Ádám János

Újabb vádak a volt MNV-vezér ellen

Vádat emelt Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója és Mezei László, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. volt ügyvezetője ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség - írja a Napi Gazdaság Online az MTI-re hivatkozva. A ménesbirtok volt ügyvezetőjét tettesként, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt vezérigazgatóját felbujtóként vádolják a Komárom-Esztergom Megyei Bírósághoz benyújtott vádiratban. Az ügyben azért indult nyomozás, mert a ménesbirtok vezetője vélhetően jogcím nélkül utalt át 365 millió forintot az állami kézben lévő és felszámolás alatt álló Bábolna Zrt.-nek. Budai Gyula, a termőfölddel kapcsolatos visszaélések feltárására kinevezett miniszterelnöki megbízott feltételezése szerint ez az összeg aztán Tátrai Miklóshoz és Czunyi Anikóhoz, a Bábolna Zrt. volt vezetőjéhez köthető bankszámlára került. A politikus korábban elmondta: az a jogcím, amelyre hivatkozva átutalták a Bábolna Zrt. felszámolójának a 365 millió forintnyi közpénzt, nem lehetett valós, mert ugyanezért pár nappal előbb az MNV Zrt. már elszámolt 417 millió forintot a társaságnak.

Kidolgozzák a biogáz hálózatba juttatásának feltételeit

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Gázipari Egyesülés és a Magyar Biogáz Egyesület annak érdekében, hogy kidolgozzák a biogáz hálózatba juttatásának teljes körű szabályozását - írja az MTI-Eco a siófoki Nemzetközi Gázkonferencián és Szakkiállításon elhangzottak alapján. Szárszó Tibor, a Magyar Biogáz Egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy jelenleg Magyarországon 12 mezőgazdasági biogázüzem létezik, az év végére várhatóan 15 lesz. Akár 500 biogázüzem is létesülhet 2020-ig, és ha ehhez hozzávesszük a depóniákból felszabaduló és a szennyvíztelepekről származó gázt, akkor a lakosság földgázfelhasználásának akár 20 százalékát is lehetne biogázból fedezni - tette hozzá. Zsuga János, az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója azt mondta, nincs még pontosan szabályozva, miként kerülhet a biogáz a hálózatba, de a rendszer bármilyen gáz szállítására alkalmas, így ez elsősorban nem szállítás kérdése.

Az erős frank már megjelent a fogyasztásban

A második negyedévben - az előző hónapok folyamatait megtörve - megállt a háztartások fogyasztási kiadásainak egyre mérséklődő csökkenése és a zsugorodás mértéke meghaladta az előző negyedév számait. A folyamat azért meglepő, mert a lakosságot nem érték újabb megszorítások, a fogyasztási cikkek árai sem növekedtek komoly mértékben és a kormány által bevezetett ármoratórium is segített az energiaköltségeket kordában tartani. Egyik magyarázat a svájci frank erősödéséből fakadóan a háztartási kiadások visszafogása lehet: az első negyedévhez képest közel 6 százalékkal gyengült a forint az alpesi devizával szemben. Ugyanezen időszak alatt a devizahitelek állománya a közel 5200 milliárd forintról csaknem 14 százalékkal emelkedett, amin belül az átértékelések hatására több mint 800 milliárd forinttal nőtt a hitelállomány, miközben a törlesztések miatt negatív volt a tranzakciók egyenlege. Ez a folyamat magyarázattal szolgálna, a nagyrészt júniusra eső árfolyamgyengülés azonban júliusban éreztette először hatását a törlesztőrészletekben, másrészt a svájci frank gyengülése augusztus végén, szeptember elején volt kifejezetten markáns - a második negyedévhez képest csaknem 9 százalékkal gyengült ebben az időszakban a forint. Ugyanakkor a lakosság óvatossága magyarázattal szolgálhat: a háztartások előre felkészültek az árfolyamsokkra, tanulva a tavaly tavasszal tapasztalt gyengülésből. Másik magyarázó tényező lehet, hogy a nyár eleji, kifejezetten rossz idő nemcsak a mezőgazdaság teljesítményét vetette vissza, hanem a lakosság költekezéseire is kedvezőtlenül hatott. A kiskereskedelmi forgalom visszaesése kisebb volt a fogyasztási kiadások csökkenésének üteménél, ami a szolgáltatásokra - így a turizmusra - fordított kiadások erősebb csökkenésére utalhat.

