A márciusban megakadt dezinflációs folyamat áprilisban folytatódhatott a Napi által megkérdezett elemzők szerint: az 5,9 százalékos évesített drágulási ütem után áprilisra 5,6 százalékos pénzromlással számol a Napi-konszenzus (az adatot kedden közli a KSH). Az áprilisi inflációt szakértők szerint döntően a bázishatások befolyásolják.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a forint tavalyi történelmi mélypontja az idén kedvezően befolyásolja az inflációt. Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője pedig a tartós cikkek árainak alakulására hívta fel a figyelmet: tavalyhoz képest ezek a termékek olcsóbbak lettek, ami szintén kedvezően hathat a pénzromlás ütemére. Az üzemanyagok tovább drágultak áprilisban is - hívja fel a figyelmet Kondrát Zsolt, az MKB elemzője. Éves bázison 25, havi alapon 2 százalékkal drágultak az üzemanyagok, ráadásul az élelmiszerárak alakulása is kedvezőtlenül hat. Májusban megjelenik a számlákon a magasabb gázár, ez felfelé tolhatja az infláció pályáját - mondta Samu János, a Concorde szakértője. A gáz közel 12 százalékos drágulása valószínűsíthetően 0,3 százalékkal járul majd hozzá az éves alapú fogyasztói árindexhez. Ezt követően, júliusig mérsékelten, 5 százalék körüli értékre csökken a pénzromlás üteme. A tavalyi áfaemelés bázisból való kiesésével a drágulás üteme 3,5 százalék körülire olvad, és vélhetően év végéig ezen a szinten marad. Jövőre az idei év elején megemelt jövedéki adó bázisból való kiesésével 2,5 százalékra csökkenhet az infláció üteme Suppan szerint. Ezen torzíthat az, ha a forint tartósan leértékelődik az euróval szemben, illetve az energiaárak alakulása is bizonytalan.
Ádám János