Márciushoz képest fél százalékkal nőttek a fogyasztói árak, a dráguláshoz legnagyobb mértékben a ruházati cikkek, a szezonális élelmiszerek és az üzemanyagok áremelkedése járult hozzá - derül ki a KSH közleményéből. Az élelmiszerek drágulása ugyan megegyezett az átlagossal, de ezen belül az idényáras termékek 4,2 százalékkal lettek drágábbak - utóbbiak nélkül számítva csökkent a termékcsoport árindexe. A legnagyobb mértékben a ruházati cikkek ára emelkedett az összes árucsoport közül, ám ez a szezonális tendenciákkal magyarázható. Az üzemanyagok - az elmúlt hónapokhoz hasonlóan - áprilisban is emelték a fogyasztói árindexet, 2,7 százalékkal drágultak egyetlen hónap alatt. A nyomott kereslet ugyanakkor továbbra is tükröződik az árakban: a szolgáltatások drágulása elmaradt az átlagostól, míg a tartós fogyasztási cikkek esetében 0,2 százalékkal csökkentek az árak egy hónap alatt.
Éves összevetésben az 5,7 százalékos drágulás - ami továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban - elsősorban az üzemanyagok árának 25,2 százalékos növekedésével indokolható. Az élelmiszerárak emelkedése elmaradt az átlagostól, ahogy a háztartási energiáé is. Utóbbit két ellentétes hatás alakította: míg a villamos energia ára 12,3 százalékkal nőtt, addig a távfűtésé 18,5 százalékkal csökkent. A januári jövedékiadó-emelés miatt továbbra is magas a szeszes italok, dohányáruk árindexe. A szolgáltatások az átlaggal megegyező mértékben drágultak, ezen belül a közműszolgáltatások árai nőttek a legnagyobb mértékben.
Az egyhavi indexet mozgató tényezők nem okoztak meglepetést - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az árakat alapvetően befolyásoló tendenciák továbbra is kedvezően alakulnak, amit jól mutat, hogy az üzemanyagok és a szezonális élelmiszerek nélkül számított maginflációs mutató csak 0,1 százalékos emelkedést mutatott. Éves összevetésben kéttized százalékponttal csökkent a drágulás üteme, ami jórészt a forint tavalyi gyengülésével magyarázható: ez most kiesett a bázisból és vélhetően még májusban is hatással lesz az árak alakulására - tette hozzá a szakértő.
Egyre markánsabb a fogyasztói árindex és a maginflációs mutató közötti rés növekedése - mondta Samu János, a Concorde elemzője. A feldolgozatlan élelmiszerek és az energia fokozatosan növelik a fő inflációs mutatót, míg az iparicikkek és a szolgáltatások alacsony árindexe tompítja a maginfláció növekedését. Ezeken felül a nemzetközi árak alakulása is kedvezőtlenül hat az árindexre: az energia, illetve a nyersanyagok drágulása emeli az árszintet, és a szabályozott áras termékek közül is azok drágultak a legnagyobb mértékben, amelyek ezektől függnek - tette hozzá Samu.
Májusban várhatóan a havi összevetésű index nagyobb, míg az éves kisebb emelkedést mutat majd - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője. Tavaly májusban jelentősen drágultak az élelmiszerek - ez idén vélhetően nem következik be, ami a bázishatások miatt kedvező hatást gyakorolhat az e havi infláció alakulására. Ugyanakkor havi alapon a gáz 10 százalékos áprilisi emelése megjelenik az árindexben, és az üzemanyagok további emelése is feljebb tolhatja a havi mutatót - tette hozzá Török.
A hosszú távú kilátások szempontjából kedvezően alakult az áprilisi infláció - mondják az OTP Bank elemzői. Ugyanakkor májustól a gáz árának emelésén kívül a támogatások leépítése is kedvezőtlenül hat majd az árindexre. A tavaly júliusi adóemelések bázishatása miatt a nyár közepétől felgyorsul a dezinfláció, és 2011 júliusa után - amikor a mostani gázáremelés hatása kiesik a bázisból - az infláció a jegybanki célszint alá csökkenhet az OTP Bank szakértői szerint.
