A Napi Gazdaság Online által feltett körkérdésre adott válaszok alapján nincs olyan elemző, aki kételkedne abban, hogy az MNB monetáris tanácsa (MT) hétfőn ne a jelenleg 6 százalékon álló kamat tartása mellett döntene. Az érvek leginkább az infláció alakulásáról szólnak.
A drágulás pályáját leginkább az élelmiszer- és energiaárak alakulása befolyásolja, ami nem enged meg kamatcsökkentést, ugyanakkor egyelőre emelésre sincs szükség - állítja Tardos Gergely, az OTP Bank elemzője. A bizonytalanság ugyanakkor jelentős az energiaárak alakulása miatt - hangsúlyozza Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. Az arab világ forrongásai további nyomást gyakorolhatnak az olaj árfolyamára, a japán atomválság nyomán pedig növekedhet a nukleáris energia ellenzőinek száma, ami a hagyományos energiahordozók iránti kereslet növekedését okozhatja.
A magyar megítélés ugyanakkor jelenleg kifejezetten kedvező: a forint felülteljesítő, a cds-ek és a hozamgörbe hosszú oldalán a hozamok fokozatosan csordogálnak lejjebb. Kérdés, hogy az erősebb forint mennyire képes kompenzálni a nyersanyagok és az energiaaárakból fakadó inflációs nyomást - tette hozzá Suppan.
A reformcsomagtól függ minden
Középtávon a Széll Kálmán Terv végrehajtása befolyásolhatja a pénzügypolitikát - véli az OTP Bank szakértője. Ha ugyanis sikeresen levezényli a kormány a tervezett lépéseket és ezt hatékonyan kommunikálja - ilyen szempontból jó előjel, ahogy a táppénz-szigorítást véghezvitték -, akkor ez csökkentheti a forinteszközök iránti kockázati prémiumot, teret adva a kamatenyhítésnek. Ellenkező esetben viszont ez elbizonytalaníthatja a piacokat, és nem kizárt az emelés lehetősége sem - tette hozzá az elemző.
Hétfőn a legfeljebb hét tagból álló monetáris tanács ülésen hatan vesznek részt - a hetedik tag, Kocziszky György kinevezése áprilisra csúszott át. A nyilatkozatok alapján - a korábbi kételyek után - semmi kétség nem merül fel, hogy a tagok ne a kötelezettségük szerint cselekednének - véli Suppan Gergely. Samu János, a Concorde szakértője szerint a másik három taghoz képest az új döntéshozók elképzelése valamivel lazább lehet, inkább a "galamb" mentalitás lehet rájuk jellemző a jövőben.
Emelést hozhat az ECB?
A nemzetközi szintéren a legfontosabb esemény, ami a közel jövőben hatással lehet a magyar monetáris politikára, az Európai Központi Bank (ECB) esetleges kamatemelése. A legutóbbi, március eleji ülésen Jean-Calude Trichet meglehetősen "héja" hangvételű nyilatkozatot tett és több jel utal arra, hogy az április elején esedékes találkozón megemelik a jelenleg egy százalékon álló eurózónás alapkamatot. Ez magyar szempontból azt jelenti, hogy csökkenhet a jelenleg öt százalékpontos kamatkülönbözet, ami a forinteszközök iránti kereslet csökkenését, így a forint gyengülését okozhatja.
Fontos kérdés, hogy miképp vélekednek az új tanácstagok az ECB esetleges emeléséről - mondta Samu János, a Concorde elemzője. Amennyiben egy áprilisi 25 bázispontos szigorítást nem követne több, arra még nem kell reagálnia az MNB-nek, ám ha ez egy ciklus kezdete, akkor előbb-utóbb az MT-nek is meg kell tennie a szükséges lépéseket, hogy ne csökkenjen nagy mértékben a kamatkülönbözet. Márpedig ha az ECB úgy véli, hogy az egyre emelkedő energia- és nyersanyagárak hosszú távon hatást gyakorolhatnak az inflációra, akkor van alapja a félelmeknek - mondta a szakértő. Ha az MNB mégsem reagálna erre, akkor nem kizárt, hogy 280 forintig is elmehet az euró kurzusa, ami - párosulva a gyengülő svájci frankkal - stabilitási problémákhoz vezethet.
Az OTP Bank elemzője azonban hozzátette, hogy az ECB szigorítása már jó ideje terítéken van, ezért feltehetően nem lesz hatással egy esetleges eurókamat-emelés a magyar monetáris politikára. Ha a szigorítás a beárazottnak megfelelően zajlik le - azaz 12 hónap alatt 100 bázispontot emel az európai monetáris hatóság -, akkor nem várható a magyar eszközök iránti kockázati étvágy csökkenése vagy a forint gyengülése, de egy ennél gyorsabb szigorítás esetén nem zárható ki a leértékelődés - véli a szakértő.
A kamatkülönbözet jelentős - amit az eltérő inflációs környezet, a kockázati értékelés különbsége, illetve a válságmenedzselés magyaráz -, ezért egy esetleges ECB-emelés még nem kell, hogy szigorításhoz vezessen Magyarországon - véli Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Ha ez egy ciklus kezdete viszont, akkor idén már elfelejthetjük a kamatcsökkentést - tette hozzá Török, aki ugyanakkor további szigorításra sem számít.
