Keresés

Nem rontja a versenyképességet az ideiglenes adóemelés

Az államháztartási reformtervek adóvonzatai nem rontják Magyarország versenyképességét, ha az előre beharangozott adóemelések valóban csak ideiglenes intézkedések lesznek – jelentette ki Erdős Gabriella, a PriceWaterhouseCoopers (PwC) adópartnere. Gerendás Péter, a PwC adó- és jogi szolgáltatási üzletágának regionális vezetője szerint a társasági adó megszellőztetett, 2-4 százalékpontos emelése még regionális viszonylatban sem rontaná a a versenyképességet. A befektetők sokkal inkább az adórendszer, illetve az adópolitika stabilitását tartják szem előtt, mintsem az egyszeri mértékváltozásokat – mondta lapunknak Erdős. Döntéseik során ugyanis sokkal inkább az adóalap-számítási módszerek állandóságát és kedvezőségét vizsgálják, e szempontból pedig meglehetősen stabil a magyar adórendszer – kivételnek csupán a természetbeni juttatások adóztatása számít. A befektetői reakciók nagyrészt azon múlnak, mit üzen a kormány; a szakértő szerint azt kell kommunikálni, hogy a várható adóemelés csupán a jelenleg prioritást élvező költségvetési kiigazítás érdekében tett szükségintézkedés, és nem egy hosszú távú koncepció része. Fontos azt is tudatni a gazdasági szereplőkkel, hogy milyen tendenciákat érvényesít a kabinet közép- és hosszú távon.

Átmeneti adóemelés nem ront a versenyképességen

A kiigazító csomag adóvonzatai nem rontják Magyarország versenyképességét, feltéve ha a tehernövelések valóban csak ideiglenes intézkedések lesznek.

Lakás- és családiház-kínálat Buda mellett - árak, négyzetméterek

Az elmúlt években a fővárosból sokan költöztek az agglomerációba, emiatt több település is divatba jött, melyek még mai is igen népszerűek. Ezek közé sorolható Telki, Páty, vagy Budajenő. Mára megfordult a trend, egyre többen akarnak visszajönni a városba.

Támogatásra és fejlesztésre van szüksége a hazai golféletnek

Az elmúlt években kedvező fordulat következett be a golf megítélésében. A hazai golféletnek azonban továbbra is támogatásra és fejlesztésre van szüksége, hiszen sok tekintetben bőven van még mit bepótolni - véli Németh Attila, a Magyar Golf Szövetség alelnöke.

Nehéz függetlenség vár Montenegróra

Azzal, hogy a montenegróiak vasárnap a Szerbiától való elszakadás mellett döntöttek, végleg lezárult Jugoszlávia története s Montenegró közel százéves szövetsége Belgráddal. A Milo Djukanovics miniszterelnök által kezdettől sürgetett függetlenedést megkönynyíti, hogy az új ország az önálló államiság számos elemével már eddig is rendelkezett, így például 2003-ban egyoldalúan bevezette az eurót. A függetlenség csak a kül- és hadügyben jelent alapvető változást – a 650 ezres miniállamnak fel kell állítania hadseregét, létrehozni védelmi és külügyminisztériumát és nagykövetségeit. Mivel ők válnak ki az államszövetségből, nekik kell felvételüket kérniük valamennyi nemzetközi szervezetbe és meg kell kötniük a legfontosabb nemzetközi szerződéseket. Sok problémát fog okozni a kisebbségi kérdés, hiszen a lakosság 32 százaléka szerb. A volt Jugoszlávia jelentős acél- és alumíniumipart épített ki Montenegróban, amely most vevőket keres. Elemzők azonban úgy látják, hogy a gazdaság inkább az idegenforgalom révén válhat igazán sikeressé, hiszen az ország területének 62 százaléka ezer méternél magasabban van és 54 százalékát erdő borítja, csodálatos a tengerpartja. Az EU ha kelletlenül is, de tudomásul veszi, hogy Montenegró elszakadása immár tény. Kelletlenül, mert a Balkán fölszabdalása éppenséggel az integrációs folyamatok ellen hat, és nyilvánvaló, hogy hosszabb távon újabb tagjelölttel kell számolni. Az Európai Bizottság új tárgyalási mandátumot kér a tagállamoktól, hogy külön tárgyalhasson a stabilizációs és társulási megállapodásról Montenegróval. Megválaszolásra vár a kérdés, hogy az ENSZ háborús bűnök kivizsgálására felállított hágai bírósága számára kielégítő-e Podgorica együttműködése, miután Belgrád esetében éppen ennek hiánya vezetett a társulási tárgyalások felfüggesztéséhez. Ha Montenegró zöld utat kap, akkor bár gazdaságilag eddig is autonóm volt, jelentős adminisztrációs intézményépítésbe kell fognia – hangsúlyozza Brüsszel.

