Ádám János

Egyiptom komoly sebeket ütött a piacokon

Az egyiptomi lázadások komoly sebeket ütöttek az Egyesült Államok fő részvénypiacain, a Dow 1,4 százalékkal esett, ami a legnagyobb egynapi zuhanás november közepe óta, az S&P-500-as index és a Nasdaq augusztus közepe óta nem csökkent annyit, mint pénteken. A befektetői félelmeket jól igazolja, hogy a piaci volatilitást mutató VIX index 11 százalékkal, két hónapja nem látott magasságba emelkedett. A biztonságosabb eszközök iránti érdeklődés felerősödött, az olaj és az arany is drágult - előbbinek oka az is, hogy többen azt találgatják: a Szuezi-csatorna esetleges lezárása miképp befolyásolhatja az olaj árfolyamát. Ennek hatására a hajózási vállalatok papírjainak kurzusa komoly mértékben, 7-10 százalékkal emelkedett. A külföldi eseményeken túl a tengerentúli piacokat két makroadat is mozgatta pénteken: az utolsó negyedéves GDP adat ugyan nem lett rossz, ám elmaradt az elemzői várakozásoktól, a michigani fogyasztói bizalmi index viszont annak ellenére, hogy a várthoz képest jobb lett, mégsem tudta korrekcióra késztetni a piacokat. A pénteken gyorsjelentéseket nyilvánosságra hozó vállalatok közül a Ford-papírok szenvedték el a legnagyobb esést. A csalódást keltő negyedéves eredmények hatására az autógyártó papírjainak árfolyama 13 százalékkal csökkent, és a Microsoft számai sem segítettek az árfolyamon. Európa is lejtőre került pénteken, az FTSE és a CAC-40 ráadásul majdnem 1,5 százalékot vesztett értékéből.

Trükkös húzás: lazítással szigorítana a kormány?

Orbán Viktor miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy Lengyelországhoz hasonlóan itthon is az alkotmányba kellene foglalni egy, az államadósság maximumára vonatkozó törvényt. A szakértők ezzel egyetértenek, ám az ördög - mint mindig - most is a részletekben rejlik. Ráadásul létezik már egy 2008-as magyar törvény, ami jobb is, mint a példaként emlegetett lengyel szabályozás.

Könnyen csökkenthető az államadósság

Orbán Viktor miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy Lengyelországhoz hasonlóan itthon is alkotmányba kellene foglalni egy, az államadósság maximumára vonatkozó szabályt. A Napi Gazdaság Online által megkérdezett szakértők ezzel egyetértenek, ám az ördög a részletekben rejlik - mondták. Ráadásul létezik már egy magyar törvény, ami jobb is, mint a példaként emlegetett lengyel szabályozás.

Drasztikusan estek az állampapírhozamok

Minimális forgalom mellett folyt a kereskedés a devizapiacokon, aminek oka, hogy a befektetők kivártak, a Fed késő esti kamatdöntésére fokuszáltak. Egész nap egy másfél forintos sávon belül mozgott az euró árfolyama, kora délelőtt 275 forint környékén állt, majd lassú erősödést követően 274 forint alá is benézett, de délután négy órára visszagyengült 274,5 forintra. A svájci frankkal és a dollárral szemben is hasonló pályát írt le a hazai deviza: előbbi egységéért 212,5, utóbbiért 200,5 forintot kértek el délután. Ugyan jelenleg pozitívabban szemlélik a piacok a régiónkat, ráadásul ezen belül Magyarország is jobb teljesítményt nyújt, a következő itthoni esemény, a február végi reformcsomag lesz a forint számára a következő állomás. Az állampapírok másodlagos piacán a rövid oldalon csak néhány bázispontos elmozdulás volt, ám a hosszú oldalon 19-24 bázisponttal estek a hozamok. Ennek oka egyes információk szerint nem a régióval szembeni általános bizalomnövekedés lehet, hanem az, hogy egy konkrét hedge fund kezdett vásárlásba, mivel kedvezőbben vélekedik a magyar gazdaság jövőjéről.

