A vártnál jóval kedvezőbb amerikai lakáspiaci és fogyasztói hangulatjelentések nyomán emelkedésbe váltottak a vezető New York-i részvényindexek. A mutatók a kezdeti, egy százalék körüli mínusz után lapzártánkkor már 0,3-0,5 százalékos többletnél tartottak. A nyugat-európai hangulatot azonban ez sem tudta megfordítani, ott a főbb indexek másfél-két százalékos mínuszban zártak. Mind a tengerentúli, mind az európai börzéken meghatározók voltak a sertésinfluenzával és a bankszektorral kapcsolatos aggodalmak. A bankokkal kapcsolatos rosszkedvet egyrészt a The Wall Street Journal cikke táplálta, amely szerint a stresszteszt első eredményei alapján a Bank of Americának és a Citigroupnak további tőkére lehet szüksége. Ezenkívül nem segített a Financial Times értesülése sem, az üzleti napilap ugyanis arról számolt be, hogy a legnagyobb brit bankok számára szigorúbb tőkemegfelelési mutatót írhatnak elő.
Az utazási irodák és a légitársaságok részvényei jelentős nyomás alatt maradtak azt követően, hogy a WHO négyes fokozatú riasztást adott ki a sertésinfluenza-járvány miatt. A vesztesek közé iratkoztak fel a március eleje óta több mint 30 százalékos pluszt begyűjtő Daimler-papírok is, miután a német autógyártó az első negyedévben a vártnál félmilliárd euróval nagyobb, 1,29 milliárdos veszteséget halmozott fel. Erősödtek ugyanakkor a BP részvényei, az olajtársaság által közölt első negyedévi 62 százalékos profitcsökkenés ugyanis - aminek jórészt az volt az oka, hogy az energiahordozó jegyzése 150 dollárról 40-re zuhant - kisebb volt a vártnál. A Pfizer csalódást keltő bevételekről számolt be, és e rossz hírt az éves profitterv megerősítése sem tudta ellensúlyozni.
