Az Európai Uniónak ki kell alakítania egy középtávú tervet arra vonatkozóan, hogyan képzeli el a kilábalást a válságból, ki kell jelölni a kívánt célokat és az ezekhez kapcsolódó időpontokat - mondta Jean-Paul Betbez, a Crédit Agricole elemzési központjának vezetője egy budapesti háttérbeszélgetésen. A folyamat korántsem egyszerű, hiszen alapvető érdekellentétek húzódnak a befektetők és a lakosság között: előbbiek számára fontos, hogy a tagországok minél hamarabb lefaragják a költségvetési hiányukat, utóbbiak dinamikusabb növekedést szeretnének. A kettőt részben csak egymás rovására lehet egyszerre megvalósítani, ezért fontos az összehangolt terv és az egyensúlyok megtalálása.
A kilábalást illetően új front nyílt az Egyesült Államok és az unió közötti versenyben. Mindkét régió hasonló problémákkal küszködik, egy lényeges eltéréssel. Annak érdekében, hogy az Egyesült Államok minél hamarabb növekedési pályára állhasson, a tengerentúlon nem foglalkoznak különösebben a dollár árfolyamával (sőt a gyenge dollár támaszt ad ehhez), az uniónak viszont érdeke az erős deviza - véli a szakértő, aki a francia miniszterelnök gazdasági tanácsadója is. A tengerentúlon átmeneti jelenségnek tekintik a gyenge zöldhasút - az egyensúlyi euróárfolyam 1,15 dollár körül alakul a modellszámítások szerint -, az uniónak viszont érdeke, hogy hosszú távon stabil pályára álljon, amivel meggyőzhetők a befektetők és csökkenthetők az egyensúlytalanságok. Ez ugyan lassúbb folyamat, de hosszú távon mindenképp jövedelmezőbb, mint az amerikai elképzelés - véli Betbez.
Az export nem csupán az árfolyamtól függ - válaszolta a szakértő lapunk kérdésére, hogy az erősebb euró miatt kevésbé tud-e profitálni az unió a kínai növekedésből. Németország az erős euró mellett nagyon magas munkaerőköltségekkel termel, mégis kiemelkedően nagy arányban exportál - érvelt a szakember. A kulcs a magas színvonalú hozzáadott értékben van, amihez elengedhetetlen az innováció. Jelenleg Amerika előnyben van a k+f-költések és a marketing terén, de ez megfordítható. Az uniónak nagyobb a lakossága, több kapacitással és konkrét tervekkel is rendelkezik: a lisszaboni szerződés értelmében 2020-ra a GDP három százalékának megfelelő forrást k+f-re kell fordítani.
A tagországok közötti együttműködés és a konvergenciakritériumok mindig is az unió alapkövei voltak, valójában a görög válság kapcsán mutatkozott meg az igazi erejük. Szinte biztos, hogy Görögország csődbe jutott volna az uniós mentő csomag nélkül és könnyen lehet, hogy a többi déli állam is hasonló sorsra jutott volna védőháló hiányában. A Napi azon felvetésére, hogy a kooperáció mégsem volt zökkenőmentes, hiszen Németországban sokan kritizálták a mentő csomagot, Jean-Paul Betbez elmondta: tény, hogy a görög válság után közvetlenül nem akartak azonnal a bajba jutott állam megsegítésére rohanni a tagországok, ám egyetlen hét alatt gyökeresen megváltozott a hozzáállásuk, ahogy elkezdtek terjedni a hírek a spanyol, az ír és a portugál gondokról is. A kooperáció azért bírt különös jelentőséggel a mentő csomag esetén, mert amíg Amerikában a Fed azonnal megsegít egy bajba jutott államot, intézményt, addig az Európai Központi Bank az összefogás hiányában nem fog kimenteni egyetlen tagországot sem. A szakértő úgy véli: összefogás nélkül 15 külön süllyedő hajó lenne most Európában, az euróval viszont csak átmeneti rázkódásokon kell túllendülniük a közös devizát használó nemzeteknek.
