– Sokszor és sok helyen elhangzott, hogy miközben a golfnak máshol – még a környező országokban is – jelentős tábora akad, addig nálunk csak kevesen ismerik ezt a játékot…
– Igen, sokszor mondjuk ezt, de talán még mindig nem elégszer, hiszen a legnagyobb probléma továbbra is az emberek mentalitásával van. A közvélekedéssel ellentétben ez a sport valójában nem drága és nem is csak öreguraknak való. Amennyiben hajlandóak vagyunk kipróbálni a játékot, úgy néhány alkalom után eldönthető, hogy tetszik-e vagy sem. Az előbbi esetben érdemes vigyázni, hiszen általában életforma lesz: egy golfozó ugyanis nehezen bírja ki, hogy hetente legalább egyszer ne fogjon ütőt a kezébe.
Természetesen mint sok mindennek, a golfnak is vannak előnyei és hátrányai – bár az utóbbiak közt inkább csak a szenvedélybetegséget említeném – a többi sport- és szabadidős tevékenységhez képest. Nem annyira intenzív, így nem terheli az ízületeket, ugyanakkor szinte teljes kikapcsolódást nyújt, miközben segít az egészség megőrzésében, az általános kondíció javításában, hiszen egy-egy játék során több órát kell sétálni. Az utóbbi miatt tény és való, hogy egy kicsit időigényesebb, mint a foci, a tenisz vagy a fallabda. Egy 18 lyukú versenypályán 4-5 órát is el lehet tölteni, ami lényegében egy egész napos programot feltételez. Persze 9 vagy 6 lyukat jóval kevesebb idő alatt is végig lehet játszani, sőt a driving range-ekre már egy órára is érdemes kimenni gyakorolni. Jelenleg azonban sajnos mind a játékra, mind a gyakorlásra viszonylag kevés a lehetőség, ugyanis a golflétesítmények száma Magyarországon nagyon alacsony, így időbe telik, amíg eljutunk a játékhelyre. A szövetség többek között ezen is szeretne változtatni.
– Erre milyen lehetőségei vannak?
– Külföldön mindenütt számos és különböző golfpálya van. Ez több szempontból is fontos. Nem csak a játék népszerűsítéséhez járulnak hozzá, hanem a különböző minőségű és különböző szolgáltatást kínáló pályák árban is differenciálódnak, tehát széles rétegek számára adnak lehetőséget a golf kipróbálására. A nyilvános pályákon például nem kell tagságit vásárolni, csupán az adott játékért kell fizetni. Az is fontos, hogy a golfozónak minden új pálya új kihívást jelent, így ahol sok pálya van, ott nem lehet ráunni a játékra.
Ahogy már említettem, sajnos hazánk ebből a szempontból komoly lemaradásban van, bár jelenleg is 4-5 olyan projektről tudunk, amelynek keretében újak épülnek, de ezzel együtt is alig több mint 10 golfpálya lehet az országban. A Magyar Golf Szövetség éppen ezért fontosnak tartja, hogy szakmai támogatást nyújtson azoknak a beruházóknak, akik pálya építésébe fognak. Számunkra fontos, hogy ne csak pályák létesüljenek, de olyan helyek is, ahol meg lehet ismerkedni a játékkal, és el lehet jutni arra a szintre, amely ahhoz szükséges, hogy egyáltalán neki lehessen vágni egy pályának.
A driving range-ek vagy az indoor gyakorlópályák ráadásul jóval kisebb beruházást jelentenek, miközben az embereket először talán így érdemes megismertetni a golffal. Az indoor pályák fedettek, ahol rendszerint háló fogja meg a labdát, a téli szezonban is használhatók és az összes ütésformát lehet gyakorolni rajtuk. A játék nyilván nem olyan élvezetes, mint a szabadban, de az alapok elsajátítására vagy szintfenntartásra tökéletesen megfelel. A szövetség szeretne jó példával is elöljárni. Az idén átvesszük egy Budapesthez közeli indoor központ üzemeltetését, ahol kedvező áron lehet majd igénybe venni a szolgáltatásokat. Emellett – ez ugyan még csak távlati cél – szeretnénk ismét megnyitni a múlt század elején már működő Széchenyi-hegyi pályát; akadályt főleg az jelent, hogy jelenleg a terület megosztott, önkormányzati és honvédségi tulajdonú. Avatott szemek ott az erdő és a rendezetlen környezet ellenére is fel tudják fedezni a greenek és a bunkerek helyét. A 9 lyukú pálya – amelyen megfordult a világ egyik legnagyobb játékosa, Bobby Jones is –, azért fontos, mert lényegében Budapest központjában lenne lehetőség golfozni. A szövetség bekapcsolódása reményeink szerint az árakon keresztül is kedvezően hat majd a golfra.
– Erre tehát szükség van?
– Szerintem igen, mert itthon még magasak a green-fee árak. Az európai 18 lyukú pályákon 50 euróért már lehet játszani, itthon jelenleg ez az összeg még némileg magasabb. Persze ez tipikusan a tyúk és a tojás esete, hiszen megfelelő árszint szükséges, hogy nagyobb tömegek kezdjenek érdeklődni a golf iránt, ugyanakkor a pályák üzemeltetése és fenntartása igen költséges, amit most is ki kell termelni. Ettől függetlenül nem megfizethetetlen. A golfot sokszor szokták a síeléssel párhuzamba állítani, mert körülbelül ugyanannyiba kerül. Viszont nem csupán néhány hétig lehet űzni, az időjárás nálunk március végétől október végéig lehetővé teszi, hogy a szabadban hódolhassunk neki.
– Azt mondják, a golfot soha nem késő elkezdeni megtanulni…
– Természetesen a golfra is igaz, hogy ezt is érdemes minél korábban elkezdeni, az életkor azonban inkább csak akkor fontos, ha később versenyszerűen akarjuk űzni a játékot. Aki nem dédelget ilyen terveket, annak nincs korhatár. Én magam is felnőtt fejjel, mintegy hat évvel ezelőtt ismerkedtem meg a játékkal. Egyébként azért jó néhány példa akad mind itthon, mind külföldön arra is, hogy valaki felnőtt korban ismerkedett meg a golffal és profi golfozóvá vált.
A tapasztalatok szerint akinek van némi labdaérzéke, az már elboldogul a golfütővel és a golflabdával is. Megfelelő szorgalommal és odafigyeléssel több év alatt így el lehet jutni arra a szintre, hogy már nemzetközi versenyeken is eredményesen részt lehessen venni. Az alapmozgás, az úgynevezett swing, amellyel elütjük a labdát, csak elsőre tűnik egyszerűnek. A játékosok közti különbséget igazán ennek a mozgásnak a kivitelezése adja. Ennek csiszolása, tökéletesítése kíséri végig lényegében a játékost pályafutása alatt, legyen amatőr vagy profi.
A golfot már 5-6 évesen el lehet kezdeni, és néhány év alatt komoly eredményeket lehet elérni. A fiatalok támogatása egyébként a szövetség számára is fontos, nemrég komoly elismerés érte hazánkat. Az Európai Golf Szövetség úgy döntött, hogy 2010 és 2012 között három éven keresztül Magyarország ad majd otthont a legnagyobb európai junior verseny, a European Young Masters fordulóinak. A versenyen 16 éves korig lehet indulni, már csak ezért is érdemes 11-12 éves korig elkezdetni a gyerekekkel a golfot.
Economx