A KSH által pénteken publikált fogyasztói árindex kellemes meglepetéssel szolgált: 3,7 százalék lett az év/év adat, holott a Napi konszenzusa 4,1 százalékos drágulással számolt. Várható volt, hogy egyhavi alapon csökkennek az árak - ez augusztusra jellemző -, ám a 0,6 százalékos mínusz váratlan volt. A legnagyobb meglepetést az élelmiszerek okozták: a magyar mezőgazdaság rossz teljesítménye és a világpiaci gabonadrágulás ellenére a hónapban elmaradt a komoly drágulás. Az élelmiszerárak 3,7 százalékos emelkedésén belül legjobban az idényáras élelmiszerek drágultak (+37,3 százalék), míg havi összevetésben 13,9 százalékkal lettek olcsóbbak. Havi összevetésben egyedül két termékcsoport drágult: a szeszes italok és dohányáruk ára 0,3 százalékkal, a szolgáltatások árindexe 0,4 százalékkal emelkedett - ez az utóbbinál várható volt, az augusztusi főszezon miatt, júliushoz képest 3,7 százakkal kerültek többe az üdülési szolgáltatások. A ruházkodási cikkek árának csökkenése főként a nyári kiárusításoknak köszönhető. A tartós fogyasztási cikkeknél folytatódott a március óta tartó folyamat, augusztusban 0,3 százalék az árcsökkenés. A korábban komoly drágító tényezőként jelentkező üzemanyagok és egyéb cikkek árai is átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. Ráadásul a háztartási energia is olcsóbb lett, mégpedig jelentősen, 1,2 százalékkal, amit alapvetően az okozott, hogy most jelent meg az áram árának július 1-jétől érvényes 3,6 százalékos csökkenése.
Egyértelműen az élelmiszerek áralakulása okozta a legnagyobb meglepetést - mondta lapunknak Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője. Főként a feldolgozott élelmiszerek árszintje alakult visszafogottan, egyrészt a keresleti korlátok miatt, másrészt a nyers élelmiszerek magasabb árai a megszokotthoz képest is lassabban gyűrűztek be. Ez viszont kockázati tényezőként jelentkezhet a következő hónapokban. A másik meglepetés, hogy az árfolyamra érzékeny termékeknél továbbra is gyenge az árnyomás, holott a forint gyengült. Forián szerint ez a hatás ősszel már megjelenik, de a korábban vártnál feltehetően jóval kisebb - pár tized százalékpontos - hatása lesz csak az inflációra.
A piaci szolgáltatásoknál is elmaradt az áremelkedés és maradt a kedvező trend, ami úgy tűnt, hogy júliusban megszakadt - véli Samu János, a Concorde szakértője. Ez azért is fontos, mert a jegybank ezt a termékcsoportot kifejezetten figyeli a kamatdöntéseknél és ebből szűrhetők le a szereplők inflációs várakozásai, az árazási magatartásuk. Az őszi hónapokban részben jelentkezhet az élelmiszerek árfelhajtó hatása, mivel sok évre visszatekintve ilyenkor lassú drágulás kezdődik - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint ez csak tompítva "gyűrűzik be", mert a nagy élelmiszerláncok leszorítják az árakat. A tartós fogyasztási cikkeknél sem várható érdemi áremelkedés, mert az árfolyamtól függetlenül is jelentkeznek a lefelé ható tényezők. A szolgáltatásoknál és a háztartási energiánál - főként az ármoratórium miatt - sem számol drágulással a szakértő. Összességében pár tized százalékponttal mehet csak feljebb az infláció decemberre - összegezte Suppan.
A jegybanki prognózis alapján jövőre nem mutatkozik esély a 3 százalékos infláció elérésére, ám a Pioneer szakértője szerint mégis megvalósulhat a cél. Ha a nyers élelmiszerek árai csak tompítva jelentkeznek Magyarországon a feldolgozott termékekben, és a jelenlegi euróárfolyamhoz képest enyhén erősödni tud a forint, akkor akár három százalék alá is süllyedhet a jövő évi infláció. Egyelőre azonban még nem jelenthető ki, hogy a gyenge kereslet felszívta volna a drágább élelmiszerek hatását, ezért - Forián szerint - ebben a kérdésben az őszi hónapok bizonyulhatnak vízválasztónak.
