Ács Gábor

Csökkent az Elcoteq vesztesége

A széles sávban szóródó elemzői várakozásoktól kissé elmaradt a finn Elcoteq második negyedéves eredménye, de a részvény erősödött, miután a cégvezetés megerősítette 2,5 milliárd eurós idei árbevétel-előirányzatát. A főként a Nokiának és Ericssonnak szerződéses keretben mobiltelefonokat gyártó társaság árbevételei és költségei hasonló mértékben, 18, illetve 20 százalékkal nőttek, a 2,3 millió eurós veszteség pedig szintén majdnem megegyezik a tavalyival. Az idén azonban ez a tavalyinál jóval magasabb egyszeri költségeket tartalmazott, ezek nélkül a veszteség 300 ezer euróra csökkent a tavalyi 1,3 millió euróról. Az értékesítés Európában a várakozások felett alakult, Kínában azonban gyenge volt. A szerződéses gyártók közötti éles verseny nyertesei az elmúlt időszakban épp a nagy vevők lettek - közülük is elsősorban a Nokia -, mivel kevesebbet tudnak fizetni a tőlük nagymértékben függő partnereiknek.

Májustól adómentes az európai árfolyamnyereség

A Pénzügyminisztérium (PM) megerősítette lapunknak, hogy Magyarország uniós csatlakozását követően azonos megítélés alá kell esniük a magyar és az uniós tagországok tőzsdéin kötött ügyleteknek. Azaz az európai piacokon elért árfolyamnyereség is kamatjellegű bevételnek minősül majd, s 0 százalékos kulccsal adózik. (NAPI Gazdaság, Befektető, 2003. július 28., 11-12. oldal.) Mindez azt jelenti, hogy jövő év januárjától négy hónapig, a csatlakozás napjáig az idei 20 helyett 25 százalékos forrásadó terheli majd az európai tőzsdéken elért nyereséget, majd májustól életbe lép a nullás kulcs. Aki tehát hosszabb távon gondolkodik és bízik az európai konjunktúra beindulásában, napjainkban vett német részvényét például egy évig megtartva már mentesül majd az adófizetés terhe alól. Mivel az üzletkötés helye számít, nem a részvénykibocsátó székhelye, érdemes lesz amerikai részvényeket is az európai tőzsdéken beszerezni. A csatlakozással egyébként számos, ma még meglevő adminisztratív akadály eltűnik a külföldön történő számlanyitás elől. Az európai diszkontbrókerek segítségével sok ezer európai papír lesz könnyedén elérhető a magyar befektetők számára alacsony jutalékszint mellett. A könnyű európai számlanyitás lehetősége ugyanakkor a magyar brókercégeket is arra késztetheti, hogy mérsékeljék - a külföldi részvények esetében ma még kissé borsos - díjaikat.

Európa megszenvedi a rendkívüli meleget

Portugáliában erdőtüzek pusztítanak, Olaszországban veszélybe került az áramszolgáltatás, Franciaországban túlhevülés fenyegeti az egyik atomerőművet, több dél-európai országban élelem nélkül maradtak az állatok. A hőség ma és holnap éri el csúcspontját, a károk számszerűsítése sokáig tarthat.

Tovább robog a Toyota

A Toyota Motor Corp. nettó nyeresége az áprilisban kezdődött üzleti év első negyedében 222 milliárd jen volt, 9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, aminek fő oka a dollár jennel szembeni értékvesztése. Az elemzők szerint azonban fontosabb az értékesített autók számának dinamikus bővülése. A világ harmadik legnagyobb autógyára a gyenge kereslet ellenére 10 százalékkal növelte eladásait Japánban, piaci részesedése ezzel 42,8-ról 44,9 százalékra nőtt. Európában a felfrissített Avensis modell sikere nyomán 11,1 százalékkal több autót adtak el, mint tavaly tavasszal, s úgy tűnik, a tervezettnél két évvel korábban tudják elérni az évi 800 ezres eladást. A kulcspiacnak számító Észak-Amerikában kevesebb mint egy százalékkal csökkent az értékesítés, de kismértékben itt is nőtt a piaci részesedés. A három nagy detroiti gyártó árversenyébe a Toyota is beszállt, igaz, csak módjával: míg azok autónként átlag 4000 dollárt költöttek kedvezményekre, addig a Toyotánál ez júliusban is alig került 1000 dollár fölé. Ősztől az új modellek bevezetése nyomán csökkentik a vevők megnyerésére fordított összeget, ugyanakkor a cég az értékesítés felfutására számítva megemelte első féléves célszámait. A korábban tervezett 200 helyett 280 milliárd jen adózás előtti nyereséget várnak, az árbevételi tervet pedig 2,5 százalékkal, 4205 milliárd jenre emelték.

