Ádám Viktor

Rázósabb lehet a most készülő makropálya

A Bajnai-kormány válságkezelő programjában szereplőnél is nagyobb visszaeséssel számolhat az új, most készülő makropálya - értesült a Napi. Azt egyelőre nem tudni, hogy az Európai Bizottság engedékenyebb lesz-e az államháztartási deficitet illetően. Még nagyobb recesszióval számolhat a kormány a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság szokásos negyedéves konzultációjának mára várt lezárását követően. (Az immár harmadik konzultáció során a Valutalap és az Európai Bizottság által tavaly ősszel nyújtott húszmilliárd eurós hitel felvételéhez kötött vállalások teljesülését vizsgálták a szakértők.) A budapesti egyeztetéseken a Napi értesülése szerint olyan makropályáról tárgyaltak, amely a Bajnai-kormány válságkezelő programjában szereplőnél is rázósabbnak ígérkezik. A GDP az idén 5,5-6 százalék helyett 6,7 százalékkal eshet vissza, amit jövőre további, közel egyszázalékos mínusz követhet. Ez a prognózis még az Európai Bizottság (EB) legutóbbi előrejelzésében szereplő 6,3 százalékos csökkenésnél is borúsabb képet mutat, ráadásul a beruházások és az export visszaesése szintén súlyosabb lehet, miközben a foglalkoztatottak létszáma 3 százalékkal apadhat. Oszkó Péter pénzügyminiszter mindenesetre a konzultációk megkezdésekor még úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány és Brüsszel GDP-prognózisa között nincs nagy különbség, és nem lát okot arra, hogy újabb megszorító lépésektől kelljen tartania a társadalomnak. Azt viszont egyelőre nem tudni, változott-e az államháztartási hiánycél. Az EB nemrégiben erre az évre 3,4, jövőre pedig 3,9 százalékos GDP-arányos deficitet jósolt, és elemzők nem tartották kizártnak, hogy a bizottság elnézőbb lehet, azaz engedélyezheti a 3 százalékos hiánycél kismértékű túllépését.

Forinterősödés jött péntek délután

Az euró-forint árfolyam a péntek reggeli 289,50-ig tartó emelkedést követően irányt váltott, így késő délután már a 285,60-as szinten állt. A dollár egységéért 210,70, míg egy svájci frankért 190,50 forintot kértek ugyanakkor a bankközin. Ötvös Mihály, a Commerzbank devizapiaci tradere szerint a forintot és a régió többi fizetőeszközét elsősorban az amerikai makroadatok erősítették, miközben a vártnál szerényebb visszaesést mutató első negyedéves magyar GDP nem sok vizet zavart a piacon. A tengerentúli statisztikákat - az ipari termelés vártnál kisebb esését, a deflációs félelmeket enyhítő maginflációs mutatót, valamint a fogyasztói várakozások javulását - elemzők úgy értékelték, hogy ezek már a recesszió mérséklődését jelzik. Péntekre is jutott egy távolabb tekintő forintárfolyam-előrejelzés. A Deutsche Bank stratégája szerint a kamatkülönbözetre játszó carry-trade ügyletek beindulásának köszönhetően a következő két-három hónapban a devizapiacon a forint, a török líra és a rubel lehet a legjobb befektetés. A magyar állampapírhozamok a forintpiacra csalogathatják a vásárlókat, ami 260-ig mérsékelheti az euró jegyzését. A csütörtöki látványos hozamemelkedések után megnyugodott az állampapírok másodlagos piaca.

Később indult be a magyar recesszió

Mégsem volt technikai recesszió 2007 első felében - derül ki a KSH által pénteken közzétett végleges adatokból.