Ez adhat védelmet Magyarországnak és a forintnak

A GDP 3 százalékára rúgó mérlegtöbblet, párosulva egy hasonló mértékű tőkebeáramlással, erős támaszt adhat a forint árfolyamának - derül ki a Napi elemzői fizmérleg-prognózisából.

Továbbra sem kizárt az MNB kamatemelése

A várakozásoknak megfelelően 5,25 százalékon hagyta az alapkamatot tegnapi ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa (MT). A 25 bázispontos csökkentésre is volt javaslat az ülésen, ám csaknem egyhangúan a tartás mellett szavazott az MT - tájékoztatott Simor András jegybankelnök.

A fizetési mérleg komoly védelmet adhat az országnak

Tovább javulhatott Magyarország finanszírozási pozíciója a második negyedévben - vélik a lapunk által megkérdezett piaci elemzők, a Napi-konszenzus erre az időszakra 513 millió eurós plusszal számol a folyó fizetési mérlegben (az első három hónap többlete 344 millió eurót tett ki). Az adatot csütörtökön publikálja az MNB. A növekvő többlethez alapvetően az járul hozzá, hogy a háztartások megtakarításai jelentősen emelkedtek - mondta lapunknak Tardos Gergely, az OTP Bank elemzője -, miután a munkaerőpiac szűkülése megállt, a hitelkereslet viszont továbbra is kifejezetten alacsony és a fogyasztásra fordított kiadások csökkenése sem érte még el mélypontját. Az államháztartás hiánya nemzetközi összehasonlításban alacsony, a háztartási megtakarítások elégségesek a deficit finanszírozására. A vállalatok oldaláról sem fenyegeti veszély a folyó mérleg többletét: a lanyha beruházási aktivitás miatt a cégek nem szorulnak külső forrásokra - tette hozzá Tardos. A külkereskedelem és a jövedelmi egyenlegek oldaláról szintén indokolt a magas többlet. A termékforgalom többlete jelentősen javult tavalyhoz képest, a szolgáltatások szufficitje ráadásul megduplázódott - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A hatalmas deficiteket felhalmozó jövedelemegyenleg mínusza is csökkent tavaly, vélhetően ez a szint továbbra is megmaradt a második negyedévben.

Simor meggondolta magát - megint volt, aki kamatot vágott volna

Fontos bejelentésnek tartja a monetáris tanács a kormány költségvetési vállalását, valamint az infláció is a terveknek megfelelően alakul, ám ennek ellenére továbbra is fenntartja az emelésre vonatkozó álláspontját a jegybank.

MNB: továbbra is napirenden a kamatemelés

A felfelé mutató kockázatok miatt és/vagy az országkockázatok újbóli romlása nyomán szükségessé válhat az alapkamat emelése - véli a monetáris tanács.

Szabályalapú politikával nem kell külső védőháló

A piacok túlreagálják a múlt hibái miatt a mindenkori magyar kormány lépéseit, és nem foglalkoznak azzal, éppen melyik párt van hatalmon. Ezt jól példázzák az elmúlt hónapok erős cds-, forint- és állampapírhozam-ingadozásai - jelentette ki Török Ádám, a Költségvetési Tanács tagja egy szakmai fórumon. Véleménye szerint emiatt is van szükség arra, hogy az ország egyre inkább áttérjen a szabályalapú gazdaságpolitikára, amit független intézmények véleményeznek. A kormány számára is hasznos egy ilyen intézmény, hiszen a népszerűtlen, ám szakmai szempontból szükséges intézkedéseket "ráfoghatja".