Elfáradt az OTP, a kedvenc a Richter és a Mol

Szokatlanul alakult az év első hét hónapjában a hazai blue chipek teljesítménye: miközben a Richter elszállt s a Mol talán épp most készül erre, a korábbi évek egyeduralkodója, az OTP látványosan elgyengülve tavaly év végi szintje körül szenved. A bankpapír beindulása helyett a következő időszak legérdekesebb eseménye inkább a Mol megküzdése lehet a 6000 forintos szinttel és az e felett öt éve beragadt befektetők tömegével.

Két százalék alatt az európai infláció

A vártnál valamivel kisebb volt az árak növekedése az eurózónában júliusban, az unió statisztikai hivatala szerint ugyanis a 12 havi inflációs ráta a júniusi 2 százalék után 1,9 százalék lett, míg a szakértők 2 százalékos pénzromlást valószínűsítettek. Az Európai Bizottságot is meglepte viszont, hogy milyen rossz volt a gazdasági hangulat a múlt hónapban. Az eurózónában ugyanis júliusban 98,1-ről 98-ra csökkent az ezt mérő mutató, miközben az előző három hónapban szinten tudott maradni, ráadásul júliusban kedvezőnek tűnő makroadatok is napvilágot láttak a tagországokban. Az alindexek közül nagyon gyenge lett a -13 pontról -15-re csökkenő ipari bizalmi mutató, de különösen az üzleti hangulatot mutató index, amelynek értéke -0,89 volt a júniusi -0,70 után. Nem okozott viszont meglepetést az Európai Központi Bank (ECB) tegnapi döntése, amellyel változatlanul hagyta az irányadó kéthetes kamatot. Az ECB vezetői többször jelezték, hogy a kamatláb történelmi mélypontra, 2 százalékra történő leszállításával mindent megtettek a gazdaság felpörgetéséért, ezért egyetlen szakértő sem akadt, aki vágást várt volna tegnapra. Sőt, a későbbi kamatcsökkentésekkel kapcsolatos várakozások is elkezdtek időben kitolódni, s a piac most arra számít, hogy szeptember helyett csak az év végén lazít újra az ECB. Ebben a várakozásban az is szerepet játszik, hogy novemberben lép hivatalba az új ECB-elnök, Jean-Claude Trichet, s a hagyományok szerint a távozó előd - Wim Duisenberg - nem hoz ekkora horderejű döntést. Trichet kinevezését tegnap hagyta jóvá az ECB döntéshozó tanácsa, s még az Európai Parlament és a tagországok vezetőinek támogatására lesz szüksége a francia szakembernek, hogy elfoglalhassa hivatalát. A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tegnapi jelentése szerint az eurózóna gazdasága ugyan már elkezdett magához térni, ám még messze van a fellendüléstől: a szervezet 2,4-ről 2 százalékra rontotta jövő évi GDP-növekedési prognózisát, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államok és az eurózóna között egyre nő az 1995 óta szélesedő szakadék. Az OECD szerint ezen csak fájdalmas - a munkaerőpiacukat és a nyugdíjellátást alapvetően átalakító - szerkezeti reformokkal tudnak változtatni az európai országok.

A vártnál nagyobb profitot ért el a Metro

Hatszázalékos forgalomnövekedés mellett kilenc százalékkal nőtt a Magyarországon is aktív Metro AG eredménye a második negyedévben. A 12,81 milliárd eurós árbevétel meghaladta a várakozásokat. Sikeres volt a cash & carry üzletek tevékenysége, s az egész csoportnak jót tett a meghosszabított szombati nyitvatartás. A Metro árbevételének immár 46,3 százaléka származik külföldről, szemben a tavalyi 45,9-del. A növekedést az elemzők jó jelnek tartják, mivel ezzel csökken a társaság függősége a továbbra is stagnáló német gazdaságtól. Az eredménykimutatás egyetlen sorában volt elmaradás a várthoz képest: a nettó profit 64,1 millió eurós értékénél többet várt a piac, ez azonban kizárólag a csoport ingatlancégénél történt visszaesésnek tudható be. A Metro részvényeinek árfolyama 3 százalékos emelkedéssel reagált a számokra, ehhez azonban az is kellett, hogy a társaság felfelé módosítsa idei tervét: a világ ötödik legnagyobb kiskereskedelmi hálózata az eddigi 5 helyett 5,5 százalékos árbevétel-növekedést vár, az eredménybővülést pedig a korábban megadott 6-10 százalékos sáv tetejéhez közel teszi.

