleti díj közötti különbség lenne. Egy másik, a volt OLÉH javaslatához hasonló megoldással a szociális alapon rászoruló, a megnövekedett törlesztőrészleteket már fizetni nem tudó lakástulajdonosokon lehetne segíteni. Ekkor az önkormányzat - hitelt felvéve - megvásárolhatná a bajba került adós ingatlanát, aki vállalná, hogy legalább tíz évig visszabérli, esetleg vissza is vásárolja. A válság közepette meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a megszoruló lakáshitelesek ugyanabban az otthonban mint bérlakásban élhessenek tovább - ért egyet Bartuczcal és Borsival Mádi László, a Fidesz-frakció otthonteremtési műhelyének elnöke. A szakpolitikus abban is lát fantáziát, hogy a lakásmobilitási alap magánbefektetőkkel és állami szerepvállalással jöjjön létre. A lakbértámogatás viszont jelentős költségvetési determinációval járna, így azt csak fokozatosan, a szociális bérlakásoknál lehetne elindítani - véli Mádi, aki szerint bár a Fidesznek egyelőre nincs publikált bérlakásprogramja, ám a témát stratégiainak tekinti. Megfontolandónak tartja a Széchenyi-terv bérlakás-építési részének felújítását, de lehetőséget lát a nyugdíjpénztárak és biztosítók bevonására is. A Fidesz jónak látja a Társaság a Lakásépítésért kezdeményezését, ám szükség lenne egy olyan mintaprojektre is, amely igazolja a szervezet számításait. Nem elég egy 80-100 lakásos épületet felhúzni, egy pilotprojektet 500-1000 lakással lehetne elindítani - feleli a felvetésre Maráczi. Egy ekkora vállalkozáshoz már nem elég az az összeg, amelyet az egyesület tagjai össze tudnának dobni, ám éppen alkalmas volna a Sikeres Magyarországért program bérlakásépítésre rendelkezésre álló 60 milliárd forintos kerete. Ebből Maráczi szerint eddig - vélhetően mert a 10 százalékos önerő is hiányzott - mindössze kétmilliárdot vettek igénybe az önkormányzatok.

A befektetők tartanak az influenzától

A vártnál jóval kedvezőbb amerikai lakáspiaci és fogyasztói hangulatjelentések nyomán emelkedésbe váltottak a vezető New York-i részvényindexek. A mutatók a kezdeti, egy százalék körüli mínusz után lapzártánkkor már 0,3-0,5 százalékos többletnél tartottak. A nyugat-európai hangulatot azonban ez sem tudta megfordítani, ott a főbb indexek másfél-két százalékos mínuszban zártak. Mind a tengerentúli, mind az európai börzéken meghatározók voltak a sertésinfluenzával és a bankszektorral kapcsolatos aggodalmak. A bankokkal kapcsolatos rosszkedvet egyrészt a The Wall Street Journal cikke táplálta, amely szerint a stresszteszt első eredményei alapján a Bank of Americának és a Citigroupnak további tőkére lehet szüksége. Ezenkívül nem segített a Financial Times értesülése sem, az üzleti napilap ugyanis arról számolt be, hogy a legnagyobb brit bankok számára szigorúbb tőkemegfelelési mutatót írhatnak elő. Az utazási irodák és a légitársaságok részvényei jelentős nyomás alatt maradtak azt követően, hogy a WHO négyes fokozatú riasztást adott ki a sertésinfluenza-járvány miatt. A vesztesek közé iratkoztak fel a március eleje óta több mint 30 százalékos pluszt begyűjtő Daimler-papírok is, miután a német autógyártó az első negyedévben a vártnál félmilliárd euróval nagyobb, 1,29 milliárdos veszteséget halmozott fel. Erősödtek ugyanakkor a BP részvényei, az olajtársaság által közölt első negyedévi 62 százalékos profitcsökkenés ugyanis - aminek jórészt az volt az oka, hogy az energiahordozó jegyzése 150 dollárról 40-re zuhant - kisebb volt a vártnál. A Pfizer csalódást keltő bevételekről számolt be, és e rossz hírt az éves profitterv megerősítése sem tudta ellensúlyozni.

Gyengülés után korrigált a forint

Pénteken is a jen és a dollár mozgatta a feltörekvő piaci devizákat, köztük a forintot. Reggel még 300 forint közeléből indult süllyedésnek az euró jegyzése, majd 296 alól visszapattanva, 298 felett váltott újból irányt. Fél öt tájban 295,60 volt az ár, a dollár egysége 223, a svájci franké 195,70 forintot ért, vagyis a délelőtti szintekhez képest mindhárom fizetőeszköz néhány tíz fillérrel lett olcsóbb. A forgalom egész nap elenyésző volt, nem jelent meg olyan hír, amely érdemben befolyásolta volna a piacot. Nem mozdult sokat a referenciahozamok többsége sem az állampapírok másodlagos piacán. Ez alól csak két kivétel akadt, a három hónapos négy bázisponttal emelkedett, a hároméves pedig hattal nőtt. A rövid héten három diszkontkincstárjegy-aukciót is rendez az Államadósság Kezelő Központ. Hétfőn a D090617, kedden a D090805, csütörtökön pedig a D100505 jelű papírokat értékesítik, a felajánlott mennyiség mindhárom esetben 40-40 milliárd forint. Az elmúlt napokban nem változott érdemben a külföldi befektetők állampapír-állománya, értéke 2410 milliárd forint felett stagnált, ám az átlagos hátralévő futamidő az április 15-ei 4,1706 évről 4,1660 évre csökkent.

