A Lehman-csőd előtti hónapokban senki sem gondolta volna, hogy ilyen mély válság következik be - a hazai elemzők is kétszázalékos gazdasági növekedésre számítottak Magyarországon 2009-re. A világkereskedelem várható visszaesése nyomán a hazai GDP-re és inflációra vonatkozó előrejelzések is revízióra szorultak, és a költségvetési hiánycélt is módosította a kormány. Samu János, a Concorde szakértője először nyár végén számolt a recesszió lehetőségével, de már komoly esélyt adott a visszaesésre. Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője eleinte stagnálást várt, először 2008-2009 fordulóján vált világossá, hogy kifejezetten súlyos válság lesz Magyarországon.
A szakértők amilyen nehezen hitték el elsőre, hogy milyen visszaesés lehet az országban és világszerte, olyan nehezen bíznak a gyors kilábalásban. A Raiffeisen szakértője nem zárja ki, hogy a második negyedév stagnálása után a harmadik három hónapban negyedéves alapon akár csökkenhet is a hazai össztermék. Az év egésze nem sokkal egy százalék alatt maradhat, de jövőre már 2,2-2,3 százalékos bővülés várható. Azonban még az első félévben sem várható, hogy a lakossági fogyasztás és a beruházások magukra találnak, de évesítve már egy százalékkal növekedhetnek. Az európai exportpiacokat illetően a gyengülő kereslet ellenére sem számít újabb visszaesésre a szakértő.
A következő években lassul, majd stabilizálódik a külkereskedelem többlete, ezért 2012-től 3,5-4 százalékkal is bővülhet a gazdaság, ami megfelel a potenciális növekedési ütemnek - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ugyanakkor a magyar gazdaságban hatalmas lehetőségek rejlenek, ezt a mutatót jóval feljebb lehetne tornászni a szociális kiadások lefaragásával, adóelengedéssel és munkahelyek teremtésével. A mostani 55 százalék körüli foglalkoztatási ráta mellett lehetetlen fenntartani a jelenlegi szociális hálót, ehhez legalább 70 százalékos foglalkoztatottságra lenne szükség. Ráadásul - Suppan szerint - a kormány terve még az egymillió munkahely teremtésére sem elegendő, közel 1,5 millió új állásra lenne szükség ahhoz, hogy az ország elérje a 75 százalékos uniós célszintet.
Az unió egészét tekintve idén két tényező befolyásolhatja a növekedést - véli a Concorde elemzője. Az exportértékesítések a második félévben - főként Németországban - továbbra is kedvezően alakulnak, ugyanakkor a belső kereslet javulására továbbra sem utalnak biztató jelek. Az unió gazdasági potenciálját azonban pár éves horizonton komoly veszélyek fenyegetik - mondja Samu. A féloldalú növekedés - magas adósságállománnyal párosuló jelentős külkereskedelmi többletek - modellje nem valószínű, hogy fenntarthatónak bizonyul. Új folyamatként jelent meg az elmúlt időszakban, hogy Európában már nem a lakosság, hanem az állam halmoz fel egyre nagyobb adósságot. Az ebből finanszírozott növekedés pedig már nem tartható fenn, ráadásul a kivitel is megtorpanhat, ha az Egyesült Államok protekcionista gazdaságpolitikát vezet be. Az európai nemzetek ugyan elkezdték már költségvetési hiányaik lefaragását, ám ez könnyen egyensúlytalanságokhoz vezethet. A megszorító intézkedések hatására tovább csökkenhet a déli nemzetek fogyasztása, miközben az északi országok továbbra is jelentős mértékben termelnek kivitelre, ami összességében tovább mélyíti az unión belüli különbségeket.
Ádám János