Az elmúlt hónapokban igazi piaci tűzijáték zajlik az energiapiacon, az áram és a gáz ára rég, avagy "soha" nem látott szintekre ugrott. A napi rángásokhoz szinte hozzászokott már a piac, de a helyzet előidézéséről, és leginkább a megoldásáról szakértői szinten is sok a vita. Megpróbáltuk a lehetetlent: tisztázni: mi, miért, hogyan függ össze, és mi a magyarázata mindannak, ami a szemünk előtt zajlik?
Szerző(k): Szabó M. IstvánFeltámadtak és tovább szennyeznek a szénerőművek és visszaesett a zöldenergia-termelés Németországban, ahol szilveszterkor végleg leállítottak három atomerőművet is. Mi történik ott? És mi köze van mindezeknek az energiaátmenethez, Angela Merkelhez és a drága gázhoz, áramhoz? Ennek néztünk utána.
Szerző(k): Szabó M. IstvánBudapesten tartották az Eucharisztikus Világkongresszust, amelyre Ferenc pápa is - most először - Magyarországra érkezett. Az ellenzék előválasztást tartott. Húsba vágó lett a szállítmányozási válság, földgázhiány alakult ki Európában. Németországban a szocdemek, zöldek és liberálisok koalíciója nyerte meg a szövetségi választásokat.
Szerző(k): Szabó DánielKamu, amikor a szerb hatóságok az agyagos szénre kenik, miért kellett leállítani a szerb elektronika mérnök zseniről, Nikola Tesláról elnevezett szénerőművet. Valójában Tesla méltatlan utódai a hibásak.
Szerző(k): Komócsin SándorBelgium - ahol jelenleg mintegy 40 százalék a nukleáris energiatermelés részaránya az energiamixben - 2025-ig lekapcsolhatja az összes atomerőművi egységét. Erről már majdnem 20 éve egyszer már döntöttek, de most sem gondolják meg magukat - írta meg helyi lapértesülésre hivatkozva az MTI brüsszeli tudósítója.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA németek szerint inkább csak kamu, pedig az is lehet, hogy India tényleg annyira bele akar szeretni a zöldhidrogénbe, hogy a céljai elérése érdekében hajlandó extrém mértékű támogatást is biztosítani a szektor befektetői számára. Az ígéretek meglehetősen közeliek, ám az még inkább elgondolkodtató, hogy a célár már hitelesebb forrásban is felbukkant.
Szerző(k): Szabó M. IstvánOlyan országban sikerült megugrani a többségi zöldáram-termelést, ahol - eddig legalábbis - erről nem szóltak a hírek. A finnek azonban nemcsak, hogy ráfordultak a szélre, de még sokkal-sokkal többet akarnak a rendszerbe pakolni, hogy minden fosszilis energiaforrást tempósan kiszorítsanak az energiamixből. Nem hencegnek vele, de jó úton járnak.
Szerző(k): Szabó M. IstvánAz európai gázpiac másfél évtizedig elkényeztetett helyzetben létezett, de a kegyelmi állapot mostanra megszűnt. Nincs jele annak, hogy a boldog békeidők visszatérhetnének, mert bár az extrém szintre ugráló gáztőzsdei árak ideiglenesnek látszanak, a megváltozott európai magatartás, a sérülékenyebbé váló orosz gázipar, de még a kínai klímapolitika felbukkanása is a tartósan drágább eu-s gázárat támogatja inkább. Deák Andrást, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársát kérdeztük.
Szerző(k): Szabó M. IstvánSokszor előfordul, hogy a híradásokban egy komplex képnek csak bizonyos részei és aspektusai kerülnek elő, miközben más részletek, pláen messziről “nem láthatók”. Így van ez Lengyelország energiaátmenetével kapcsolatban is: a legtöbbször a kiöregedett, környezetterhelésük miatt kivonásra, lekapcsolásra ítélt séznerőművekről esik szó, és mostanában - afféle zsákbamacska módjára - a lengyel atomerőműépítéskről. PEdig a háttérben Lengyleországban jelentős erők mozdultak meg annak érdekében, hogy az balti-tengeri szél áramtermelésre kényszerítése is megtörténhessen.
Szerző(k): Szabó M. István
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
