Orbán Viktor miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy Lengyelországhoz hasonlóan itthon is alkotmányba kellene foglalni egy, az államadósság maximumára vonatkozó szabályt. A Napi Gazdaság Online által megkérdezett szakértők ezzel egyetértenek, ám az ördög a részletekben rejlik - mondták. Ráadásul létezik már egy magyar törvény, ami jobb is, mint a példaként emlegetett lengyel szabályozás.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a kormányfő által emlegetett államadósság-plafonra szükség volna Magyarországon, mivel a "fiskális alkoholizmusnak" elejét lehetne venni, s közben az országgal szembeni bizalom is jelentősen javulna. Ám az elemzők szerint nem is a plafon a kérdés, inkább annak részletei, illetve megfogalmazása. Ugyanis a hivatkozott lengyel szabállyal egy komoly gond akad: könnyen kijátszható. Az EU az ESA alapján számolja el a deficitet és az államadósság alakulását, míg a lengyel törvény egy saját szabályrendszer mentén definiálja az államadósságot - a két rendszer pedig több ponton nem fedi egymást.
Az is lényegi kérdés, hogy milyen százalékos szintet szabnának meg. Az egyértelműnek tűnik, hogy ez legfeljebb 60 százalék lehet, hiszen a maastrichti kritériumok kötik az országot. Emiatt célszerű lenne ennél akár egy alacsonyabb szintet megszabni - Orbán 50 százalékról beszélt. A jelenlegi szintek mellett ugyanakkor fontos meghatározni, hogy mennyi idő alatt kell az adósságnak csökkennie és mi kényszeríti a kormányt arra, hogy ezt megtegye. Németországban is működik hasonló szabály - magyarázta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ott nem az államadósság, hanem a deficit szintjét szabályozza a törvény: 2016-ra kell kiegyensúlyozott költségvetést készítenie a kormánynak. Akár ezt a szabályt is fontolóra vehetné a magyar kabinet - tette hozzá Suppan.
További aggály, hogy a gazdaságra nézve hátrányos is lehet egy ilyen plafon. Egy esetleges, a törvény értelmében megkövetelt fiskális kiigazítás könnyen lelassíthatja a gazdasági növekedés ütemét. Ezért nem szabad merev szabályban gondolkodni - mint például a lengyel esetben -, hanem rugalmas szabályokat kell csatolni mellé - véli Samu János. Például, adott növekedési számok esetén lehetne megkövetelni a kiegyensúlyozott költségvetést.
A már említett magyar szabályt 2008-ban fogadták el: lényege, hogy 2012-től kezdve a költségvetést úgy kell megtervezni, hogy a reál értelemben vett államadósság csökkenésnek induljon. (E szabályra hivatkozott Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke is a lapunknak adott interjúban - Napi Gazdaság, 2010. október 25.). A nagy gond e szabállyal az, hogy semmilyen szankció nem kötődik hozzá, valamint nehezebben átlátható, ezért nehezebb a közvélemény számára is elmagyarázni. Ennek ellenére a szakértők szerint a járható út az lenne, ha ezt a törvényt foglalnák bele az alkotmányba. Most ugyan a február végi reformokra koncentrálnak a piacok és a közvélemény is, ám ha e szabályozással együtt jelentenék be a csomagot, az lenne a "hab a tortán".
