Egészség(telen) adóforintok?
Egészség(telen) adóforintok?
Növekszik az önkéntes pénztári kedvezmények után járó adókedvezmény
Az önkéntes pénztári befizetések utáni adókedvezmények kedvező változásai lehetővé teszik, hogy növekedjenek az öngondoskodásra adókedvezménnyel, illetve adó- és járulékmentesen fordítható összegek. Míg a tavalyi adóévre „vetítve” az önkéntes pénztárakba befizetett, illetve jóváírt összeg után harminc százalék, de legfeljebb százezer forintnyi, 2004-től százharmincezer forint összegű kedvezmény jár. További kedvezményt élvezhetnek az önkéntes egészségpénztár tagjai. Ha az egyéni számlájukon lévő összeget vagy annak egy részét legalább huszonnégy hónapra lekötik, a lekötött összeg után további tíz százalék adókedvezményt élvezhetnek. Természetesen előfordulhat, hogy a lekötött összeget mégis felhasználják, ekkor az igénybe vett tízszázalékos adókedvezményt húsz százalékkal növelt összegben kell megfizetni. Ugyancsak „extra” adókedvezményhez juthat az a magánszemély, aki az önkéntes egészségpénztárban gyűjtött pénzéből prevenciós szolgáltatást vesz igénybe. Az adókedvezmény mértéke az e célra elköltött összeg tíz százaléka. A prevenciós szolgáltatás elsősorban szűrésre, állapotfelmérésére irányul. Az önkéntes pénztári adókedvezményhez hasonló módon változik a munkáltató által adó- és járulékmentesen adható önkéntes pénztári munkáltatói tagi hozzájárulás. Eddig az önkéntes pénztárakba adómentesen befizethető összeg legfeljebb a minimálbérnek megfelelő összeg lehetett. 2004-től a munkáltatói tag a minimálbérnek megfelelő összeget külön az önkéntes nyugdíjpénztárba és külön az önkéntes önsegélyező egészségpénztárba is eljuttathatja.
Mi jár a fizetés mellé?
Bár a magyarországi cégek döntő része csupán étkezési utalványokat oszt ki dolgozói között, de egyre több társaság kínál komplex juttatási csomagot munkavállalóinak. A NAPI Gazdaság cikke.
Mi jár a fizetés mellé?
Bár a magyarországi cégek döntő része csupán étkezési utalványokat oszt ki dolgozói között, de egyre több társaság kínál komplex juttatási csomagot munkavállalóinak.
Pénzmorzsák
Egészségpénztári kölcsön A K&H Medicina Egészségpénztár tagjai augusztus 1-jétől forintban és devizában is igényelhetnek kölcsönt az egészségpénztári költés keretében elszámolható termékek, szolgáltatások finanszírozására. A folyósított összeg – a pénztártag rendelkezése alapján – egyéni befizetésként érkezik a tag egészségpénztári számlájára, így a kölcsön felvevője igénybe veheti a 30 százalékos (maximum 100 ezer forintos) adókedvezményt is. Az egyéni befizetéshez kapcsolódó adó-visszaigénylés összege így fedezheti, de akár meg is haladhatja a kölcsönhöz kapcsolódó költségek (kamatterhek, szerződéskötési díj, egészségpénztári működési költség) összegét. A forintalapú kölcsön esetén az éves kamat 23, az euró alapúnál 16, a svájci frank alapú kölcsön esetében pedig évi 14 százalék. A hitel összege 150 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet és 12 hónaptól 60 hónap futamidőig vehető fel.
