Megállt a magyar gazdaság bővülése a második negyedévben az első három hónaphoz képest - derül ki a KSH-nak az előzetessel megegyező részletes adataiból. Eszerint az ipar teljesítménye tovább javult - elsősorban az exportorientált feldolgozóipar bővülésének köszönhetően -, míg az építőipar tovább zuhant. Erősen rontott a GDP-n a mezőgazdaság: az első három hónapban éves összevetésben 4,7 százalékos visszaesést mutatott az ágazat, ez a második negyedévben azonban 13,6 százalékra gyorsult a kedvezőtlen időjárás nyomán. A szolgáltatások hozzáadott értéke kissé csökkent, ezen belül a kereskedelem, vendéglátás esett a legtöbbet (-3,8 százalék), ugyanakkor a továbbra is dinamikusan növekvő exportnak köszönhetően a szállítás, raktározás teljesítménye 3,5 százalékkal javult. A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása jelentősen esett. A beruházások továbbra is mélyrepülésben vannak, ezt a készletállomány emelkedése tompította.
Az első negyedév bővülése utáni stagnálás alapvetően három tényezővel magyarázható - mondta lapunknak Forián Szabó Gergely, a Pioneer elemzője. A termelés oldaláról a mezőgazdaság az első negyedévhez képest erősebben romlott, a pénzügyi tevékenységek hozzáadott értéke pedig csökkenésbe fordult az első negyedévi bővülést követően. Az ipar ugyan tovább erősödött, azonban a lefelé ható tényezők dominánsabbnak bizonyultak. A felhasználást tekintve a háztartások fogyasztása negyedéves összevetésben erősebben, 1,4 százalékkal esett vissza, ami a válság nehezebb időszakát idézi. Az első három hónapban még úgy tűnt, hogy mérséklődik a háztartások fogyasztásának visszaesése, azonban ez nem így történt. Tavaly az áfa emelése miatt előrehozták fogyasztásukat a háztartások, ez emelte a bázist. A forint gyengülésének a fogyasztásra gyakorolt hatása sem volt még számottevő a második három hónapban, ezért módszertani okok állhatnak a háttérben - véli a szakértő.
A harmadik negyedévben az erős svájci frank két oldalról is hátrányosan befolyásolhatja a magyar GDP-t: a pénzügyi szolgáltatások hozzáadott értékét tovább gyengítheti és a háztartások kiadásait is visszavághatja a magasabb törlesztőrészletek miatt. Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője szerint az utóbbi hatással komolyan kell számolni: a 160 forintról 220 forint közelébe erősödő frank miatti növekmény a törlesztőrészletekben akár a GDP 0,3-0,4 százalékára is rúghat. Ennek ellenére a szakértő szerint a második félévben újra bővülhet a gazdaság, de nagyok a kockázatok. Egyrészt az agrárium mélyrepülése folytatódhat a második félévben, másrészt a külföldi konjunktúra esetleges lassulása visszaveti az exportot.
Jó hír viszont, hogy komolyabb javulás várható a kiskereskedelemben - mondta a Napinak Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. Az áfaemelés, amely a második negyedévben hátráltatta a fogyasztást a magasabb bázis miatt, a következő három hónapban "kifut". Ugyanakkor az ipar kibocsátása - szintén a bázishatások miatt - lassulhat az év második felében. A közösségi fogyasztás - ami bővült a negyedévben - a következő hónapokban visszahúzhatja a gazdaság dinamikáját, hiszen a 3,8 százalékos hiánycél tartása érdekében megszorítások várhatók az állami szektorban.
