Ács Gábor

Történetének legrosszabb negyedévét zárta a NABI

A súlyosbodó beszállítói problémák nyomán elhatározott céltartalékképzés, valamint a gyenge költséghatékonyság miatt rendkívül rossz negyedévet zárt a NABI, a veszteség meghaladta a 8,5 millió dollárt.

Líbia milliárdos kártérítést fizet Lockerbie-ért

Megegyezés született Líbia és az 1986-ban felrobbantott PanAm gépen életüket vesztett utasok hozzátartozói között arról, hogy az afrikai ország milyen feltételek mellett mekkora kártérítést hajlandó fizetni. Líbia hangsúlyozza: ezzel nem azt ismeri el, hogy mint ország bűnös a skóciai Lockerbie felett történt merényletért, csak az egyes állampolgárai által elkövetett gaztettért vállalja a felelősséget. Az egyezség értelmében Líbia mind a 270 áldozat után tízmillió dollárt fizet, ebből az első négymilliót viszont csak akkor kapják meg a hozzátartozók, ha végleg eltörlik az ország ellen elrendelt ENSZ-szankciókat. További négymilliót akkor utalnak, ha az Egyesült Államok is feloldja saját szankcióit, a maradék kétmilliót pedig akkor, ha az USA leveszi Líbiát a terrorizmust támogató államok listájáról. Az ENSZ-szankciók feloldása azonban nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok is hajlandó lenne engedni. Amerikai források szerint Líbiának még több súlyos feltételt kellene kielégítenie ahhoz, hogy az amerikai szankciókat is eltöröljék. Az ENSZ-szankciók 1999-es felfüggesztése óta több európai olajvállalat is jól működő koncessziókat vásárolt Líbiában, tekintélyes profitra szert téve az ottani olaj révén. Az amerikai olajcégek közben csak annyit tehettek, hogy létrehozták lobbyiszervezetüket: az Oázis csoport azért küzd, hogy részesedhessenek a líbiai olaj által nyújtott üzleti lehetőségből. A következő hónapokban tehát egyrészt az olajlobbi, másrészt a gyászoló családok részéről nehezedik majd nyomás a washingtoni döntéshozókra, hogy töröljék el a Líbia ellen hozott büntetőintézkedéseket. A mozgatórugó azonos: a pénz.

Erősíti svédországi pozícióit az E.On

Európa második legnagyobb tőzsdén jegyzett közműcége, az E.On bejelentette, hogy többségi részesedéshez jutott a negyedik legnagyobb svéd energetikai társaságban, a Graningében. A német közműcég a francia EdF-től vásárolta meg annak 36,3 százalékos részvénypakettjét 530 millió euróért, és ezzel 72,6 százalékra növelte részesedését az áramtermeléssel és -szolgáltatással, valamint távhőtermeléssel és -elosztással foglalkozó svéd cégben. Az E.On közölte, hogy skandináviai pozíciójának erősítése miatt hajtotta végre a vásárlást és egyik svéd leányvállalata nyilvános vételi ajánlatot tesz a még közkézen levő Graninge-papírokra is. Az E.On tegnap jelentette meg negyedéves számait, amelyek a vártnál erősebbek lettek. A csoport 19 százalékkal növelte üzemi eredményét az első félévben, nettó nyeresége ugyan 2,75 milliárd euróra esett a tavalyi 3,4 milliárdról, a bázisadatokat azonban megemelték az eszközeladásokból származó egyszeri bevételek.

Meglepetést okozott a Deutsche Telekom eredménye

A szerény veszteséget valószínűsítő elemzői várakozásokkal szemben a második negyedévben is nyereséges volt a Deutsche Telekom (DT): az egy évvel korábbi hatalmas, kétmilliárd eurót meghaladó negatívum után 256 millió euró lett a nettó profit. A társaság tegnap azt is közölte, hogy a jövő évre várt nyereség után már osztalék fizetését is tervezik. (Az idei év után nem fizetnek, 2001 után pedig a terveknél kisebb mértékű volt a kifizetés.) Az árbevétel 4,7 százalékkal emelkedett, noha áprilisban megnyílt a német távközlési piac, aminek folytán a társaság részesedése 10 százalékkal csökkent a helyi hívások piacán, és a belföldi árbevétel 5 százalékkal kisebb lett. Az egyszeri tételek nélkül számított EBITDA viszont 15,7 százalékkal emelkedett, meghaladva a legderűlátóbb várakozásokat is. A csoport új vezérigazgatója, Kai-Uwe Ricke tájékoztatóján a jó negyedév ellenére sem emelte az éves tervet: 17,2-17,7 milliárd euró EBITDA mellett továbbra is minimális profitot vár. A DT vezetékes üzletágában a vártnál kisebb mértékben csökkent az üzemi nyereség, a T-Online internetszolgáltató pedig enyhén a várakozás felett teljesített. A csoport pozitív nettó eredményéért azonban nagyrészt az amerikai mobilcég, a korábban VoiceStream néven futó T-Mobile USA felelős. Noha az ügyfélszámbővülés a vártnál valamivel kisebb lett, a 443 millió eurós EBITDA jócskán meghaladta a várakozásokat. Tavaly sok bírálat érte Rickét amiatt, hogy ragaszkodik a 2001-ben 40 milliárd dollárért vett amerikai mobilcéghez, ma viszont egyre többen ismerik el, hogy neki lett igaza - az elemzők a növekedés motorjának tartják a T-Mobile USA-t. Ricke egyéb eszközeladásokkal is jelentősen tudta mérsékelni a csoport eladósodottságát, és már most, a tervezettnél fél évvel korábban a hitelállományt a tavalyi 62,4-ről 53 milliárd euróra faragta le. Emellett jól halad a társaság költségcsökkentő programja is.