Nehezen lenne kompenzálható a járulék emelése

A sajtóban eddig megjelent tervek legtöbbje nem a vállalkozásokat, hanem a lakosságot, illetve a munkajövedelmeket érinti. A középső áfakulcs 20 százalékra emelése a fogyasztói kosár összetétele alapján leginkább a nyugdíjasokat terhelné, persze a lakosság meghatározó része érzékelné a többek között az élelmiszerek és háztartási energia árát is érintő módosítást. A Népszabadság információi szerint – amelyeket némely forrásunk megerősített, mások cáfoltak – 3 százalékponttal nőne jövőre a munkavállalók által fizetendő, most 4 százalékos egészségügyi hozzájárulás, és ennek összege minimum havi 5 ezer forint lenne. A lap szerint egyelőre kérdéses, hogy a nyugdíjasoknak maguknak kellene fizetniük a havi hozzájárulást, vagy a költségvetés állná a terhet, hasonlóan a gyerekkorú eltartottakéhoz. Emellett szóba került az szja-kedvezmények zömének felszámolása, illetve átirányítása a szociális transzferek felé, ami a valóban rászorulók esetében nem okozna pozícióromlást. Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint a munkavállalói tb-teher emelése beleillik abba az általános trendbe, amely szerint a tb-kasszák finanszírozását egyre inkább a munkavállalókra terhelik, és ezzel párhuzamosan csökkentik a munkáltatói járulékokat. Összességében persze nem lenne jó hatással a magyarországi foglalkoztatás versenyképességére az össz tb-teher növekedése, így ellentétes lenne az intézkedés a tavaly meghirdetett ötéves adóprogrammal – tette hozzá Erdős. Demetrovics Gergely, a KMPG adómenedzsere hasonlóan vélekedik: a tb-terhek mindennemű emelése ellentétes az eddig képviselt járulékcsökkentési trenddel. Erdős Gabriella kulcsfontosságúnak tartja, hogy a majdani kormányprogram ne írja felül a Gyurcsány-kabinet eddigi, törvénybe foglalt ígéreteit, mivel az a jogbiztonságot megkérdőjelező lépés lenne, és mint ilyen, rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorolhatna a hazai befektetési környezet megítélésére. Erdős szerint az sem valószínű, hogy ha megvalósul a munkavállalói tb-teher emelése, azt tömegesen kompenzálnák a munkaadók, legfeljebb a jó alkupozícióban lévő alkalmazottak esetében képzelhető ez el. A miniszterelnök mindenesetre bizonyos mértékű jövedelememelkedéssel továbbra is számol, márpedig a munkavállalói járulékemelés csökkenti a nettó bért. Ahhoz, hogy ezt a veszteséget kompenzálni lehessen, vagyis a nettó pozíció ne romoljon, a jelenlegi bruttó átlagkeresetet (170 ezer forint) 5,9 százalékkal kell jövőre emelni. Ezen felül kellene tehát emelni a béreket ahhoz, hogy a munkavállaló nettó bére emelkedjen. A Magyar Nemzeti Bank jövőre átlagosan 2,8 százalékos inflációval számol.

