A Napi Gazdaság cikke
Bár nem okozott meglepetést a piacon a januári kiskereskedelmi forgalmi adat - tekintve hogy a visszaesés mértéke a jósolt keretek között maradt - Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a januári kezdés minden eddiginél rosszabb volt. Még az élelmiszer-értékesítés terén is ez a helyzet - tette hozzá.
Nem okozott sokkot, hogy az iparcikkek kategóriánként 10 százalék feletti csökkenést mutattak (naptárhatás kiszűrése nélkül), mint ahogy az sem, hogy az élelmiszer-kereskedelem 1,5 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának forgalmát.
Szürkül a kiskereskedelem?
Nagy kérdés azonban, hogy az élelmiszer-piaci visszaesésben mekkora szerepet játszik a szürke és fekete forgalom. A válság kipattanását követő hónapokban ugyanis a hétvégi kiskereskedelmi forgalom már csökkenést mutatott, szemben a hétközbeni erősödéssel. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a korábbi évekkel szemben az utolsó 3-4 hónapban előtérbe kerültek (főként az élelmiszer-kereskedelemben) a kis boltok, amelyek jelentős része a szürke zónában mozog.
A következő időszakra vonatkozóan Vámos György nem akart jóslatokba bocsátkozni, mert szerinte ma nincs ember, aki megmondaná, hol áll meg a forgalomzuhanás. Az iparcikkeknél tartósnak mutatkozik a 10-15 százalékos csökkenés és az élelmiszer-kereskedelemben is tartja magát az 1-2 százalékos lemorzsolódás. Mindent összevetve, egész évre az elemzők az élelmiszernél 3-6 százalékos mennyiségi zuhanásra számítanak, a tartós fogyasztási cikkeknél pedig 5-15 százalékos eséssel lehet kalkulálni, attól függően, hogyan alakulnak majd a reálkeresetek és a forint árfolyama.
A piacon csak a húsvét közelsége ad némi optimizmusra okot, de Vámos nem számít arra, hogy ez az ünnep jobb lenne a tavalyinál. Bár a forgalomnak nyilvánvalóan ad némi támaszt, az már az első két hónapban kiderült, hogy a vásárlóknak egész egyszerűen nincs több pénz a bukszájukban - mondta a szakember. A reálkeresetek csökkenése, a megnövekedett havi hiteltörlesztések és a hideg tél miatt megugrott fűtésszámlák csak a legszükségesebb termékek beszerzését teszik lehetővé a háztartásokban.
Nem autózunk el a hiperig
Egész évre vonatkozóan a kiskerforgalom (gépkocsi és üzemanyag nélkül) felét adó élelmiszer-értékesítésben kettős trend bontakozhat ki. Egyrészt tovább erősödik a háztartások hétközbeni vásárlása, ami a kis kényelmi üzletek pozíciójának javulását eredményezi. Ezt Murányi László a Co-op Hungary Zrt. vezérigazgatója is alátámasztotta. Az egyik ok, hogy a családok nem szívesen költenek hétvégén üzemanyagra a nagybevásárláshoz, a másik, hogy nem is igazán jut pénz shoppingolásra.
A GfK 2008-as (egész évre vonatkozó) előzetes adatai is ezt a trendet mutatják. Információink szerint tavaly megállt a hipermarketek előretörése és valamelyest csökkent a piaci részesedésük, lelassult a független kis boltok térvesztése és nőtt a láncba szerveződött boltok piaci részesedése. (Minden 100 forintból 28-at kis boltban költenek el a háztartások.) Mindeközben nőtt a szupermarketek piaci részesedése és csökkent a diszkontoké, ám az adat némileg torzít, hiszen tavaly kikerült a diszkontcsatornából a Plus, amely a Spar szupermarket-hálózatát erősíti.
A láncba szerveződött kisbolti területen viszont organikusnak tűnik a növekedés, ugyanis a talpon maradt független boltok zöme már nem éri el azt a szintet, ami lehetőséget adna nekik egy láncba kerüléshez. (A Coop-csoport is úgy ért el növekedést, hogy közben néhány tucattal csökkent a boltszáma.) Murányi László lapunknak elmondta, évről évre csökken (a belső koncentráció miatt) azon Coop-tagok száma, amelyek a teljes hálózat forgalmának felét adják. Három évvel ezelőtt 35-en biztosították a forgalom 50 százalékát, most azonban már 22-23 tagról lehet beszélni.
Szlovák tej helyett jöhet a román
A diszkontokat Vámos György ettől függetlenül nem temeti, ugyanis véleménye szerint a jelenlegi helyzetben nyilvánvalóan növekszik ennek a csatornának a kosárértéke. Nagy kérdés persze, hogy mindezt miként érinti majd a gyenge forint.
Tény ugyanis, hogy a "keménydiszkontokban" (Aldi, Lidl, Penny Market) jóval nagyobb a külföldi termékek részaránya, mint más élelmiszer-kereskedelmi szegmenesekben. Vámos szerint nem valószínű, hogy ez hosszú távon is így marad, a hírek szerint ugyanis ezek a diszkontok is keresik a magyar termékeket és magyar beszállítókat. Arról nem is beszélve, hogy a térségben csak Szlovákia tért át az euróra, vagyis az eddig az északi szomszédunkból érkező termékeket ki lehet váltani lengyel vagy cseh áruval, miután a forinthoz hasonlóan a zloty és a korona is gyengült. Ráadásul Vámos szerint az olcsó élelmiszer-beszerzési térségnek továbbra is Kelet-Európa számít, vagyis lassan előtérbe kerülhetnek a bolgár és román termékek is.
