Ádám János

Egymilliárddal több profit a HungaroControlnál

A tervezetthez képest egymilliárd forinttal több, 2,2 milliárd forint lett a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. 2009. évi mérleg szerinti nyeresége. A tulajdonos, a magyar állam nem vett ki osztalékot a társaságból, a nyereséget eredménytartalékba helyezik - írja az MTI-Eco. Az árbevétel 2009-ben 19,1 százalékkal, 24 milliárd forintra nőtt. A magyar légtérben a forgalom 1,36 százalékkal mérséklődött, míg a Ferihegyi repülőtéren le- és felszálló repülőgépek száma 7,7 százalékkal csökkent tavaly. Az első negyedévben a forgalom már 4,8 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban. A HungaroControl 11 milliárd forintot fordít az új légiforgalmi irányító központ, az ANS III. projektre, amihez a maximálisan adható, majdnem hatmillió euró támogatást ítélt meg az Európai Unió.

A tehetősek jövedelmének negyedéből gazdálkodnak a szegények

Az olcsóbb termékek népszerűbbek a szegényebb fogyasztói csoportok körében, de az már nem jellemző rájuk, hogy az akciókat jobban keresnék - derül ki a GfK Hungária legfrissebb, a létminimumon élő, szegénynek nevezhető csoport fogyasztását vizsgáló felméréséből. Utóbbi természetesen összefügg a korlátozott boltválasztási lehetőségekkel, hiszen minél kisebb településen él valaki, annál kevesebb bevásárlási helyszín közül választhat. Ma Magyarországon több mint hárommillió ember él a létminimumon - ennek a rétegnek a vásárlóereje negyede a legtehetősebb települések lakóiénak. Nagy valószínűséggel ha valaki kistelepülésen él és nincs munkája, a szegény fogyasztók közé kerül. A 2004-2007 közötti javuló tendenciát, azaz az élelmiszerekre és a napi megélhetésre költött összeg arányának csökkenését megtörte a 2008 őszén kirobbant válság. Az alapvető termékek aránya nem csökkent tovább országosan, de a megemelkedett lakhatási költségek és a csökkenő jövedelem miatt a szegényebb fogyasztók jelentősen visszafogták élelmiszer-vásárlásaikat.

Már véget ért a recesszió Magyarországon

Magyarország bruttó hazai terméke 0,1 százalékkal, a naptári hatás kiszűrésével 0,2 százalékkal növekedett 2010 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva - derül ki a KSH és az Ecostat közös gyorsbecsléséből. Szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. A statisztika jobb lett a vártnál: a Napi elemzői konszenzusa éves alapon 1,7 százalékos visszaesésre, míg negyedéves összevetésben 0,2 százalékos bővülésre számított. A KSH egyúttal a korábbi adatokat is felülvizsgálta: az elmúlt év utolsó három hónapjára adott korábbi negyedéves mutatót mínusz 0,4 százalékról plusz 0,2 százalékra javították. Utóbbi azt jelenti, hogy a gazdaság két egymást követő negyedévben növekedni tudott a megelőző három hónaphoz képest, azaz véget ért a technikai értelemben vett recesszió. A vártnál jobb első negyedéves GDP-adat mögött egyértelműen az ipar teljesítménye áll - mondta a Napinak Szabó Péter, a KSH főosztályvezetője. Az exportra termelő cégek jelentős mértékben húzták a bruttó hazai terméket, ám a hazai piacokra értékesítő vállalkozások továbbra is gyengén teljesítettek. Szintén szignifikáns volt a növekedés a szolgáltatásokon belül a szállítás, raktározás ágak esetében és a távközlésben. A kiskereskedelem továbbra is jelentős mínuszban van, és a vendéglátás sem tért még magához. Ugyanakkor a vendégéjszakák számának növekedése pozitívan járult hozzá a GDP-hez, amire jó hatással voltak a tavalyról megmaradt üdülési csekkek. Az építőipar továbbra is mélyrepülésben van, ráadásul még rosszabb lett az ágazat teljesítménye - gyakorlatilag csak néhány állami beruházás tartja fenn a szektort. A pénzügyi tevékenységek 2009 utolsó negyedéve után ismét növekedtek, bár kisebb mértékben - tette hozzá Szabó.

Az üzemanyagok drágulása fűti az áremelkedést

Márciushoz képest fél százalékkal nőttek a fogyasztói árak, a dráguláshoz legnagyobb mértékben a ruházati cikkek, a szezonális élelmiszerek és az üzemanyagok áremelkedése járult hozzá - derül ki a KSH közleményéből. Az élelmiszerek drágulása ugyan megegyezett az átlagossal, de ezen belül az idényáras termékek 4,2 százalékkal lettek drágábbak - utóbbiak nélkül számítva csökkent a termékcsoport árindexe. A legnagyobb mértékben a ruházati cikkek ára emelkedett az összes árucsoport közül, ám ez a szezonális tendenciákkal magyarázható. Az üzemanyagok - az elmúlt hónapokhoz hasonlóan - áprilisban is emelték a fogyasztói árindexet, 2,7 százalékkal drágultak egyetlen hónap alatt. A nyomott kereslet ugyanakkor továbbra is tükröződik az árakban: a szolgáltatások drágulása elmaradt az átlagostól, míg a tartós fogyasztási cikkek esetében 0,2 százalékkal csökkentek az árak egy hónap alatt. Éves összevetésben az 5,7 százalékos drágulás - ami továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban - elsősorban az üzemanyagok árának 25,2 százalékos növekedésével indokolható. Az élelmiszerárak emelkedése elmaradt az átlagostól, ahogy a háztartási energiáé is. Utóbbit két ellentétes hatás alakította: míg a villamos energia ára 12,3 százalékkal nőtt, addig a távfűtésé 18,5 százalékkal csökkent. A januári jövedékiadó-emelés miatt továbbra is magas a szeszes italok, dohányáruk árindexe. A szolgáltatások az átlaggal megegyező mértékben drágultak, ezen belül a közműszolgáltatások árai nőttek a legnagyobb mértékben.