Támogatás kérhető termőföldre és mezei utakra

Jövő hét hétfőn lejár az agrártárca termőföldek hasznosítása és mezei utak fenntartása kapcsán kiírt támogatási pályázatának beadási határideje. Pályázni lehet a gyepterületek művelésiág-változást nem eredményező hasznosításra való alkalmassá tételének, a birtok-összevonási célú önkéntes földcserék lebonyolítása elősegítésének, továbbá az engedéllyel selejtezendő ültetvények (szőlő, gyümölcsös) felszámolásának támogatására. E célokra pályázhat minden termőföldtulajdonnal rendelkező vagy termőföldet használó, mezőgazdasági termelést folytató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező (gazdasági) társaság és gazdálkodó magánszemély, aki a 184/1999. (XII. 13.) kormányrendelet alapján a földhasználati nyilvántartásban szerepel. Lehet pályázni még – az erdő és fásított terület művelési ágú területek közötti utakat kivéve – a termőföldek megközelítését szolgáló, nem szilárd burkolatú utak és hozzájuk kapcsolódó vízelvezető árkok működőképességének felújításnak nem minősülő fenntartási támogatására is. Az utóbbi támogatásra az út tulajdonosa vagy kezelője, illetve az általa megbízott pályázhat, az erre a célra benyújtott pályázathoz pedig mellékelni kell legalább három, a munkák költségeire vonatkozó árajánlatot. A támogatás vissza nem térítendő, utófinanszírozásos, mértéke legfeljebb a munkák közvetlen, áfa nélküli önköltségének 40 százaléka. A vállalt munkák költségei között a pályázat elkészítésével kapcsolatos költségek is elszámolhatók. A föld bérlője/használója pályázata esetén a pályázathoz mellékelni kell a földtulajdonos írásbeli egyetértő nyilatkozatát. A munkák elvégzésének legvégső határideje 2006. október 30-a, a pályázatban szereplő ingatlanok pályázat szerinti célnak megfelelő művelési ágát 5 évig meg kell tartani.

