Tavaly lassan, de érezhetően megindult a nemzetközi kiskereskedelmi láncok úgynevezett kannibalizációja. Korábban sem volt meglepő, hogy a láncok egymás mellett nyitottak üzletet, de 2008-ban az Aldi megjelenésével még inkább megszokottá vált, hogy egy eltérő üzleti stratégiát követő élelmiszerlánc egy jól bejáratott mellé települt. A meglepő üzletnyitások első fecskéje a Lidl volt, amikor a Tesco Fogarasi úti üzletének tőszomszédságában nyitott áruházat. Az Aldi sem volt szívbajos, amikor tavaly a törökbálinti aranyháromszög egyik csúcsának számító bevásárlóközpontba, a Cora tőszomszédságába települt. A két legszembeötlőbb példa mellett tucatszám akad "egymásra nyitás", a Tesco üzleteinek például 20 százaléka mellé nyit üzletet a konkurencia, nem mellesleg a brit lánctól sem áll távol ez a módszer.
A kiskereskedelmi elemzők szerint ez nem magyar specialitás, de tény, hogy Magyarországon sokkal több üzlet épül egymás mellé, mint Nyugat-Európában. A titok nyitja, hogy az önkormányzatok itt lazábban értelmezik az általuk kezelt területek kereskedelemfejlesztési stratégiáját (már ha van ilyen), illetve a kereskedelmi láncok tisztában vannak vele, hogy a versenytársak korábban egy gondosan előkészített, gazdaságilag alátámasztott terv alapján fejlesztettek az adott ponton, ráadásul az üzletnyitást marketingmunka is megelőzte, amire a szomszédnak így már nemigen kell költenie.
Ez is közrejátszik abban, hogy Magyarország Európában listavezető az egy főre jutó üzletszámban. Élelmiszerboltból 10 ezer főre vetítve 45 jut. A teljes kiskereskedelmi vertikumot tekintve 10 ezer főre több mint 160 üzlet jut, vagyis ezt alapul véve nincs olyan modern kereskedelmi lánc, amelynek a megjelenése (egy még üresnek látszó területen) ne sértene tucatnyi kereskedői érdeket.
A kannibalizáció jelenlegi formája 2007-ig még magyarázható volt a kiskereskedelem 3-5 százalékos forgalomnövekedésével, ám 2007-től, a visszaesés kezdetétől már nem igazán van létalapja. Ugyan az elemzők szerint az üzletek építése egyben ingatlanfejlesztés is, tehát nem feltétlenül függ össze a forgalom alakulásával, ám lassan második éve csökken itthon a fogyasztás és 2009-re sem várnak növekedést az elemzők, ami pedig már az ingatlanfejlesztés gazdaságosságát is megkérdőjelezheti.
Hőnyi Gyula