Sokba kerül a gépészmérnökhiány

Óriási a gépészmérnökhiány Magyarországon, miközben az egyetem nem tudja feltölteni a megnövelt felvételi keretszámokat - mondta Stépán Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki karának dékánja az ITD Hungary által szervezett tegnapi konferencián. A probléma nagyságát jelzi, hogy egy, a válság előtt Németországban készült tanulmány szerint az ottani mérnökhiány a GDP 1 százalékába kerül - derült ki Sólyom Szabolcs, a Kirchhoff Hungária ügyvezetője hozzászólásából. A Suzuki-gyárnak karosszériaelemeket szállító társaság vezetője szerint az autóipar képzési gondjai tíz éve ugyanazok, amin úgy lehetne segíteni, hogy az állam az ipar által igényelt szakemberek oktatására csoportosítana át pénzt azoktól a felsőoktatási intézményektől, amelyek lényegében diplomás munkanélkülieket képeznek. Sólyom a Napinak elmondta: az Országos Foglalkoztatási Alaptól kapott 83 millió forint elég lesz arra, hogy megőrizzék a 200 fősre csökkentett létszámot a következő egy évben, és bár az inflexiós pont még nem látszik, vannak már jelei annak, hogy lassan magára találhat az autóipar.

Sokba kerül Magyarországnak a mérnökhiány

Az autóiparnak beszállító kkv-kat nehéz rávenni arra, hogy mérnököket is alkalmazzanak és fejlesszenek.

Tegnap 302 forinton tetőzött az euró

Kedden is folytatódott a régiós devizák gyengülése, ami alól a forint sem tudta kivonni magát, az euró kora délelőtt a 302-es szintig emelkedett a bankközi devizapiacon. A gyengülésben a New York-i tőzsdeindexek hétfői esése, a gyors lengyel ERM-II.-csatlakozási reményeket hűtő hivatalos kommentárok, illetve az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma által cáfolt értesülés játszott szerepet, amely szerint a korábban gondoltnál jóval rosszabb helyzetben lehetnek az amerikai bankok. Később a jen gyengülésével párhuzamosan némileg visszaerősödtek a régiós devizák, így az euró jegyzése fél öt tájban 299,70, a dolláré 231,30, a svájci franké pedig 198,20 forinton állt. Az állampapírok másodlagos piacán csak három benchmark mozdult érdemben: a hároméves 13, az ötéves 12, a tízéves 6 bázisponttal került lejjebb. A három hónapos dkj-k aukcióján a meghirdetett 40 milliárdos mennyiségre 112,3 milliárd forintnyi ajánlatot nyújtottak be az elsődleges forgalmazók. Az elfogadott hozamok 9,66 százalékos átlaga az egy héttel korábbit 3, a hétfői másodpiaci benchmarkot pedig 18 bázisponttal múlta felül.

Debrecenben olcsóbb lenne az európai neutronkutató

Nemzetközi konferencián találkozott Közép-Európa 14 országának tudományos és politikai elitje annak érdekében, hogy Debrecen legyen az Európai Neutronkutató Központ (European Spallation Source, ESS) helyszíne. Az 1,1 milliárd eurós beruházás elnyeréséért a svédországi Lund és a spanyolországi Bilbao is versenyben van. A következő hetekben döntés születhet, mert a cseh uniós elnökség után svéd, spanyol, majd magyar EU-elnöki periódus következik, s az unióban érintettség esetén nem szoktak dönteni - jelölte meg a konferencia egyik célját Egyed Géza, az ESS projektért felelős miniszterelnöki megbízott. Garamhegyi Ábel, az NFGM szakállamtitkára szerint a kormány elkötelezettségét a 90 milliárd forint garanciavállalás is jelezte, ráadásul az ezen belül 60 milliárd forintra rúgó vissza nem térítendő támogatás egyedülálló a versenytársakhoz képest. Tudományos szempontból pedig óriási annak a jelentősége, hogy a technológia kidolgozása magyar tudós, Mezei Ferenc akadémikus érdeme. További érv, hogy a helyszínekről első körben döntő, független nemzetközi bizottság szerint Magyarországon 200-250 millió euróval kevesebbe kerülne a beruházás, mert itt olcsóbb az építkezés - mondta a Napinak Egyed. Debrecen esélyeinek ugyanakkor nem tett jót a belpolitikai válság és az odavezető út, amit a nemzetközi sajtó is drámaian tálalt.