Megállíthatja a forintesést a 292-es szint

Csütörtökön - még a délutáni korrekció előtt - 290,50 forintig emelkedett az euró jegyzése a bankközin. Ezzel két nap alatt körülbelül 13 forinttal drágult az uniós deviza, miközben a svájci frank 7, a dollár 9 forinttal mozdult el. A száznapos mozgóátlag 292 forintnál húzódik, ez a szint talán megfoghatja a hazai fizetőeszköz gyengülését - véli az ING Bank üzletkötője. Szerinte ha erről az ellenállásról visszapattanna az árfolyam, az jó jel volna, mivel a forinterősödési trend folytatódását mutatná, míg a tartósan 290 feletti szintek ennek ellenkezőjét jeleznék. A Merrill Lynch devizapiaci szakértője ugyanakkor a Bloombergnek nyilatkozva megismételte februári prognózisát, amely szerint szeptember végére 330 forintra drágulhat az euró, majd az év végére 300 alá korrigálhat. A Dresdner Kleinwort stratégája viszont az év végére 290 forintos euróárfolyamot vár, a következő 6-12 hónap általános kilátásai pedig "igen pozitívak". A forint folytatódó gyengülésével párhuzamosan jellemzően 28-50 bázisponttal emelkedtek a hozamok az állampapírok másodpiacán. A 12 hónapos diszkontkincstárjegyek aukcióján az elfogadott hozamok 9,79 százalékos átlaga a szerdai másodpiaci benchmarkot 59 bázisponttal múlta felül.

Akkorát zuhant a magyar újautó-piac, mint a román

Romániában nem látszik a roncsprémium-program jótékony hatása az újautó-eladási statisztikán, szemben a dinamikusan bővülő német és szlovák piaccal.

Felgyorsult az indexek esése

Az USA kiskereskedelmi forgalmának vártnál tempósabb áprilisi csökkenése, illetve az otthonuk elárverezésével fenyegetett amerikai családok számának 32 százalékos múlt havi megugrása a New York-i börzék hangulatának sem tett jót. Szintén a gyengülés irányába hatott az amerikai állami számvevőhivatal volt vezetőjének, David Walkernek a Financial Timesban megjelent véleménye, amely szerint veszélyben lehet az USA tripla A-s hitelbesorolása, mivel a kormány nem tudja kordában tartani a kiadásokat. Az Intel részvényei mégis drágulni tudtak, mert bár az Európai Bizottság több mint egymilliárd eurós büntetést szabott ki a cégre a versenytárs AMD piacról való kiszorításának kísérlete miatt, a befektetők annak örülhettek, hogy Paul Otellini vezérigazgató közölte, a második negyedév üzleti teljesítménye kissé jobb lehet a vártnál. Az autógyártók részvényei viszont estek és velük tartottak a Walt Disney papírjai is. A vezető nyugat-európai börzéken szerdán a bankok és a bányaipari társaságok esése volt a legmeghatározóbb, amit a gyógyszerszektor erősödése sem tudott ellensúlyozni. A Rio Tinto részvényei bő tíz százalékot veszítettek, miután a Times of London arról számolt be, hogy zátonyra futhat az az ügylet, amelynek keretében a kínai Chinalco 19 milliárd dollárt invesztálna a brit-ausztrál cégbe. A nettó nyereségének 98 százalékos első negyedéves zuhanásáról beszámoló Allianz részvényei szintén meredek lejtőre kerültek, de velük tartottak a vártnál rosszabb eredményről jelentő ING papírjai is. Londonban az is erősíthette az eladási kedvet, hogy a Bank of England rontott a brit gazdaság idei teljesítményére vonatkozó prognózisán, míg Frankfurtban és Párizsban az eurózóna ipari termelésének márciusi zuhanása hathatott hasonlóan.

