Keresés

Leszokunk a hipermarketekről, erősödhet a szürkezóna

A minden eddiginél gyengébb januári kezdés után tovább eshet a hazai kiskereskedelmi forgalom, az élelmiszerek esetében 3-6, a tartós fogyasztási cikkeknél 5-15 százalék lehet az éves mínusz. Néhány tényező pedig azt jelezheti, hogy ismét nagyobb teret nyerhetett a szürkegazdaság.

Érezhetően szürkül az élelmiszer-kiskereskedelem

Bár nem okozott meglepetést a piacon a januári kiskereskedelmi forgalmi adat, tekintve hogy a visszaesés mértéke a jósolt keretek között maradt, Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a januári kezdés minden eddiginél rosszabb volt. Még az élelmiszer-értékesítés is - tette hozzá. Nem okozott sokkot, hogy az iparcikkek kategóriánként 10 százalék feletti csökkenést mutattak (naptárhatás kiszűrése nélkül), mint ahogy az sem, hogy az élelmiszer-kereskedelem 1,5 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának forgalmát. Nagy kérdés azonban, hogy az élelmiszer-piaci visszaesésben mekkora szerepet játszik a szürke és fekete forgalom. Tény ugyanis, hogy a válság kipattanását követő hónapokban a hétvégi kiskereskedelmi forgalom csökkenést mutatott, szemben a hétközbeni erősödéssel. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a korábbi évekkel szemben az utolsó 3-4 hónapban előtérbe kerültek (főként az élelmiszer-kereskedelemben) a kis boltok, amelyek jelentős része a szürke zónában mozog. A következő időszakra vonatkozóan Vámos György nem akart jóslatokba bocsátkozni, mert szerinte ma nincs ember, aki megmondaná, hol áll meg a forgalomzuhanás. Az iparcikkeknél tartósnak mutatkozik a 10-15 százalékos csökkenés és az élelmiszer-kereskedelemben is tartja magát az 1-2 százalékos lemorzsolódás. Mindent összevetve, egész évre az elemzők az élelmiszernél 3-6 százalékos mennyiségi zuhanásra számítanak. A tartós fogyasztási cikkeknél 5-15 százalékos eséssel lehet kalkulálni, attól függően, hogyan alakulnak majd a reálkeresetek és a forint árfolyama. A piacon csak a húsvét közelsége ad némi optimizmusra okot, de Vámos nem számít arra, hogy ez az ünnep jobb lenne a tavalyinál. Mint mondta, nyilvánvalóan ad némi támaszt a forgalomnak az ünnep, de az már az első két hónapban kiderült, hogy a vásárlóknak egész egyszerűen nincs több pénz a bukszájukban. Ráadásul most nem arról van szó, hogy spórolnak, a drágább termékek helyett az olcsóbbat veszik. A reálkeresetek csökkenése, a megnövekedett havi hiteltörlesztések és a hideg tél miatt megugrott fűtésszámlák csak a legszükségesebb termékek beszerzését teszik lehetővé a háztartásokban. Egész évre vonatkozóan a kiskerforgalom (gépkocsi és üzemanyag nélkül) felét adó élelmiszer-értékesítésben kettős trend bontakozhat ki. Egyrészt tovább erősödik a háztartások hétközbeni vásárlása, ami a kis kényelmi üzletek pozíciójának javulását eredményezi. Ezt Murányi László a Co-op Hungary Zrt. vezérigazgatója is alátámasztotta. Az egyik ok, hogy a családok nem szívesen költenek hétvégén üzemanyagra a nagybevásárláshoz, a másik, hogy nem is igazán jut pénz shoppingolásra. A GfK 2008-as (egész évre vonatkozó) előzetes adatai is ezt a trendet mutatják. Információink szerint tavaly megállt a hipermarketek előretörése és valamelyest csökkent a piaci részesedésük, lelassult a független kis boltok térvesztése és nőtt a láncba szerveződött boltok piaci részesedése. (Minden 100 forintból 28-at kis boltban költenek el a háztartások.) Mindeközben nőtt a szupermarketek piaci részesedése és csökkent a diszkontoké, ám az adat némileg torzít, hiszen tavaly kikerült a diszkontcsatornából a Plus, amely a Spar szupermarket-hálózatát erősíti. A láncba szerveződött kisbolti területen viszont organikusnak tűnik a növekedés, ugyanis a talpon maradt független boltok zöme már nem éri el azt a szintet, ami lehetőséget adna nekik egy láncba kerüléshez. (A Coop-csoport is úgy ért el növekedést, hogy közben néhány tucattal csökkent a boltszáma.) Murányi László lapunknak elmondta, évről évre csökken (a belső koncentráció miatt) azon Coop-tagok száma, amelyek a teljes hálózat forgalmának felét adják. Három évvel ezelőtt 35-en biztosították a forgalom 50 százalékát, most azonban már 22-23 tagról lehet beszélni. A diszkontokat Vámos György ettől függetlenül nem temeti, ugyanis véleménye szerint a jelenlegi helyzetben nyilvánvalóan növekszik ennek a csatornának a kosárértéke. Nagy kérdés persze, hogy mindezt miként érinti majd a gyenge forint. Tény ugyanis, hogy a "keménydiszkontokban" (Aldi, Lidl, Penny Market) jóval nagyobb a külföldi termékek részaránya, mint más élelmiszer-kereskedelmi szegmenesekben. Vámos szerint nem valószínű, hogy ez hosszú távon is így marad. A hírek szerint ezek a diszkontok is keresik a magyar termékeket és magyar beszállítókat. Arról nem is beszélve, hogy a térségben csak Szlovákia tért át az euróra. Vagyis az eddig Szlovákiából érkező termékeket ki lehet váltani lengyel vagy cseh áruval. A forinthoz hasonlóan mindkét ország nemzeti valutája gyengült. Ráadásul Vámos szerint az olcsó élelmiszer-beszerzési térség továbbra is Kelet-Európa, vagyis lassan előtérbe kerülhetnek a bolgár és román termékek is.

