Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A sajtóban eddig megjelent tervek legtöbbje nem a vállalkozásokat, hanem a lakosságot, illetve a munkajövedelmeket érinti. A középső áfakulcs 20 százalékra emelése a fogyasztói kosár összetétele alapján leginkább a nyugdíjasokat terhelné, persze a lakosság meghatározó része érzékelné a többek között az élelmiszerek és háztartási energia árát is érintő módosítást. A Népszabadság információi szerint – amelyeket némely forrásunk megerősített, mások cáfoltak – 3 százalékponttal nőne jövőre a munkavállalók által fizetendő, most 4 százalékos egészségügyi hozzájárulás, és ennek összege minimum havi 5 ezer forint lenne. A lap szerint egyelőre kérdéses, hogy a nyugdíjasoknak maguknak kellene fizetniük a havi hozzájárulást, vagy a költségvetés állná a terhet, hasonlóan a gyerekkorú eltartottakéhoz. Emellett szóba került az szja-kedvezmények zömének felszámolása, illetve átirányítása a szociális transzferek felé, ami a valóban rászorulók esetében nem okozna pozícióromlást.
Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint a munkavállalói tb-teher emelése beleillik abba az általános trendbe, amely szerint a tb-kasszák finanszírozását egyre inkább a munkavállalókra terhelik, és ezzel párhuzamosan csökkentik a munkáltatói járulékokat. Összességében persze nem lenne jó hatással a magyarországi foglalkoztatás versenyképességére az össz tb-teher növekedése, így ellentétes lenne az intézkedés a tavaly meghirdetett ötéves adóprogrammal – tette hozzá Erdős. Demetrovics Gergely, a KMPG adómenedzsere hasonlóan vélekedik: a tb-terhek mindennemű emelése ellentétes az eddig képviselt járulékcsökkentési trenddel.
Erdős Gabriella kulcsfontosságúnak tartja, hogy a majdani kormányprogram ne írja felül a Gyurcsány-kabinet eddigi, törvénybe foglalt ígéreteit, mivel az a jogbiztonságot megkérdőjelező lépés lenne, és mint ilyen, rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorolhatna a hazai befektetési környezet megítélésére. Erdős szerint az sem valószínű, hogy ha megvalósul a munkavállalói tb-teher emelése, azt tömegesen kompenzálnák a munkaadók, legfeljebb a jó alkupozícióban lévő alkalmazottak esetében képzelhető ez el.
A miniszterelnök mindenesetre bizonyos mértékű jövedelememelkedéssel továbbra is számol, márpedig a munkavállalói járulékemelés csökkenti a nettó bért. Ahhoz, hogy ezt a veszteséget kompenzálni lehessen, vagyis a nettó pozíció ne romoljon, a jelenlegi bruttó átlagkeresetet (170 ezer forint) 5,9 százalékkal kell jövőre emelni. Ezen felül kellene tehát emelni a béreket ahhoz, hogy a munkavállaló nettó bére emelkedjen. A Magyar Nemzeti Bank jövőre átlagosan 2,8 százalékos inflációval számol.
