Ádám János

Kétszer annyi forrás fordítható munkahely-teremtési pályázatokra

Megduplázta a munkahelyteremtésre fordítható pályázati forrást a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése elnevezésű pályázatra beérkezett kérelmekre 400 millió forint támogatást utalhatnak ki. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) kuratóriuma szeptember 6-án döntött a pályázatokról, amit június 2-án hirdettek meg és több mint egymilliárd forint értékben nyújtottak be támogatási kérelmet. Az elbírálás során a 153-ból 55 projekt kapott támogatást, a nyertes vállalkozások 168 új munkahelyet hoznak létre. A támogatott pályázók 90 százaléka 25 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat. A támogatási program eszközbeszerzésre, ingatlanfejlesztésre és képzésre irányult. A pályázatok elbírálásakor előnyt élveztek azok a vállalkozások, amelyek hátrányos helyzetű kistérségben működnek.

Megállt az árak csökkenése augusztusban

A Napi-konszenzus a júliusi 4 százalékos drágulás után augusztusban 4,1 százalékos inflációval számol - a KSH pénteken publikálja a fogyasztói árindex-statisztikát. Ugyan az árak enyhén emelkednek éves összevetésben, az összes elemző egyetértett abban, hogy havi szinten csökkenés várható. Ez azonban nem meglepetés, mert augusztusban rendszeres a defláció vagy a stagnálás - mondta lapunknak Kondrát Zsolt, az MKB elemzője. A néhány tized százalékos csökkenés két okra vezethető vissza: egyrészt a szezonális tényezők miatt csökkennek az élelmiszerárak, de az idei árvizek és a nemzetközi szinten tapasztalt gabonaár-emelkedés miatt ez most feltehetően mérsékeltebb lesz, mint a korábbi években. Másrészt az üzemanyagárakat illetően várható egy enyhe korrekció. Ezeken felül a ruházati cikkeknél, valamint a szolgáltatások esetén lehet enyhe árcsökkenés - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője.

Eddig 200 milliárd forint kárnál tart a mezőgazdaság

Az ágazati problémák mellett a természet is megnehezítette az agrárium életét idén, ezért a kár a legszerényebb számítások szerint is eléri a 200 milliárd forintot, melynek háromnegyede a mezőgazdaságot sújtja - idézi az MTI-Eco Czerván Györgyöt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárát. Ezzel szemben csak 4 milliárd forint van a kárenyhítési alapban. A tényleges károk ismeretében október elején a kormány elé kerül egy előterjesztés arról, hogy az alapot milyen mértékig kellene feltölteni. Az uniót is megkeresték, hogy a területalapú támogatások megelőlegezhetőek legyenek. Pozitív válasz esetén, várhatóan október második felében kifizetik az unió által engedélyezett támogatási összeget, ami legkevesebb 50 százalék, azaz mintegy 24 ezer forint hektáronként. Az aratásról szólva elmondta: nagyon rég fordult elő, hogy 1 millió hektárnál kisebb területről takarítottak be őszi búzát az országban; a termésátlag 3,7 tonna volt a várt 4,5 tonnával szemben. Gabonából mintegy három és fél millió tonnát takarítottak be, melynek 60 százaléka étkezési, s ez bőven fedezi az ország kenyérgabona-szükségletét.

Igazgatóság nélkül maradnak a Volánok

A 2010. szeptember 13. és 20. közötti időszakra összehívott rendkívüli közgyűléseken megszűntetik 19 Volán-társaság igazgatóságát - jelentette be a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV). A lépést az MNV a takarékos állami gazdálkodással és a hatékonyabb döntéshozatallal indokolja - írja az MTI-Eco. A vezető testület jogkörét az egyes társaságoknál a vezérigazgató gyakorolja majd. A vezérigazgató a társaságot érintő valamennyi ügyben dönthet, ha az nem a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Bizonyos esetekben a vezérigazgató a döntést csak az ügydöntő felügyelőbizottság egyetértésével hozhatja meg. Négy Volán-társaságnál már augusztusban megtartották azokat a közgyűléseket, amelyen megszüntették az igazgatósági testületet. Ezeken felül, minden egyes Volán-cégnél ingatlanhasznosítási és gazdálkodási szabályzatot vezetnek be az év végéig, miután azokat a társaságok felügyelőbizottságai jóváhagyták. Ennek alapján ezek a közlekedési vállalatok egységes elvek alapján, az MNV mint többségi tulajdonos elvárásainak megfelelően működhetnek.