Egymásnak feszült a kiskereskedelmi lobbi

Közleményben tudatta a CBA Kereskedelmi Kft., mint a CBA Franchise hálózat működtetője, hogy minden egyes tagja nevében egyetért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elkészített termékpálya kódex javaslat szövegével.

Negyedével olcsóbb VW Polo és Opel Corsa a Lidlnél

Irtózatos kedvezménnyel kínál autókat weboldalán a Lidl.

Szlovákiában most minden az euróról szól

Szlovákiában már karácsony másnapján megkezdődtek a téli kiárusítások: kezdetben többnyire 20-30 százalékos árkedvezményt nyújtottak a boltok, januártól viszont ez általában már 50-70 százalékosra nőtt, és a Hospodárské Noviny gazdasági napilap szerint még tovább emelkedhet a hó végéig. A cipők ára 20-50 százalékkal, a ruházati cikkeké 30-70 százalékkal, a háztartási és műszaki cikkek, játékok, karácsonyi díszek ára pedig esetenként 50-70 százalékkal esett. A legnagyobb érdeklődés a hűtőszekrények, az lcd- és plazmatévék, a notebookok iránt mutatkozik - mondta Laura Ondriásová, a Nay Elektrodom műszaki üzletlánc szóvivője. Szlovákia 2009. január 1-jével bevezette az eurót, és az új árcédulák esetenként rontják a tisztánlátást. "A kiárusításoknál fontos szerepet játszik a lélektani hatás. Az euróban feltüntetett ár valóban olcsóságérzetet kelt, de ha átszámítjuk koronára, akkor az ár nem biztos, hogy kisebb. Ezért ellenőrizni fogjuk, vajon a kereskedők nem élnek-e vissza ezzel a helyzettel - nyilatkozta Nadezda Machútová, a Szlovák Fogyasztóvédelmi Felügyelet igazgatónője. Az átszámítás során minden termék árát a vásárlóknak kedvező irányba kerekítettük, akkor is, amikor a hivatalos séma szerint felfelé kellett volna - állította Martin Gärtner, a Kaufland kiskereskedelmi üzletlánc szóvivője. A német társaság vállalta, hogy a náluk forgalmazott 13 ezer fajta élelmiszer árát 2008 novembere és 2009 húsvétja között befagyasztja. A szintén német Lidl üzletlánc hasonlóan számolta át az árakat euróra, "ez minden idők legnagyobb, egyszeri árleszállítását eredményezte" - közölte Sandra Kipetová, a Lidl szóvivője. Ugyanígy járt el a Hyernova és Albert üzleteket működtető Ahold üzletlánc is. A leárazások minden jel szerint nem vonzzák majd a külföldi vevőket Szlovákiába, éppen ellenkezőleg. A korona nyár óta gyakorlatilag nem gyengült, ám a szomszédok pénzének kurzusa, leszámítva Ausztriát, 15-25 százalékkal veszített erejéből - foglalta össze Boris Somorovsky, a Tatra Banka elemzője, hozzátéve: 2009 első negyedében további nyomás nehezedhet a cseh koronára, a zlotyra és a forintra. Vagyis, immár euróval a pénztárcájukban, Szlovákia polgárai barátságos árakat találhatnak az érintett országokban.

