Ádám János

Négy pályázat érkezett a miskolci villamostenderre

Négy társaság adott be pályázatot a szeptember 20-i határidőre az augusztus elején újra kiírt miskolci villamostenderre - idézi az MTI-Eco Simon Gábort, a Zöld nyíl elnevezésű projekt önkormányzati biztosát. A nyílt közbeszerzésen 31 villamosra és az üzemeltetésükhöz kapcsolódó eszközökre kért ajánlatot a miskolci önkormányzat tulajdonában lévő Miskolc Városi Közlekedési Zrt. A tenderkiírást hat társaság vásárolta meg. A Bombardier és a Siemens nem adott be pályázatot, a cseh Skoda, a spanyol CAF, az olasz Ansaldobreda és a lengyel Solaris viszont igen. Ugyanakkor a CAF az utolsó pillanatban - egyelőre nem tudni, milyen indokra hivatkozva - jogorvoslati kérelmet is benyújtott a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz - mondta Simon Gábor. A zömmel uniós forrásból, az Új Magyarország fejlesztési terv keretében megvalósuló Zöld nyíl villamosprojekt összességében több mint 50 milliárd forintba kerül. A pálya átépítése és meghosszabbítása már tart, a járművek beszerzésére viszont már a harmadik pályázatot írták ki, így vélhetően csak 2012-2013-ban kezdődhet meg a szállításuk.

Roubini: össztűz alatt a hazai bankok

A hazai bankok tőkemegfelelési rátája alacsonyabb, mint a régiós társaké és a pénzintézetek is sérülékenyebbek a nem fizető hitelek magasabb aránya miatt - írja a Roubini Global Economics (RGE) elemzői jegyzetében. Amíg 2008 végén a késedelmes hitelek aránya még csak 4,7 százalék volt, ez tavaly év végére 10,1 százalékra nőtt, ráadásul ez mindaddig emelkedik, amíg a hitelkihelyezés csökken. Ezeken felül a bankadó is jelentős terhet ró a pénzintézetekre és tovább csökkenti a hitelkihelyezési képességet. Ezzel párhuzamosan a svájci frank erősödése, valamint a magyar gazdaság növekedési kilátásai sem biztatnak semmi jóval. Az RGE szerint - ellentétben a régiós nemzetekkel - a magyar gazdaság stagnál idén, ami szintén rontja a hitelportfóliókat. A nehézségekkel küzdő bankszektor számára újabb csapás a kabinetnek a jelzáloghitelesek megsegítését célzó terve, amely szerint a hitelfelvevők szankció nélkül öt évvel hosszabbíthatnák meg kölcsönük futamidejét.

Csak a tartásról dönthet hétfőn az MNB

A londoni felzárkózó piaci elemzők a jegybank jövő hétfői kamatdöntő ülésétől tartást várnak és a kamatpályát alakító fő tényezők közül elsősorban a helyhatósági választások utáni kormányzati lépéseket említik. A szakértők szerint egyrészt az enyhítés kizárt az IMF-tárgyalások jövőjével kapcsolatos bizonytalanság és a kockázatvállalási környezet jelenlegi állapota miatt, jóllehet a gyenge belső kereslet és a kedvező augusztusi inflációs adat indokolná a vágást. Másrészt az emelés esélyei is csökkentek, főként a kormányzati retorikában történt változások hatására. Az új hangnem - vélik a Morgan Stanley szakértői - célja, hogy megnyugtassák a piaci szereplőket a jövőbeni költségevetési tervekkel kapcsolatban. A Bank of America-Merrill Lynch elemzői szerint ráadásul a szigorításnak csak elhanyagolható hatása lenne a forintra egészen addig, amíg nem válnak egyértelművé a gazdaságpolitika részletei. A kamatemelés csak a növekedési aggodalmakat erősítené, az alapvető problémák kezelése nélkül.