Viharfelhők a sanghaji magyar pavilon felett

A sanghaji világkiállítás magyar pavilonjának magyar dolgozói is figyelmeztető munkabeszüntetésre készülnek, ahogyan a kínai alvállalkozó alkalmazottai is újabb jelét kívánják adni elégedetlenségüknek amiatt, hogy hónapok óta nem kapnak fizetést és a napidíjuk forrása is elapadt - tudta meg az MTI-Eco. Dégen István pavilonigazgató megerősítette a hírt, hogy a dolgozók sem fizetést, sem napidíjat nem kapnak. Ténylegesen felmerült a munkabeszüntetés gondolata, de a magyar munkatársak még nem határoztak az időpontról. A kínai alvállalkozó hétfőn délután találkozóra hívta az igazgatót, és közölte, hogy nem kívánja tovább "zsebből finanszírozni" a magyar pavilon működtetését. Az ingatlanüzemeltetésre szakosodott sanghaji vállalat már a hónap végét sem kívánja megvárni, és levonul, ha nem kapja meg a júniusi és júliusi járandóságát. Szerdára újabb figyelmeztető munkabeszüntetést terveznek. Kuti László sanghaji főkonzul tegnap azt mondta, hogy tudomása szerint a pavilon rendben működik, fogadja a vendégeket. Dégen viszont közölte, hogy a főkonzulnak is megküldték a szokásos heti jelentést, melyben kifejtik, hogy már a telefonkártyák feltöltésére és az irodaszerek vásárlására sincs pénz.

A hazai kkv-k várakozásai meghazudtolják a makroadatokat

A hazai üzleti bizalmi indexek és várakozások kifejezetten jól alakultak az elmúlt hónapokban, olyannyira, hogy egyes makroadatok rosszabb képet mutatnak, mint a kkv-k várakozásai. A GKI konjunktúraindexe már a válság előtti szinten áll, és augusztusban a kereskedelmi cégek várakozása emelkedett a legnagyobb mértékben, holott a szektor továbbra is zuhanásban van: a kiskereskedelmi forgalom júniusban 4,6 százalékkal csökkent tavalyhoz képest. A még rosszabbul teljesítő építőipari vállalatok esetében is stagnálnak a várakozások.

Önmérséklettel meglehet az idei deficit

Jelentősen eltérnek a magyar állami intézményeknek az idei költségvetési hiányra vonatkozó elképzelései: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint tartható az idei 3,8 százalékos hiánycél, a Költségvetési Tanács (KT) 4 százalékos GDP-arányos deficitet vár - bár hozzáteszik, hogy teljesülhet a hiánycél -, az MNB viszont komolyabb túllövéssel, 4,3 százalékkal számol.

Összefogás nélkül 15 külön hajó süllyedne Európában

Az Európai Uniónak ki kell alakítania egy középtávú tervet arra vonatkozóan, hogyan képzeli el a kilábalást a válságból, ki kell jelölni a kívánt célokat és az ezekhez kapcsolódó időpontokat - mondta Jean-Paul Betbez, a Crédit Agricole elemzési központjának vezetője egy budapesti háttérbeszélgetésen. A folyamat korántsem egyszerű, hiszen alapvető érdekellentétek húzódnak a befektetők és a lakosság között: előbbiek számára fontos, hogy a tagországok minél hamarabb lefaragják a költségvetési hiányukat, utóbbiak dinamikusabb növekedést szeretnének. A kettőt részben csak egymás rovására lehet egyszerre megvalósítani, ezért fontos az összehangolt terv és az egyensúlyok megtalálása.

Vegyes folyamatokat látni a beruházásoknál

A várakozásoknak megfelelően tovább estek a hazai beruházások: a második negyedévben 4,9 százalékkal csökkentek éves alapon, ami meghaladta a Napi-konszenzus által várt három százalékot. Ráadásul míg az első három hónapban negyedéves alapon 0,5 százalékkal emelkedtek a beruházások, addig a második negyedévben 0,6 százalékkal mérséklődtek. A további csökkenés ellenére kedvező folyamatok is fellelhetők a KSH által publikált tegnapi statisztikában: a feldolgozóipari beruházások 4,7 százalékkal nőttek az előző év ugyanezen időszakához képest, ami főként bázishatásoknak, valamint a járműgyártásban megvalósult néhány jelentős fejlesztésnek - Mercedes, Hankook - köszönhető. Ezenkívül néhány kisebb súlyú ágazat mutatott jó teljesítményt: a pénzügyi szektor emelkedése az irodaház-építéseknek volt betudható, a szórakoztatás, szabadidő, művészet ágazatot a sportcsarnokok segítették, a víz- és hulladékgazdálkodás szektort pedig a közterület-fenntartók vásárlásai támogatták - mondta lapunknak Sindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese. Az agráriumban regisztrált erős visszaesés ugyanakkor a mezőgazdasági gépek beszerzésére adott támogatások csökkenésének, a szállítás, raktározás ágazat zsugorodása pedig az autópálya- és útépítések kifutásának tudható be. A feldolgozóipar után a második legnagyobb súllyal rendelkező ágazat, az ingatlanügyleteké viszont továbbra is mélyponton van: éves alapon 13,1 százalékkal esett, ezzel nagy részt "vállalt" a nemzetgazdasági beruházások csökkenéséből. Ezt tükrözi az is, hogy az építési beruházások 7,3 százalékkal estek, a gépek, berendezések csökkenése viszont már mérséklődött, 1,3 százalékkal zsugorodtak az elmúlt évhez képest.