Egymásra nyitnak a kereskedelmi láncok

Tavaly lassan, de érezhetően megindult a nemzetközi kiskereskedelmi láncok úgynevezett kannibalizációja. Korábban sem volt meglepő, hogy a láncok egymás mellett nyitottak üzletet, de 2008-ban az Aldi megjelenésével még inkább megszokottá vált, hogy egy eltérő üzleti stratégiát követő élelmiszerlánc egy jól bejáratott mellé települt. A meglepő üzletnyitások első fecskéje a Lidl volt, amikor a Tesco Fogarasi úti üzletének tőszomszédságában nyitott áruházat. Az Aldi sem volt szívbajos, amikor tavaly a törökbálinti aranyháromszög egyik csúcsának számító bevásárlóközpontba, a Cora tőszomszédságába települt. A két legszembeötlőbb példa mellett tucatszám akad "egymásra nyitás", a Tesco üzleteinek például 20 százaléka mellé nyit üzletet a konkurencia, nem mellesleg a brit lánctól sem áll távol ez a módszer. A kiskereskedelmi elemzők szerint ez nem magyar specialitás, de tény, hogy Magyarországon sokkal több üzlet épül egymás mellé, mint Nyugat-Európában. A titok nyitja, hogy az önkormányzatok itt lazábban értelmezik az általuk kezelt területek kereskedelemfejlesztési stratégiáját (már ha van ilyen), illetve a kereskedelmi láncok tisztában vannak vele, hogy a versenytársak korábban egy gondosan előkészített, gazdaságilag alátámasztott terv alapján fejlesztettek az adott ponton, ráadásul az üzletnyitást marketingmunka is megelőzte, amire a szomszédnak így már nemigen kell költenie. Ez is közrejátszik abban, hogy Magyarország Európában listavezető az egy főre jutó üzletszámban. Élelmiszerboltból 10 ezer főre vetítve 45 jut. A teljes kiskereskedelmi vertikumot tekintve 10 ezer főre több mint 160 üzlet jut, vagyis ezt alapul véve nincs olyan modern kereskedelmi lánc, amelynek a megjelenése (egy még üresnek látszó területen) ne sértene tucatnyi kereskedői érdeket. A kannibalizáció jelenlegi formája 2007-ig még magyarázható volt a kiskereskedelem 3-5 százalékos forgalomnövekedésével, ám 2007-től, a visszaesés kezdetétől már nem igazán van létalapja. Ugyan az elemzők szerint az üzletek építése egyben ingatlanfejlesztés is, tehát nem feltétlenül függ össze a forgalom alakulásával, ám lassan második éve csökken itthon a fogyasztás és 2009-re sem várnak növekedést az elemzők, ami pedig már az ingatlanfejlesztés gazdaságosságát is megkérdőjelezheti.

Tudatosabb vevőket nevel a válság

Nehéz lenne ráfogni az élelmiszer-kereskedelemre, hogy érződik rajta a szeptember közepi pénzügyi krízis és az annak nyomán várható recesszió. A napi fogyasztási cikkek piacán ugyanis már korábban elkezdődött a forgalom szerkezetének átalakulása - mondta lapunknak Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen Piackutató ügyvezető igazgatója. Hozzátette, az élelmiszerárak csaknem két éve folyamatosan emelkedtek a dráguló alapanyag- és energiaköltségek miatt. A Nielsen által mért kilencven élelmiszer-kategóriában az idei első félévben 7 százalékkal nőtt a forgalom értékalapon, miközben az élelmiszerárak inflációja 12 százalék körül alakult. Az élelmiszerek mennyiségben mért kiskereskedelmi forgalma viszont a második negyedévben 1,7 százalékkal csökkent. Az árak emelkedésére a fogyasztók úgy reagáltak, hogy több mint 80 százalékuk azt mondta: igyekszik promócióban vásárolni - világított rá a Nielsen vezetője. A cég felméréséből az is kiderült, hogy a vevők jelentős része olcsóbb termékekre vált. A megkérdezettek fele kedvezőbb árakat kínáló élelmiszer-kereskedelmi csatornákat - például diszkontokat - keres. Ugyancsak megfigyelhető - mondta Szalókyné Tóth Judit -, hogy a fogyasztók egy része mindemellett igyekszik ritkábban is vásárolni és ragaszkodni az előzetesen összeállított vásárlási listához - esélyt sem adva magának, hogy elcsábuljon az üzletekben. A kiskereskedelmi csatornák terén - fogalmazott Szalókyné Tóth Judit - gyors ütemben változik a magyar élelmiszer-kiskereskedelem. Az idei első háromnegyed év adatai szerint tovább erősödött a modern bolttípusok súlya. A diszkontok növekvő szerepet játszanak, ahogyan továbbra is terjeszkednek a hipermarketek és a szupermarketek. Ennek következtében tovább koncentrálódik a forgalom, a bolthálózat. A Nielsen által mért kilencven élelmiszer-kategória kiskereskedelmi forgalmában érzékelhetően nőtt a hiper- és szupermarket, valamint a diszkont piaci részesedése. Részarányuk sorrendben 30, 11 és 19 százalék a 2007. szeptember és 2008. augusztus közötti tizenkét hónap során. A diszkontoknál fontos, hogy a vásárlók nagy része kedveli ezt a bolttípust. A vékony pénztárcájúak azért, mert nem engedhetik meg maguknak, hogy drágán vásároljanak, a gazdagabbak pedig imádnak olcsón vásárolni. Ráadásul mind a Lidl, mind az Aldi saját márkás termékeit olyan csomagolásban kínálja, amely a minőséget sugallja, nem mellesleg pedig jelentős az árelőnyük a vezető gyártói márkákhoz képest. A visszaeső fogyasztási kedvvel párhuzamosan az élelmiszereknél az összforgalom 20 százalékára emelkedett a kereskedelmi márkák részesedése, míg a többi kategóriában 13 százalék feletti ez a mutató. A diszkontokban mindkét termékcsoport forgalmának csaknem 50 százalékát viszik el a saját márkák. A 2009-re várható prognózis szerint ezen termékek forgalma - a gyártói márkák rovására - tovább bővül.