Lejjebb megy a magyar árszint is

A márciusban megakadt dezinflációs folyamat áprilisban folytatódhatott a Napi által megkérdezett elemzők szerint: az 5,9 százalékos évesített drágulási ütem után áprilisra 5,6 százalékos pénzromlással számol a Napi-konszenzus (az adatot kedden közli a KSH). Az áprilisi inflációt szakértők szerint döntően a bázishatások befolyásolják. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a forint tavalyi történelmi mélypontja az idén kedvezően befolyásolja az inflációt. Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője pedig a tartós cikkek árainak alakulására hívta fel a figyelmet: tavalyhoz képest ezek a termékek olcsóbbak lettek, ami szintén kedvezően hathat a pénzromlás ütemére. Az üzemanyagok tovább drágultak áprilisban is - hívja fel a figyelmet Kondrát Zsolt, az MKB elemzője. Éves bázison 25, havi alapon 2 százalékkal drágultak az üzemanyagok, ráadásul az élelmiszerárak alakulása is kedvezőtlenül hat. Májusban megjelenik a számlákon a magasabb gázár, ez felfelé tolhatja az infláció pályáját - mondta Samu János, a Concorde szakértője. A gáz közel 12 százalékos drágulása valószínűsíthetően 0,3 százalékkal járul majd hozzá az éves alapú fogyasztói árindexhez. Ezt követően, júliusig mérsékelten, 5 százalék körüli értékre csökken a pénzromlás üteme. A tavalyi áfaemelés bázisból való kiesésével a drágulás üteme 3,5 százalék körülire olvad, és vélhetően év végéig ezen a szinten marad. Jövőre az idei év elején megemelt jövedéki adó bázisból való kiesésével 2,5 százalékra csökkenhet az infláció üteme Suppan szerint. Ezen torzíthat az, ha a forint tartósan leértékelődik az euróval szemben, illetve az energiaárak alakulása is bizonytalan.

Elemzők szerint lassan beindulhatnak a belső motorok

A Napi-konszenzus szerint az idei első negyedévben vége szakadt a technikai értelemben vett recessziónak Magyarországon. Az elemzők enyhe, 0,2 százalékos növekedéssel számolnak: a visszaesést tompító nettó export továbbra is kedvezően járul hozzá a növekedéshez, ám az iparnak és a készletfelhalmozásoknak köszönhetően már nem csak a külföldi konjunktúrán múlik a dinamika.

Brüsszeli feddés Magyarországnak

Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy hajtsa végre a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvet. A jogszabály célja, hogy lebontsa a befektetési szolgáltatások határokon átívelő nyújtásának akadályait, ezzel biztosítva a verseny és a befektetők védelmét. Mindez nagyobb teret engedne Magyarországon is a befektetéseknek, ami gazdasági növekedést eredményezne és munkahelyek teremtéséhez vezetne - mutatott rá közleményében a bizottság. A testület szerint Magyarország pontatlanul ültette át az irányelv számos rendelkezését, emiatt a magyar vállalkozások nem nyújthatnak szolgáltatásokat más tagállamokban. A befektetőknek nem biztosított a versenyképesség és a pénzügyi piacok védelmének ugyanolyan magas szintje, mint az EU más területein - vélte Brüsszel. A nemzeti hatóságok két hónapot kaptak a kielégítő válaszra, ezután az ügyet Brüsszel az Európai Bíróság elé utalhatja.

Nem terheli a büdzsét a jegybank

Tavaly 65,5 milliárd forintos nyereséget ért el az MNB - mondta Simor András, a jegybank elnöke. Két ellentétes tényező eredőjeként alakult ki ez az eredmény: a kamat- és pénzügyi műveletek eredménye 54,4 milliárd forintos hiány volt, de az árfolyamnyereségen 136,7 milliárd forint nyereséget realizált a jegybank. A kamatveszteség nagyrészt annak a következménye, hogy 2009 elején a hazai alapkamat jelentősen meghaladta a devizakamatokat. Az árfolyamnyereséget a forint euróval szembeni tavaly év eleji jelentős gyengülése okozta.

A Pénzügyminisztérium hiánya gyengítheti a költségvetés betartását

Gyengítheti a költségvetés betartatását, hogy nem lesz önálló Pénzügyminisztérium Magyarországon, bár ettől még működhet jól a büdzsé államtitkári szinten is, ha az egyes tárcák fegyelmezett gazdálkodást folytatnak - mondta a Napinak Barcza György, a K&H Bank elemzője. Ráadásul a következő években az IMF és az EU is árgus szemekkel figyeli majd az ország gazdálkodását.