Magyarország bruttó hazai terméke 0,1 százalékkal, a naptári hatás kiszűrésével 0,2 százalékkal növekedett 2010 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva - derül ki a KSH és az Ecostat közös gyorsbecsléséből. Szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. A statisztika jobb lett a vártnál: a Napi elemzői konszenzusa éves alapon 1,7 százalékos visszaesésre, míg negyedéves összevetésben 0,2 százalékos bővülésre számított. A KSH egyúttal a korábbi adatokat is felülvizsgálta: az elmúlt év utolsó három hónapjára adott korábbi negyedéves mutatót mínusz 0,4 százalékról plusz 0,2 százalékra javították. Utóbbi azt jelenti, hogy a gazdaság két egymást követő negyedévben növekedni tudott a megelőző három hónaphoz képest, azaz véget ért a technikai értelemben vett recesszió. A vártnál jobb első negyedéves GDP-adat mögött egyértelműen az ipar teljesítménye áll - mondta a Napinak Szabó Péter, a KSH főosztályvezetője. Az exportra termelő cégek jelentős mértékben húzták a bruttó hazai terméket, ám a hazai piacokra értékesítő vállalkozások továbbra is gyengén teljesítettek. Szintén szignifikáns volt a növekedés a szolgáltatásokon belül a szállítás, raktározás ágak esetében és a távközlésben. A kiskereskedelem továbbra is jelentős mínuszban van, és a vendéglátás sem tért még magához. Ugyanakkor a vendégéjszakák számának növekedése pozitívan járult hozzá a GDP-hez, amire jó hatással voltak a tavalyról megmaradt üdülési csekkek. Az építőipar továbbra is mélyrepülésben van, ráadásul még rosszabb lett az ágazat teljesítménye - gyakorlatilag csak néhány állami beruházás tartja fenn a szektort. A pénzügyi tevékenységek 2009 utolsó negyedéve után ismét növekedtek, bár kisebb mértékben - tette hozzá Szabó.
Az már korábban látszott, hogy az ipar jó teljesítménye kedvezően járulhat hozzá a GDP-hez, viszont ezen túl a felhasználás oldaláról a készletek felfutása és a továbbra is jól teljesítő nettó export okozhatta a meglepetést - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Negyedéves összevetésben megállni látszik a fogyasztás és a beruházás visszaesése és a második félévtől kezdve ezek a komponensek már hozzájárulhatnak a GDP bővüléséhez, noha a növekvő import miatt a későbbiekben csökkenhet a nettó export mértéke. A vártnál jobb adat hatására az előrejelzések is felülvizsgálatra szorulnak: a korábbi, egész évre vonatkozó stagnálásközeli prognózisokat közel egyszázalékos bővülésre kell majd módosítani - tette hozzá a szakértő.
A következő negyedévben mérsékelten ugyan, de tovább javulhat az ipari teljesítmény, és várhatóan lassan magához tér az építőipar is - mondta a Napinak Samu János, a Concorde elemzője, aki évesítve 0,4 százalékos növekedéssel számol. A mezőgazdaság hozzáadott értéke stagnálást mutathat és a szolgáltatások a gyenge lakossági kereslet miatt továbbra sem tudnak számottevően hozzájárulni a GDP-hez. Ugyanakkor a kedvező külföldi makroadatok, beszerzési menedzserindexek felfelé módosíthatják a kilábalás ütemét. A hazai kereslet felépülésére viszont még várni kell: a pénzintézetek gyenge hitelezési aktivitása miatt a kereslet csak az év vége felé javulhat számottevően, aminek hatása a GDP-ben jövőre jelenhet meg. A szakértő szerint idén - a külföldi konjunktúrától függően - 0,5-1 százalék között szóródhat a gazdaság növekedésének üteme.