Szamárpadban ül Magyarország az új EU-tagállamok között

A 2004-es EU-bővítés előtt Magyarország az új tagállamok között a 3. helyen állt az unió átlagához mért egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP tekintetében, 2007-ben azonban már csak az 5. helyen volt - többek közt ez derül ki az Ecostat által a magyar csatlakozás ötödik évfordulójára elkészített tanulmányból. Magyarország a 2000-2007-es időszak kohéziós rangsorának 9. helyezettje, de úgy, hogy ezt a helyét még nagyrészt a csatlakozását megelőző évek eredményeinek köszönheti. Az integrációs lehetőséggel talán mi éltünk a legrosszabbul, így a tagfelvételtől számított kohéziós rangsorban Magyarország az utolsó helyen áll. E tendencia egyik magyarázata a kiemelkedően magas külföldi vállalati tulajdonhányad. A különösen kedvezőtlen konjunktúrájú időszakokban a válság miatt visszaesik a működőtőke beáramlása, miközben azt meghaladóan nő a kivitt profitok többlete, ami sérülékenyebbé teszi a gazdaságot. Ez fejeződik ki abban, hogy a nettó nemzeti jövedelem (GNI) elmaradása a bruttó hazai termékhez (GDP) képest 2002 és 2007 között a duplájára, 1745 milliárd forintra nőtt. Emiatt az elkölthető jövedelem mindinkább elmarad a GDP-mutatók alapján számolt értékektől. A képhez persze hozzátartozik, hogy a külföldi tőkebehozatal tette lehetővé az 1990-es években azt a tempós gazdasági növekedést, amelynek révén akkor a felzárkózó országok élvonalába tartoztunk. Az elpuskázott lehetőségek sorát gyarapítja, hogy Magyarország még mindig nem tagja az eurózónának. Ellenkező esetben megúszható lett volna a forintválság, a devizahitelek nem drágultak volna meg, az ECB pedig minden eszközével az ország mögé állhatna, és korlátlan hitelt nyújthatna a bankoknak. Az EU nem volt felkészülve a zónán kívüli tagországok megsegítésére - állapítja meg a tanulmány, amely szerint tény, hogy az eurózónán belül a pénzügyi válság hatásainak kivédésére hozott rendelkezések közül nem egy hátrányos helyzetbe hozta azokat az országokat - főleg az új tagállamokat -, amelyek nem tagjai az euróövezetnek.

Nem lesz béremelés a Magyar Turizmusnál

A válság hatásai miatt módosította marketing- és üzleti tervét a Magyar Turizmus (MT) Zrt. A marketing a közeli küldő piacokra és a belföldi turizmusra fokuszál majd. Az üzleti terven azért kellett változtatni, mert a költségvetésben az elfogadott ötmilliárd forintos keretből 450 millió forintot zároltak, és a forint gyengülése is veszteségeket okoz. A társaság folytatja hálózata racionalizálását: most a dublini külképviseletre kerül lakat (az írországi marketinget a londoni viszi tovább), az idei béremelés pedig elmarad. A japán piacon az MT úgy marad jelen, hogy szorosabbra fűzi együttműködését a visegrádi négyekkel és az Európai Utazási Bizottsággal.

Még gazdagabb a penészleki gázmező

Napi közel 85 ezer köbméteres mennyiséggel sikeresen stabilizálta a kitermelést a penészleki PEN-104a jelű kúton a PetroHungaria Kft. - jelentette be kedden a cég 7,27 százalékát birtokló Leni Gas & Oil Plc. A kutat a sikeres tesztek után csatlakoztatták a már meglévő kitermelési és gázszállítási infrastruktúrához. A PEN-104-es kút összesített hozama 2008 augusztusától 2009 februárjáig 14,41 millió köbméter volt. A társaság nemrégiben a kelet-magyarországi gázmező készleteire vonatkozó becslését 319 millió köbméterről 415 millió köbméterre emelte. A PetroHungaria korábbi többségi tulajdonosa, a brit Ascent Resources immár csak 45,23 százalék részesedéssel rendelkezik, a kanadai DualEx 37,5, a Geomega 8, a Swede Resources pedig 2 százalékot birtokol. Mind az Ascentet, mind a Leni Gast a londoni értéktőzsde (LSE) másodlagos piacán (AIM) jegyzik.