Bajba kerülhetnek a klímaberendezések és a futócipők gyártói

Az Európai Unió brüsszeli bizottsága javaslatot tett a globális felmelegedést elősegítő gázok kibocsátásának jelentős mérséklésére. A terv szerint az érintett gyártóknak oly módon kell korszerűsíteniük termékeiket, hogy kizárják a fluortartalmú gázok szökésének esélyét, vagy át kell térniük más, a környezetet nem veszélyeztető gáz használatára. Az érintett gázokat leginkább klímaberendezésekben, aeroszolok hajtógázaként, illetve tűzoltó készülékekben használják, de előfordulnak a félvezetőgyártásban is. A javaslat által leginkább érintett piaci szereplőknek az autógyárakat tartják, de a sportcipőgyártók is extra költségekkel néznek szembe, mivel a sportcipők komfortos rugózását is a kártékony gázok biztosítják. A fluortartalmú gázok részesedése az üvegházhatást előidéző gázok összes kibocsátásából az EU-ban ugyan csak kétszázalékos, de a felmelegedést előidéző hatásuk sokkal erősebb és kibocsátásuk növekedésének intenzitása is jóval nagyobb, főleg a klímaberendezések rohamos terjedése következtében. A légkondicionálók terjedését épp a globális felmelegedés segíti, a klímák károsanyag-kibocsátása pedig tovább növeli a meleget. Ebbe az ördögi körbe avatkozik most be a brüsszeli bizottság, amelynek környezetvédelmi ügyekért felelős tagja, Margot Wallström szerint e javaslattal is demonstrálni kívánják elkötelezettségüket a kiotói egyezmény mellett. A javaslatot még el kell fogadnia a tagországok kormányainak, valamint az Európai Parlamentnek, ezt követően betartása kötelező lesz minden uniós államban.

Az időjárás segíthet a francia áramhiányon

A hőség mérséklődésével nőhet az esélye annak, hogy beindul a termelés a francia erőművekben és nem lesz áramhiány. A vízenergiára támaszkodó országok továbbra is nehézségekkel küszködnek.

Szoftvert lopott a Microsoft

A chichagói bíróság 521 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezte a Microsoftot, mivel az ítélet szerint a szoftveróriás szabadalmi védettség alatt álló megoldásokat is beépített az Internet Explorer böngészőbe. A keresetet a Kaliforniai Egyetem és az Eolas nevű kis szoftvercég még 1999-ben nyújtotta be a Microsoft ellen, azt állítva, hogy a szoftvergyártó engedélyük nélkül használta az Explorer azon részét, amelynek révén a különböző multimédiás alkalmazások illesztőprogramok segítségével együtt tudnak működni a böngészővel. A felperesek szerint ez jelentős szerepet játszott abban, hogy az Explorer, amit ingyenesen integráltak a Windows operációs rendszerekbe, szinte teljesen ki tudta szorítani a piacról a 90-es évek végéig piacvezető Netscape Navigatort. Az ítélet értelmében a Windows minden 1997 és 2001 között eladott példánya után 1,47 dollár jár a kis szoftvercégnek és az egyetemnek. A Microsoft közölte, hogy fellebbez a döntés ellen. A pénzbüntetés kifizetése ugyan nem jelent kibírhatatlan terhet, de nem tesz jót a szoftverkalózkodás elleni küzdelem élharcosának számító cég hírnevének.

Megérkezett az esés Amerikában

Elérkezett végre a régen várt visszaesés az amerikai piacokon, a drasztikus kötvénypiaci hozamemelkedés újra felvetette a túlértékeltségi aggályokat s a technikai kép is sokat romlott. Középtávon azonban továbbra is az emelkedés esélye a nagyobb, már „csak” a beszállás időzítése a kérdés.

Németország félti fegyvergyárait

A német kormány törvénymódosításra készül, amelynek értelmében külföldi befektetők csak állami engedéllyel vásárolhatnak részesedést német fegyvergyártó cégekben - közölte tegnap Wolfgang Clement gazdasági miniszter, megerősítve a Financial Times Deutschland értesülését. Clement a német érdekek szem előtt tartásával magyarázta a tervet. Szakértők emlékeztetnek arra, hogy Nagy-Britanniában, Franciaországban, sőt az Egyesült Államokban is intézkedéseket hoztak a katonai technológia eladásának korlátozására. Berlin fellépését valószínűleg az váltotta ki, hogy tavaly egy amerikai befektetői csoport nagy visszhangot kiváltva megvásárolta a világ vezető nem nukleáris tengeralattjáró-gyártójának számító német Howaldtswerke-Deutsche Werftet (HDW). Az illetékes német minisztérium szerint a módosítás részletei még nincsenek kidolgozva, így nem erősítették meg azt az információt sem, hogy 25 százalékos tulajdonrész megvásárlása felett lesz szükség a kormány jóváhagyására.