A fenyegető recesszió, illetve a háztartási fogyasztás visszafogása erősíti a diszkont kereskedelmi csatornák fejlődését Magyarországon - vélik elemzők. A hazai kiskereskedelemben a minőségi termékek iránti igény növekszik ugyan, de a reálbérek szinten maradása vagy csökkenése mellett a vásárlók a keménydiszkontok felé fordulhatnak.
A másfél éve tartó kiskereskedelmi visszaesés némileg elterelte az ágazat szereplőinek figyelmét az új diszkontlánc, az Aldi piaci tevékenységéről. Egyfelől mert a kiskereskedelem az utóbbi két évben az újraéledő szupermarketekről szólt, másfelől a szereplők a bevételeik szinten tartásával és saját marketingtevékenységükkel voltak elfoglalva. Így - lényegében fű alatt - az Aldi a jelenlegi 31 üzletével a teljes kiskereskedelmi piac nagyjából 1 százalékát fedi le, míg a teljes diszkontpiacon 4 százalékos részesedéssel bír - a Nielsen piackutató adatai szerint. Ez forintosítva 40-43 milliárdos forgalmat jelent 2008. április óta. Az Aldi jelentős ismertségre tett szert öt hónap alatt - annak ellenére, hogy nem folytat kommunikációs tevékenységet. A fogyasztók 74 százaléka ismerte a láncot augusztusban, ami "békeidőben" biztos minden kiskereskedelmi láncot gondolkodóba ejtene. Bár egyes kutatások szerint az Aldi a fejlesztéseivel nem jár előrébb, mint a konkurens Lidl állt a piaci megjelenését követő első hat hónapban, mégis az adatok szerint a vetélytárs Lidl az első félévben nem tudott felmutatni ilyen impozáns forgalmi adatokat. A Lidl most nagyjából 100 egységnél tart, amelyet a konkurens Aldi a jelenlegi terjeszkedési sebességével számításaink szerint jövő év őszére elérhet - vagyis néhány hónappal megelőzhetné a Lidlt.
Kérdés azonban, hogy a recesszió befolyásolja-e a társaság fejlesztéseit. Lapunk úgy tudja, hogy például a Tesco a jelenleg futó projektjeit ugyan befejezi, de azokat, amelyeknek az építését jövőre kezdte volna el, felülvizsgálja. Hasonló helyzet alakulhat ki a diszkontcsatornáknál is, de arról nincs információ, hogy a láncok zöldmezős beruházásainak mekkora részét teszi ki a saját erő, illetve a banki forrás. A piaci szereplők szerint így kettős hatás érheti a hazai diszkontcsatornákat. Egyfelől a fogyasztói igények növekedése, amely magában foglalja a terjeszkedési kényszert, másfelől viszont a banki hitelek drágulása, ami viszont lassíthatja a terjeszkedésüket. Az elemzők szerint jövő év tavaszára derülhet ki, hogy melyik folyamat volt erősebb.
Hőnyi Gyula