Álom a gyors kilábalás

A Lehman-csőd előtti hónapokban senki sem gondolta volna, hogy ilyen mély válság következik be - a hazai elemzők is kétszázalékos gazdasági növekedésre számítottak Magyarországon 2009-re. A világkereskedelem várható visszaesése nyomán a hazai GDP-re és inflációra vonatkozó előrejelzések is revízióra szorultak, és a költségvetési hiánycélt is módosította a kormány. Samu János, a Concorde szakértője először nyár végén számolt a recesszió lehetőségével, de már komoly esélyt adott a visszaesésre. Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője eleinte stagnálást várt, először 2008-2009 fordulóján vált világossá, hogy kifejezetten súlyos válság lesz Magyarországon. A szakértők amilyen nehezen hitték el elsőre, hogy milyen visszaesés lehet az országban és világszerte, olyan nehezen bíznak a gyors kilábalásban. A Raiffeisen szakértője nem zárja ki, hogy a második negyedév stagnálása után a harmadik három hónapban negyedéves alapon akár csökkenhet is a hazai össztermék. Az év egésze nem sokkal egy százalék alatt maradhat, de jövőre már 2,2-2,3 százalékos bővülés várható. Azonban még az első félévben sem várható, hogy a lakossági fogyasztás és a beruházások magukra találnak, de évesítve már egy százalékkal növekedhetnek. Az európai exportpiacokat illetően a gyengülő kereslet ellenére sem számít újabb visszaesésre a szakértő. A következő években lassul, majd stabilizálódik a külkereskedelem többlete, ezért 2012-től 3,5-4 százalékkal is bővülhet a gazdaság, ami megfelel a potenciális növekedési ütemnek - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ugyanakkor a magyar gazdaságban hatalmas lehetőségek rejlenek, ezt a mutatót jóval feljebb lehetne tornászni a szociális kiadások lefaragásával, adóelengedéssel és munkahelyek teremtésével. A mostani 55 százalék körüli foglalkoztatási ráta mellett lehetetlen fenntartani a jelenlegi szociális hálót, ehhez legalább 70 százalékos foglalkoztatottságra lenne szükség. Ráadásul - Suppan szerint - a kormány terve még az egymillió munkahely teremtésére sem elegendő, közel 1,5 millió új állásra lenne szükség ahhoz, hogy az ország elérje a 75 százalékos uniós célszintet. Az unió egészét tekintve idén két tényező befolyásolhatja a növekedést - véli a Concorde elemzője. Az exportértékesítések a második félévben - főként Németországban - továbbra is kedvezően alakulnak, ugyanakkor a belső kereslet javulására továbbra sem utalnak biztató jelek. Az unió gazdasági potenciálját azonban pár éves horizonton komoly veszélyek fenyegetik - mondja Samu. A féloldalú növekedés - magas adósságállománnyal párosuló jelentős külkereskedelmi többletek - modellje nem valószínű, hogy fenntarthatónak bizonyul. Új folyamatként jelent meg az elmúlt időszakban, hogy Európában már nem a lakosság, hanem az állam halmoz fel egyre nagyobb adósságot. Az ebből finanszírozott növekedés pedig már nem tartható fenn, ráadásul a kivitel is megtorpanhat, ha az Egyesült Államok protekcionista gazdaságpolitikát vezet be. Az európai nemzetek ugyan elkezdték már költségvetési hiányaik lefaragását, ám ez könnyen egyensúlytalanságokhoz vezethet. A megszorító intézkedések hatására tovább csökkenhet a déli nemzetek fogyasztása, miközben az északi országok továbbra is jelentős mértékben termelnek kivitelre, ami összességében tovább mélyíti az unión belüli különbségeket.

Megoldódtak az MT dilemmái

Az augusztusi kamatdöntésnél komoly dilemma előtt állt a jegybank monetáris tanácsa (MT): a negyedéves prognózisban felvázolt inflációs pálya alapján kamatot kellett volna emelniük, ám végül szembemenve a stábbal, a tartás mellett szavaztak. Az augusztusi inflációs adat igazolja az MT döntését - véli Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője. A múlt hét két komoly kedvező eseménye - az inflációs adat, valamint a kormány kiállása a jövő évi 3 százalék alatti hiánycél mellett - rövid távon komoly hatással lehet a tanácsra, ezzel néhány hónapra szinte biztosan elkerülve a kamatemelést. Ehhez szükség lenne arra is, hogy a forint árfolyama korrigáljon kissé, és akkor a piac is kiárazná a kamat emelését. A további kiadáscsökkentő lépések támaszt adnának a restriktív lépések elkerüléséhez, ám a lazítás még nem kerülhet szóba.