Újbudai barangolás

Budapest XI. kerülete 1930-ban, egy belügyminiszteri rendelettel jött létre, amikor is Kelenföld-Lágymányos néven levált az I. kerületről, 1934-től 1950-ig a Szent Imre város elnevezést használták, majd 2005-től az Újbuda nevet viseli, amely igen demokratikus, hiszen egyik városrészéhez sem köthető, ugyanakkor egyszerű és kifejező. Az elnevezésnek van múltja, már 1884-ben a mai Kelenföldi pályaudvar Újbuda elnevezéssel szerepelt a korabeli vasúti menetrendekben. Lakosságszámát tekintve 138 000 fővel Újbuda a főváros legnépesebb kerülete, területe is a legnagyobbak közé sorolja 33,5 négyzetkilométerével. Hetvenezer lakásával is az élbolyhoz tartozik a kerület, valamint a gondozott parkok nagyságának tekintetében is a 4. hely büszke birtokosa. A különböző városrészek a nagyon változatos földrajzi elhelyezkedés okán más-más múltra tekinthetnek vissza. Lágymányos valószínűleg vizenyős, mocsaras talajáról kapta a nevét, helyén a Duna öble volt, és csak a XIX. század végén, a Duna szabályozása, a terület feltöltése és a Ferenc József híd megépítése után kezdett benépesülni. Itt épült fel 1902–1909 között a Műegyetem épületcsoportja Hauszmann Alajos tervei alapján, a Bartók Béla út környéke pedig csak az I. világháború után vált lakottá. A Petőfi hídtól délre eső részek rendezése az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején valósult meg az új egyetemi város épületeivel. A kerület legnagyobb és legismertebb része Kelenföld, 1225-ben említik először, Creynfeld néven. A XVIII. századig lakatlan terület volt, elsősorban a rossz talajviszonyok miatt, beépítése csak az ármentesítés után kezdődhetett meg. A fellendülést a XIX. század végi út- és vasútépítések hozták meg, a déli vasút 1861-es megnyitásával megépült a kelenföldi vasútállomás is, melynek jelentősége mind a mai napig nagy. A látványos fejlődés a II. világháborút követően kezdődött, 1967 és 1983 között felépült a Kelenföldi lakótelep, 1960-ban parkosították a Feneketlen-tó környékét és megnyitották a Budai Parkszínpadot (a közelmúltban sajnos bezárt). Albertfalva eredetileg Promontorhoz (Budafok) tartozott, a török hódoltság alatt elnéptelenedett területet Albert főherceg, Mária Terézia veje telepítette be, és 1950. január 1-jétől a XI. kerület része. A kis családi házak helyét átvette az albertfalvai, Fehérvári úti lakótelep. Kedvelt kirándulóterület a Kamaraerdő, melynek legnagyobb részét ma is erdő borítja, itt épült az 1980-as években a Gazdagréti és Őrmezei lakótelep. A kerületben két természetvédelmi terület van, az egyik, a Sas-hegy, a másik a Gellérthegy, amely 139 méterrel magasodik a Duna fölé. A honfoglaló magyarok felfedezték a kedvező dunai átkelési lehetőséget, és révet alapítottak. Nevét a XV. században kapta, előtte Kelen-hegynek hívták. A megszálló törökök is kedvelték, a hegytetőn palánkvárat, a hegy lábánál pedig fürdőket építettek. 1849-ben Aulich tábornok innen lövette Buda várát. „Ennek köszönhetően” 1851-ben Haynau felépíttette a Citadellát, ezt a 220 méter hosszú, 12–16 méter falmagasságú erődöt, amelynek ágyúi a szokásostól eltérően nem a várost védték, hanem a pesti lakosság sakkban tartását voltak hivatottak szolgálni. Mindenesetre a 60-as évektől kezdve idegenforgalmi szerepre tett szert, szállót és vendéglőt nyitottak benne, a gyönyörű kilátásnak köszönhetően idegenforgalmi látványosság lett. A Citadella városra néző fala tövében található a Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotta Szabadság-szobor, viszont a talapzata előtt álló, szovjet katonát ábrázoló szobrot 1992-ben elszállították a budatétényi szoborparkba. A Gellérthegyet 2000-ben védett területté nyilvánították (Duna–Ipoly Nemzeti Park). A XI. kerület Buda déli kapuja, az ország nyugati irányú átmenő forgalmának kivezetője, vasúti csomópont. A felszíni tömegközlekedés miatt főútvonalai zsúfoltak és hagynak is némi kívánnivalót maguk után, a leendő metró azonban mindezt gördülékenyebbé teszi és ezáltal a levegő szennyezettsége is csökkenni fog. Változatos természeti adottságai, kertvárosai, művelődési-oktatási intézményei okán Újbuda igen vonzó célpont a lakást keresők között, a XI. a jó hírű kerületek közé tartozik mind a mai napig. A városrész hosszú távú fejlesztési tervei közé tartozik többek között, hogy Budapest szabadtéri szórakoztató központjává váljon a Lágymányosi hídtól a Kopaszi-gát környékéig, hogy igényesebb, élhetőbb lakások épüljenek, valamint hogy az egykori ipari területeken tudásalapú vállalkozások telepedjenek meg, mint például az Infopark és az egyetemi negyed. Ezek megvalósulása még vonzóbbá tenné a kerületet. Mindezeken túlmenően még egy tény: fővárosi viszonylatban a lakosság körében itt a legalacsonyabb a munkanélküliség (1,71 százalék), ez nagy valószínűség szerint szervesen összefügg azzal, hogy a középfokú végzettségűek aránya 12,8, a felsőfokú képzettséggel rendelkezőké pedig 13 százalékkal haladja meg a fővárosi átlagot 2005. évi adatok szerint.

Nem csak hatalmas zöld területéért kedvelik lakosai Pestszentlőrinc-Pestszentimrét