Kettős hatás a diszkontpiacon

A fenyegető recesszió, illetve a háztartási fogyasztás visszafogása erősíti a diszkont kereskedelmi csatornák fejlődését Magyarországon - vélik elemzők. A hazai kiskereskedelemben a minőségi termékek iránti igény növekszik ugyan, de a reálbérek szinten maradása vagy csökkenése mellett a vásárlók a keménydiszkontok felé fordulhatnak. A másfél éve tartó kiskereskedelmi visszaesés némileg elterelte az ágazat szereplőinek figyelmét az új diszkontlánc, az Aldi piaci tevékenységéről. Egyfelől mert a kiskereskedelem az utóbbi két évben az újraéledő szupermarketekről szólt, másfelől a szereplők a bevételeik szinten tartásával és saját marketingtevékenységükkel voltak elfoglalva. Így - lényegében fű alatt - az Aldi a jelenlegi 31 üzletével a teljes kiskereskedelmi piac nagyjából 1 százalékát fedi le, míg a teljes diszkontpiacon 4 százalékos részesedéssel bír - a Nielsen piackutató adatai szerint. Ez forintosítva 40-43 milliárdos forgalmat jelent 2008. április óta. Az Aldi jelentős ismertségre tett szert öt hónap alatt - annak ellenére, hogy nem folytat kommunikációs tevékenységet. A fogyasztók 74 százaléka ismerte a láncot augusztusban, ami "békeidőben" biztos minden kiskereskedelmi láncot gondolkodóba ejtene. Bár egyes kutatások szerint az Aldi a fejlesztéseivel nem jár előrébb, mint a konkurens Lidl állt a piaci megjelenését követő első hat hónapban, mégis az adatok szerint a vetélytárs Lidl az első félévben nem tudott felmutatni ilyen impozáns forgalmi adatokat. A Lidl most nagyjából 100 egységnél tart, amelyet a konkurens Aldi a jelenlegi terjeszkedési sebességével számításaink szerint jövő év őszére elérhet - vagyis néhány hónappal megelőzhetné a Lidlt. Kérdés azonban, hogy a recesszió befolyásolja-e a társaság fejlesztéseit. Lapunk úgy tudja, hogy például a Tesco a jelenleg futó projektjeit ugyan befejezi, de azokat, amelyeknek az építését jövőre kezdte volna el, felülvizsgálja. Hasonló helyzet alakulhat ki a diszkontcsatornáknál is, de arról nincs információ, hogy a láncok zöldmezős beruházásainak mekkora részét teszi ki a saját erő, illetve a banki forrás. A piaci szereplők szerint így kettős hatás érheti a hazai diszkontcsatornákat. Egyfelől a fogyasztói igények növekedése, amely magában foglalja a terjeszkedési kényszert, másfelől viszont a banki hitelek drágulása, ami viszont lassíthatja a terjeszkedésüket. Az elemzők szerint jövő év tavaszára derülhet ki, hogy melyik folyamat volt erősebb.

A Tesco szakította a legnagyobbat a hipermarketek között

Az önálló kis boltok rovására tovább erősödtek a nagy kereskedelmi láncok 2007-ben Magyarországon. Tavaly közel 3000 kisbolt húzta le végleg a rolót.