Kellemes meglepetést okozott az inflációs adat

A KSH által pénteken publikált fogyasztói árindex kellemes meglepetéssel szolgált: 3,7 százalék lett az év/év adat, holott a Napi konszenzusa 4,1 százalékos drágulással számolt. Várható volt, hogy egyhavi alapon csökkennek az árak - ez augusztusra jellemző -, ám a 0,6 százalékos mínusz váratlan volt. A legnagyobb meglepetést az élelmiszerek okozták: a magyar mezőgazdaság rossz teljesítménye és a világpiaci gabonadrágulás ellenére a hónapban elmaradt a komoly drágulás. Az élelmiszerárak 3,7 százalékos emelkedésén belül legjobban az idényáras élelmiszerek drágultak (+37,3 százalék), míg havi összevetésben 13,9 százalékkal lettek olcsóbbak. Havi összevetésben egyedül két termékcsoport drágult: a szeszes italok és dohányáruk ára 0,3 százalékkal, a szolgáltatások árindexe 0,4 százalékkal emelkedett - ez az utóbbinál várható volt, az augusztusi főszezon miatt, júliushoz képest 3,7 százakkal kerültek többe az üdülési szolgáltatások. A ruházkodási cikkek árának csökkenése főként a nyári kiárusításoknak köszönhető. A tartós fogyasztási cikkeknél folytatódott a március óta tartó folyamat, augusztusban 0,3 százalék az árcsökkenés. A korábban komoly drágító tényezőként jelentkező üzemanyagok és egyéb cikkek árai is átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. Ráadásul a háztartási energia is olcsóbb lett, mégpedig jelentősen, 1,2 százalékkal, amit alapvetően az okozott, hogy most jelent meg az áram árának július 1-jétől érvényes 3,6 százalékos csökkenése.

Nem tesz jót az erős frank a magyar növekedésnek

Megállt a magyar gazdaság bővülése a második negyedévben az első három hónaphoz képest - derül ki a KSH-nak az előzetessel megegyező részletes adataiból. Eszerint az ipar teljesítménye tovább javult - elsősorban az exportorientált feldolgozóipar bővülésének köszönhetően -, míg az építőipar tovább zuhant. Erősen rontott a GDP-n a mezőgazdaság: az első három hónapban éves összevetésben 4,7 százalékos visszaesést mutatott az ágazat, ez a második negyedévben azonban 13,6 százalékra gyorsult a kedvezőtlen időjárás nyomán. A szolgáltatások hozzáadott értéke kissé csökkent, ezen belül a kereskedelem, vendéglátás esett a legtöbbet (-3,8 százalék), ugyanakkor a továbbra is dinamikusan növekvő exportnak köszönhetően a szállítás, raktározás teljesítménye 3,5 százalékkal javult. A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása jelentősen esett. A beruházások továbbra is mélyrepülésben vannak, ezt a készletállomány emelkedése tompította.

Matolcsy megígérte a szigort

A kormány úgy határozott, hogy Magyarország 2011-ben az áht-hiányt három százalék alá csökkenti - jelentette be szerdán Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A kabinetnek sok választása nem maradt az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozása után, ahol újfent tudomására hozták, hogy teljesíteni kell a konvergenciaprogramját. A nemzetgazdasági tárca a hiánycél alapján készíti elő a 2011-es költségvetés tervezetét, amelyet október 15-éig terjeszt a kormány elé, majd október végén nyújt be az országgyűlésnek. A hiánycél teljesítésének feltétele, hogy 2011-ben 2,5-3 százalék legyen a GDP növekedése és jövőre is 200 milliárd folyjon be a bankadóból - mondta Matolcsy. A tervezett növekedés mintegy 150 milliárd forint többlet- adóbevételhez juttatja az államháztartást. A sikerhez szükség van még a kiadási oldal kordában tartására, a közigazgatás reformjára, valamint az állami cégek rendbetételére. A miniszter újra megerősítette, hogy az ország "hozza" az idei 3,8 százalékos ESA-hiányt.

Csak szusszant egyet a Pannon Puma

Az elemzők szerint nem érdemes komolyabb következtetést levonni abból, hogy stagnált a GDP, a következő negyedévekben folytatódhat a növekedés, de ennek mértékét sok bizonytalanság övezi.