Budapest XI. kerülete 1930-ban, egy belügyminiszteri rendelettel jött létre, amikor is Kelenföld-Lágymányos néven levált az I. kerületről, 1934-től 1950-ig a Szent Imre város elnevezést használták, majd 2005-től az Újbuda nevet viseli, amely igen demokratikus, hiszen egyik városrészéhez sem köthető, ugyanakkor egyszerű és kifejező. Az elnevezésnek van múltja, már 1884-ben a mai Kelenföldi pályaudvar Újbuda elnevezéssel szerepelt a korabeli vasúti menetrendekben.
Lakosságszámát tekintve 138 000 fővel Újbuda a főváros legnépesebb kerülete, területe is a legnagyobbak közé sorolja 33,5 négyzetkilométerével. Hetvenezer lakásával is az élbolyhoz tartozik a kerület, valamint a gondozott parkok nagyságának tekintetében is a 4. hely büszke birtokosa.
A különböző városrészek a nagyon változatos földrajzi elhelyezkedés okán más-más múltra tekinthetnek vissza. Lágymányos valószínűleg vizenyős, mocsaras talajáról kapta a nevét, helyén a Duna öble volt, és csak a XIX. század végén, a Duna szabályozása, a terület feltöltése és a Ferenc József híd megépítése után kezdett benépesülni. Itt épült fel 1902–1909 között a Műegyetem épületcsoportja Hauszmann Alajos tervei alapján, a Bartók Béla út környéke pedig csak az I. világháború után vált lakottá. A Petőfi hídtól délre eső részek rendezése az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején valósult meg az új egyetemi város épületeivel.
A kerület legnagyobb és legismertebb része Kelenföld, 1225-ben említik először, Creynfeld néven. A XVIII. századig lakatlan terület volt, elsősorban a rossz talajviszonyok miatt, beépítése csak az ármentesítés után kezdődhetett meg. A fellendülést a XIX. század végi út- és vasútépítések hozták meg, a déli vasút 1861-es megnyitásával megépült a kelenföldi vasútállomás is, melynek jelentősége mind a mai napig nagy. A látványos fejlődés a II. világháborút követően kezdődött, 1967 és 1983 között felépült a Kelenföldi lakótelep, 1960-ban parkosították a Feneketlen-tó környékét és megnyitották a Budai Parkszínpadot (a közelmúltban sajnos bezárt).
Albertfalva eredetileg Promontorhoz (Budafok) tartozott, a török hódoltság alatt elnéptelenedett területet Albert főherceg, Mária Terézia veje telepítette be, és 1950. január 1-jétől a XI. kerület része. A kis családi házak helyét átvette az albertfalvai, Fehérvári úti lakótelep.
Kedvelt kirándulóterület a Kamaraerdő, melynek legnagyobb részét ma is erdő borítja, itt épült az 1980-as években a Gazdagréti és Őrmezei lakótelep.
A kerületben két természetvédelmi terület van, az egyik, a Sas-hegy, a másik a Gellérthegy, amely 139 méterrel magasodik a Duna fölé. A honfoglaló magyarok felfedezték a kedvező dunai átkelési lehetőséget, és révet alapítottak. Nevét a XV. században kapta, előtte Kelen-hegynek hívták. A megszálló törökök is kedvelték, a hegytetőn palánkvárat, a hegy lábánál pedig fürdőket építettek. 1849-ben Aulich tábornok innen lövette Buda várát. „Ennek köszönhetően” 1851-ben Haynau felépíttette a Citadellát, ezt a 220 méter hosszú, 12–16 méter falmagasságú erődöt, amelynek ágyúi a szokásostól eltérően nem a várost védték, hanem a pesti lakosság sakkban tartását voltak hivatottak szolgálni. Mindenesetre a 60-as évektől kezdve idegenforgalmi szerepre tett szert, szállót és vendéglőt nyitottak benne, a gyönyörű kilátásnak köszönhetően idegenforgalmi látványosság lett. A Citadella városra néző fala tövében található a Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotta Szabadság-szobor, viszont a talapzata előtt álló, szovjet katonát ábrázoló szobrot 1992-ben elszállították a budatétényi szoborparkba. A Gellérthegyet 2000-ben védett területté nyilvánították (Duna–Ipoly Nemzeti Park).
A XI. kerület Buda déli kapuja, az ország nyugati irányú átmenő forgalmának kivezetője, vasúti csomópont. A felszíni tömegközlekedés miatt főútvonalai zsúfoltak és hagynak is némi kívánnivalót maguk után, a leendő metró azonban mindezt gördülékenyebbé teszi és ezáltal a levegő szennyezettsége is csökkenni fog. Változatos természeti adottságai, kertvárosai, művelődési-oktatási intézményei okán Újbuda igen vonzó célpont a lakást keresők között, a XI. a jó hírű kerületek közé tartozik mind a mai napig.
A városrész hosszú távú fejlesztési tervei közé tartozik többek között, hogy Budapest szabadtéri szórakoztató központjává váljon a Lágymányosi hídtól a Kopaszi-gát környékéig, hogy igényesebb, élhetőbb lakások épüljenek, valamint hogy az egykori ipari területeken tudásalapú vállalkozások telepedjenek meg, mint például az Infopark és az egyetemi negyed. Ezek megvalósulása még vonzóbbá tenné a kerületet.
Mindezeken túlmenően még egy tény: fővárosi viszonylatban a lakosság körében itt a legalacsonyabb a munkanélküliség (1,71 százalék), ez nagy valószínűség szerint szervesen összefügg azzal, hogy a középfokú végzettségűek aránya 12,8, a felsőfokú képzettséggel rendelkezőké pedig 13 százalékkal haladja meg a fővárosi átlagot 2005. évi adatok szerint.
Economx