Újabb költségcsökkentési terv a Philipsnél

Újabb racionalizálási tervvel állt elő a holland Philips Electronics NV, hogy nyereségessé tegye az Európában továbbra is piacvezető szórakoztatóelektronikai üzletágát. A társaság korábban már közölte, hogy csoportszinten egymilliárd eurós költségcsökkentést irányzott elő az idei évre, az elektronikai szegmens most bejelentett programja keretében ezenfelül nemcsak az idén, hanem a következő két évben is 400-400 millió euróval nyomják le a költségeket. Létszámleépítésről egyelőre nem született döntés. Módosul a termékportfólió, a Philips az üzletágon belül mostantól három területre koncentrál: a kijelzők, a hálózati multimédia-eszközök, valamint a mobil hang-, video- és multimédia-termékek piacára. A Philips lépését az kényszerítette ki, hogy a főként ázsiai gyártók támasztotta konkurencia egyre durvább árversenyt okozott, az első félévben 12 százalékkal estek a késztermékek árai. Mivel az ázsiai vetélytársak jóval alacsonyabb költségszinttel működnek, a Philips is a fedezeti szintek azonnali emelését próbálja elérni. A szórakoztatóelektronikai üzletág a második negyedben a várt nullszaldó helyett 42 millió eurós üzemi veszteséget termelt, a nyereséghez pedig minimum 2-2,5 százalékos üzemi nyereségrátára lenne szükség. Noha az elemzők általában szükségszerű, s már várható kényszerlépésként értékelték a Philips bejelentését, a társaságnak az idén jócskán a szektor átlaga alatt teljesítő részvényei kismértékben emelkedni tudtak az amszterdami tőzsdén.

Viták a WTO-tanácskozáson, összecsapások az utcán

Huszonhat ország kereskedelmi miniszterei tanácskoztak Montrealban tegnap annak reményében, hogy érdemi előrehaladást érnek el az Európai Uniót és az Egyesült Államokat egymással tartósan szembeállító kereskedelempolitikai kérdésekben. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 146 fős miniszteri értekezletének jövő hónapban a mexikói Cancúnban esedékes ülése előtt az a feladat áll, hogy legalább nagy vonalakban jussanak egyezségre a felek. Csak ebben az esetben lehet esély arra, hogy 2005 végéig életbe léphessenek azok a kereskedelmet liberalizáló intézkedések, amelyek a Világbank számításai szerint évi 800 milliárd dolláros lökést adhatnak a világgazdaságnak. A WTO-tagok húsz hónapja, a katari Dohában tartott tanácskozáson döntöttek a tárgyalások megkezdéséről, de közel két év alatt szinte egyáltalán nem közeledtek egymáshoz az álláspontok, ezért kellett a hivatalos WTO-értekezletek között informális összejöveteleket tartani. A háromnapos montreali tanácskozás már a negyedik ilyen rendezvény tavaly november óta. Noha számos kérdés szerepel a napirenden, a fő ütközőpont mégis a mezőgazdaság. Az Egyesült Államok sokallja az uniós országokban a farmereknek adott állami támogatást, s az exportösztönzés rendszerével és a vámokkal kapcsolatban is sok a vitatott pont. Az unióban a WTO minisztereinek utolsó nem hivatalos találkozója óta hoztak néhány liberalizációs intézkedést, főleg a gazdák támogatási rendszerének módosítása az, ami az optimisták szerint lendíthet valamit a tárgyalásokon. Épp a napokban jelezte viszont a brüsszeli bizottság, hogy már a cancúni értekezleten szeretné levédetni 35 európai élelmiszer és ital nevét, amit a többi ország barátságtalan lépésnek tekinthet. A vitatott kérdések között van az is, hogy miként lehet a fejlődő országok gyógyszerellátását generikus szerekkel javítani anélkül, hogy sérülnének az originális gyártók érdekei. Az ezzel kapcsolatos megállapodás az amerikai elutasítás miatt nem jött létre tavaly. A montreali értekezlet a már szokásosnak mondhatóan feszült légkörben kezdődött: bár a várt sok ezer helyett csak százak jöttek, az antiglobalista tüntetők törtek-zúztak a városban, a rendőrség közülük kétszázat őrizetbe vett.