Hűteni kellene a forint árfolyamát
Pattog a számviteli különbségeken a Raiffeisen-profit
A Raiffeisen Bank Zrt. az első félévben az IFRS-szabályok alapján 1,792 milliárd forintos nyereséggel zárta a félévet, szemben a tavalyi 3,3 milliárdos veszteséggel. A magyar számviteli elvek szerint ugyanakkor a hitelintézet a tavalyi 2,3 milliárdos eredmény után most fordult 148 milliárdos veszteségbe. A bank mérlegfőösszege meghaladta a 2500 milliárd forintot júniusban, ami az év végéhez képest 3,6 százalékos növekedés. A Raiffeisen hitelállománya növekedett, főként a volatilis árfolyamoknak köszönhetően, a betétállomány a 2009-es év végi szinten maradt. A költségek kismértékben emelkedtek tavalyhoz képest: a társaság folytatja a szigorú költséggazdálkodást, de az első félévben már nem volt jelentős létszámváltozás. A tartalékképzési gyakorlatban sincs szembetűnő fordulat, az első féléves tartalék megegyezett az egy évvel ezelőttivel. A Raiffeisen tőkeellátottsága megfelelő, a tőkemegfelelési mutató 9,13 százalék volt az időszak végén. (A Raiffeisen-csoport összesített eredményéről a 16. oldalon olvashat.)
Itthon nyoma sincs a fellendülésnek
A hazai beruházásoktól továbbra sem várható növekedés: a jövő hét kedden publikálandó második negyedéves adatoktól a Napi konszenzusa háromszázalékos visszaesést vár. Ez ugyan kisebb, mint az első negyedév 6,4 százalékos csökkenése, de az enyhülő ütem mögött nem áll komolyabb kapacitásbővítés, az leginkább bázishatásokkal magyarázható.
Nyoma sincs a fellendülésnek a beruházásoknál
A hazai beruházásoktól továbbra sem várható növekedés: a jövő hét kedden publikálandó második negyedéves adatoktól a Napi konszenzusa háromszázalékos visszaesést vár. Ez ugyan kisebb, mint az első negyedév 6,4 százalékos csökkenése, de az enyhülő ütem mögött nem áll komolyabb kapacitásbővítés, az leginkább bázishatásokkal magyarázható. Az építőipar teljesítménye vélhetően tovább esik a negyedévben, a válság a szektorban még nem érte el mélypontját. Ráadásul itt magas a bázis, mert a beruházók tavaly még ki akarták használni a húszszázalékos áfakulcsot - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A többi szektornak, főként a feldolgozóiparnak, lehet köszönhető a csillapodó visszaesés. A bázishatásokon túl itt még a nagyobb külföldi vállalatok - Mercedes, Hankook - beruházásai segíthetnek, azonban a hazai cégektől nem várhatók bővítések. Ezt alátámasztják az MNB adatai is: a hazai vállalatok nettó hiteltörlesztők, és a kapacitások kihasználatlansága nem ösztönzi őket beruházásokra. A társasági adó változtatása segíthet ugyan a hazai beruházásokon, ám ezt ellensúlyozza a bankadó részleges továbbhárítása.
Budapestre hozza központját a Crédit Agricole
Új szervezeti formában Budapesten állította fel cash management üzletágának közép- és kelet-európai regionális központját a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank (CA-CIB). A bank magyarországi fióktelepének tevékenysége változatlan marad. Az új központ értékesítési tevékenységét a fióktelep korábbi vállalatfinanszírozási igazgatója, Sylvain Cotten vezeti, az ő eddigi posztját Bartha András veszi át - tájékoztatta a Napit a társaság.
Az MNB szerint borulhat az inflációs cél
Elhúzódó kilábalás, a háromszázalékos célszint feletti infláció, nehezen megítélhető költségvetési folyamatok, a részletek hiánya - így jellemezhető az MNB előrejelzése a gazdaságról.
Lassúbb növekedést, nagyobb inflációt jósol az MNB
Rontotta GDP-növekedési és inflációs előrejelzését az MNB.
MNB: egyre nagyobb az esélye az inflácós cél elbukásának
Jelentősen módosított az inflációs és a GDP előrejelzésén az MNB az augusztusi negyedéves előrejelzésében: a növekedés jövőre 2,8 százalék körül alakulhat a korábbi 3,2 százalékhoz képest, a pénzromlás ütemét pedig mind jövőre, mind 2012-re vonatkozóan fél-fél százalékponttal emelték, így egyre kevesebb az esély arra, hogy az infláció elérje a három százalékos célszintet.
Az inflációs pálya sem támogatja már az alapkamatot
A monetáris tanács (MT) tegnapi ülésén változatlan szinten, 5,25 százalékon hagyta az alapkamatot - mondta Simor András, az MNB elnöke. A piaci konszenzus egyértelműen a tartás mellett foglalt állást, ám a tanács ülésén a 25 bázispontos csökkentésre és emelésre is volt javaslat. Az MT a kamatdöntésen kívül hosszú vita és mérlegelés után megtárgyalta a szerdán megjelenő inflációs jelentést is.
Túloz az MNB inflációs prognózisa?
A Napi Gazdaság által megszólaltatott szakértők szerint enyhén túlzó az MNB inflációs pályája, de a kockázatok megvalósulása esetén ez egyáltalán nem kizárt Simor András szerint sem. A további kamatvágás alapfeltétele, hogy a kormány előálljon egy hiteles költségvetéssel - ebben az esetben jövő év elején vághat a jegybank.