XVIII. kerület 1950 óta a főváros része, szerkezetét tekintve két nagy településrész, Pestszentlőrinc és Pestszentimre „összegyúrásával” jött létre. Lakossága közel 100 ezer fő, területe 38,6 négyzetkilométer. A lakosság legnagyobb része 19–55 év közötti, így fiatalos a kerület. A lakosok száma az elmúlt 10 évben változatlan, és erős a lokálpatriotizmus, aminek a kerület kedvező fekvése és adottságai mellett a nagy zöldterület is az oka – mondta dr. Mester László, Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármestere. A kerület bármely részéről percek alatt elérhető több száz hektár erdőterületen kívül a szolgáltatások rendszere is megfelelő, ezt bizonyítja a lakásépítések magas száma is. Ebben a ciklusban évente több mint 800 lakást adtak át, s jelenleg is sorra építik a lakóparkokat, sorházakat, családi házakat, illetve az újfajta minilakótelepeket a beruházók. A kerület legnagyobb problémája évtizedek óta az infrastrukturális elmaradottság. A fővárosban első helyen áll a csatornázatlanságot tekintve. 1995-ben még a kerület 60 százalékán nem volt kiépített csatornahálózat, ez az arány azóta a felére csökkent. Budapesten a kerületek közül a lőrinci önkormányzat kezeli a legnagyobb úthálózatot, melynek aszfaltozása – a kerület nagysága miatt is – hatalmas összegeket emészt fel. Az önkormányzat nem „kátyúzza” az utakat, hanem új aszfaltszőnyeget rak le, hogy tartós legyen; egy 10 éves útépítési program alapján, saját eszközparkkal halad előre. A kerületnek a főváros „kapujaként”, illetve tranzitjellegéből adódóan nagy az átmenő forgalma, amelynek zöme nehézgépjármű-forgalom. Ezért létfontosságú az itt élők számára, hogy az M0-s körgyűrűnek megépüljenek az újabb szakaszai. Emellett szükséges, hogy elkészüljön az M0-s autópályával összeköttetésben lévő belső körgyűrű, amely öt kerület fő- és mellékútjait mentesítené a nehézgépjármű-forgalomtól. A kerület folyamatosan küszködik a nemzetközi légikikötő okozta zajjal is. A XVIII. kerület szeretné megőrizni kertvárosi jellegét, zöldfelület-gazdálkodási programja alapján bővíti az erdő- és zöldterületet. A kerület lakosainak közel a fele lakótelepen él, azonban itt is sok a park, játszótér, így élhető, hangulatos a környezetük. Határozott törekvése az önkormányzatnak, hogy megváltoztassa a Havanna lakótelep rossz hírnevét, amely ma már intézményi centrum: több iskola, a nevelési tanácsadó és a nemzetiségek háza is itt található. A fiatalabb lakótelepek – Alacska és Gloriett lakótelep – sorházas jellegű lakásaival már egészen újfajta környezetbe illeszkednek. Az öt lakótelep közül négyen térfigyelő rendszert alakított ki az önkormányzat, az ötödiken pedig lakótelepi rendőrség működik. A XVIII. kerületben 21 általános iskola, ugyanennyi óvoda, 9 bölcsőde – mind jó hírű és maximális kihasználtságú – és több neves középiskola is található. A tizedik bölcsődét uniós pályázaton nyert pénzből építi fel az önkormányzat. A pezsgő kulturális és sportéletet – többek között – az innen induló Botafogó és Tébláb táncegyüttesek vagy a kerület NB1-es kézilabdacsapatának sikerei is igazolják. Ebben a ciklusban 25 új játszóteret épített az önkormányzat, és ma már csak két olyan iskola van a kerületben, ahol nincs tornaterem. E beruházások többségét pályázat és központi támogatás útján valósította meg a kerület. A fővárosban is egyedülálló sport- és kulturális centrum a Bókay kert – amely az évenkénti Szeptemberfeszt helyszíne is. A 16 hektáros területen uszoda, nyitott strand, élményfürdő, sípálya, teniszpályák várják a látogatókat, az országos versenyek lebonyolítására alkalmas kerékpárpálya mellé pedig nemsokára gördeszkapálya is épül. A kerület legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat, közel 3 ezer dolgozónak ad munkát a több mint 70 intézmény és hivatal. A 23 milliárd forintos költségvetés 40 százalékát az intézmények fenntartása viszi el, azonban ez elengedhetetlen ekkora terület és lakosságszám mellett – hangsúlyozta a polgármester. Az elmúlt években tudatos törekvés volt az önkormányzat részéről, hogy ahol lehetett, „elvitte” a szolgáltatásokat a lakosokhoz, így például Pestszentimrén kihelyezett ügyfélszolgálat és okmányiroda is működik. A több mint 40 ezer aktív kereső mellett kevesebb mint 3 ezer a munkanélküli. Számuk csökkentésében fontos szerepet tölt be a XVIII. kerületi Közmunka Egyesület. 2005-ben 190 embernek sikerült munkát találnia a segítségükkel. Pestszentlőrinc négy másik kerülettel közösen pályázatot nyert a Regionális Operatív Fejlesztési Programon. A kétéves közös munka eredményeként az öt kerület a dél-pesti régióra kiterjedő foglalkoztatási stratégiát készít majd el és vállalják foglalkoztatáspolitikai tevékenységük összehangolását. „Ez jó kiindulópontja lehet más tevékenységek összehangolásának is a hasonló adottságú kerületek között” – véli a polgármester.