Világszerte gyengélkedtek tegnap a piacok

Európa-szerte gyengén zártak tegnap a piacok, Londonban az FTSE-100 majdnem fél százalékot esett, a páneurópai FTSEurofirst pedig 0,6 százalékkal múlta alul hétfői záróértékét. Nagy-Britanniában az okozta az esést, hogy a brit statisztikai hivatal közölte, a tavalyi utolsó negyedévben a szigetország gazdasága 0,5 százalékkal csökkent a megelőző három hónaphoz képest, holott az elemzők 0,4 százalékos bővülést vártak. A spanyol bankpapírok is komoly esésen mentek keresztül, többen kételkednek abban, hogy az új tőkemegfelelési követelmények elegendőnek bizonyulnak-e a bizalom helyreállításához. A brit pénzintézeti papírok sem remekeltek, a Lloyds több mint 3, a Royal Bank of Scotland pedig közel 2 százalékkal csökkent. A kontinensen a frankfurti DAX és a párizsi CAC-40 is gyengült kedden, de ennek ellenére az előbbi index továbbra is 2,1, utóbbi pedig 5,65 százalékkal haladja meg 2010-es év végi záróértékét. A tengerentúli piacok is a piros tartományban jártak tegnap, lapzártánkkor mind a három lényeges index 0,3 százalékos vagy azt meghaladó mínuszt mutatott. Ennek oka, hogy egyrészt óvatosak a befektetők, hiszen a Fed kétnapos ülése tegnap vette kezdetét, másrészt a vállalati gyorsjelentések sem adtak lökést a piacoknak. A Dow Jones Industrial Average kosarában az American Express papírjai vezették az esést, közel 3 százalékkal, de a 3M és a Johnson & Johnson csalódást keltő teljesítménye is visszavetette az árfolyamokat. A bankszektor sem úszta meg a gyengélkedést, a Bank of America papírjai is közel 2,5 százalékos mínuszban álltak. A tegnapi makroadatok is inkább józanítóan hatottak a befektetőkre: a lakáspiaci árindexek csökkentek, bár a januári fogyasztói bizalom meghaladta az elemzői várakozásokat.

Komoly támadásokat kapott a médiatörvény Európától

A várakozásoknak megfelelően az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a képviselők támadták Orbán Viktort a médiatörvény miatt. A miniszterelnök ezért a kérdések előtt ki is jelentette: nem szeretné, ha az EP-képviselők összekevernék az unió ügyeit a magyar belpolitikával. Ha mégis így tesznek, akkor a miniszterelnök kész a "harcra", de ennek nem Magyarország, hanem a teljes közösség látja majd kárát. Ezért kéri, a felszólalások előtt végezzék el ezt a különbségtételt az EP-képviselők. A néppárti frakció tagjaitól nem kapott heves támadásokat a miniszterelnök - a Fidesz delegáltjai is ebben a frakcióban ülnek -, ám ők is hangsúlyozták: a magyar médiatörvény semmilyen körülmények között nem ütközhet uniós alapelvbe vagy törvénybe. Elítélték a többi párt támadását: véleményük szerint amíg nem készül el az Európai Bizottság (EB) elemzése a törvényről, addig jogtalanak a támadások, amelyek így az állásfoglalás hiányában csak politikai töltettel rendelkeznek, aminek oka a Fidesz Európában példa nélkül álló parlamenti felhatalmazása. A többi frakció nem kímélte a magyar miniszterelnököt. A kiegyensúlyozottság követelménye aggályos, azzal pedig, hogy a médiatanács összetétele egyoldalú, a hatalom ellenőrzi a sajtót, holott ennek pont fordítva kéne lennie - véli Martin Schulz, a szocialisták és demokraták frakcióvezetője. A politikus a bizottságot is támadta: nem érti, miért nem készült még el az elemzéssel az EB - ez a késlekedés blokkolja a magyar elnökséget, aminek kárát az egész közösség látja.

Orbán: Az energiaszabályozás területén vannak még akadályok

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén Orbán Viktor miniszterelnök bemutatta a magyar elnökség programját. Mint kiemelte: a magyar elnökség középpontjában a gazdasági kérdések állnak. Ezzel kapcsolatban a válságkezelés gyors folytatására, az alapszerződés módosításának szükségességére, az állandó stabilitási mechanizmus 2013-tól való beindítására tért ki.

Nem használható a fűnyíró

A piacok kikényszerítették az Európai Uniótól, hogy változtasson a gazdasági kormányzás módján, ezért felhívtuk a kormány- és államfők figyelmét, hogy tegyenek meg mindent az államháztartások konszolidálása érdekében - jelentette ki José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén, ahol tegnap a legutóbbi, decemberi uniós csúcs tapasztalatairól számolt be az EP előtt. Úgy véli azonban, ez nem történhet fűnyíróelvszerűen: az oktatás, az energetika és az innováció prioritással rendelkezik és a növekedés érdekében nem lehet a szociális háló méretén sem faragni. Strukturális átalakításokra van szükség szerte Európában a hitelesség visszaszerzése érdekében, hozzá kell nyúlni a nyugdíjrendszerekhez és növelni kell a foglalkoztatottságot.

Kemény kritikákat kapott Orbán Strasbourgban

A várakozásoknak megfelelően, a strasbourgi európai parlamenti (EP) plenáris ülésen a képviselők támadták Orbán Viktort a médiatörvény miatt. A miniszterelnök ezért a kérdések előtt ki is jelentette: nem szeretné, hogy az EP képviselők összekeverjék az unió ügyeit a magyar belpolitikával. Ám, ha mégis így tesznek, akkor készem áll a „harcra", de ennek nem Magyarország, hanem a teljes közösség látja majd kárát. Ezért kérte, a felszólalások előtt az EP-képviselők mérlegeljenek.