Felfedezésre váró egészségpénztárak
A vállalati kultúra, a lakosság egészség iránti attitűdje és az anyagi ösztönzők befolyásolják a cégek döntését, amikor önkéntes egészségpénztári hozzájárulást fizetnek munkatársaiknak. A döntés általában az emberi erőforrással foglalkozó munkatársak körében fogalmazódik meg, az ötlet megfogalmazásától a kivitelezésig átlagosan másfél év is eltelik – állítja Herczeg Dóra, a Dimenzió csoport marketingigazgatója. Az önkéntes egészségpénztár több, a béren kívüli juttatásokat elemző kutatást is végzett. A Dimenzió csoport – a Fact Intézettel közösen – az idén 251 vállalatot kérdezett meg a béren kívüli juttatások kérdéséről. Ebből egyértelműen kiderül, hogy első helyeken azok a juttatások állnak, amelyek pénzre válthatók, de legalábbis értékük egyértelműen kifejezhető pénzben. Így a sorrendben az első helyen az étkezési hozzájárulás található, míg a szűrővizsgálat a 11. helyen áll. Herczog szerint ez jellemzi a cafeteria rendszerben biztosított béren kívüli juttatásokat is. Ekkor a vállalat valamilyen keretösszeg erejéig biztosít különböző, a munkatársak igényei szerint kialakított juttatásokat. Ez esetben is viszonylag hátrébb sorolódtak az önkéntes egészségügyi pénztári befizetések. Ha azonban nem az alkalmazottak, hanem a cég vezetése dönt a béren kívüli juttatásokról, akkor nagyobb az esélye az önkéntes egészségpénztárak bevezetésének. A döntés meghozatalakor ilyenkor nagy súllyal esik latba az igénybe vehető adókedvezmények nagysága, mint például a 2004. január elsejétől megnőtt adókedvezmények. A Patika Egészségpénztár tapasztalatai szerint könnyebben elfogadják az önkéntes egészségpénztár gondolatát azok a cégek, ahol már működik önkéntes nyugdíjpénztár. A valamelyik önkéntes egészségpénztár melletti döntés meghozatalakor sokat számít, hogy a számla mekkora részét tudja a tag szabadon elkölteni, illetve, hogy van-e a szolgáltatások között olyan, amelyet a tagnak kötelezően igénybe kell vennie. A munkaadók ilyen juttatás bevezetésekor kiemelten vizsgálják az adminisztrációs költségeket. Az adókedvezményeket és a vállalati kultúrát nevezi a döntés alapjának Molnár Béláné, a Vitalitás Közalkalmazottak, Köztisztviselők Egészségpénztárának ügyvezetője. A probléma, hogy nagyon kevesen ismerik a részleteket, keveset beszélnek róla, nem ismerik az igénybe vehető adókedvezményeket sem. Molnár szerint így a felsővezetők döntésén múlik, hogy biztosítják-e alkalmazottaiknak a lehetőséget az egészséges életmódhoz. Ugyanakkor a döntő lépést az jelenti, amikor a vállalatvezetők tisztába kerülnek azzal, hogy az ilyen jellegű juttatások gyakorlatilag járulékkötelezettség nélküli bérként funkcionálnak. Vagyis olcsóbb, mintha bért adna a vállalat, viszont az alkalmazottak személyes törődésként élik meg. Molnár szerint ma Magyarországon mintegy 400 ezer önkéntes egészségpénztári tag van, de ez a szám biztosan nőni fog, hiszen az adójogszabályokban bekövetkező pozitív változások után mindig megélénkül az érdeklődés. Ez történt az idén is, amikor január elsejével kétszer 10 százalékos adókedvezmény vehető igénybe.
Terjedő egészségkártyák
Tegnap délutántól a Talizmán Egészségpénztár ügyfelei fizetésekre is használhatják kártyájukat. A plasztikok költési limitjét kibocsátáskor napi 150 ezer forintban határozták meg, ezt azonban a pénztártagok írásban (faxon vagy levélben) megváltoztathatják. Az új limitösszeg viszont ezt követően csak az ötödik munkanaptól érvényes. A Talizmán-kártya POS-terminálon vagy anélkül telefoni engedélyeztetéssel használható készpénz fizetése nélküli vásárlásra, kizárólag azokon az elfogadóhelyeken, amelyek kártyaelfogadási szerződést kötöttek az adott pénztárral, illetve annak kártyaelszámolását végző vállalkozással. A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) egészségpénztára május 28-ára meghirdetett közgyűlésén az egyik napirendi pont (a tartalékok közötti átcsoportosítás, illetve az alapszabály módosítása mellett) az egészségkártya bevezetése. Egyesek arra számítanak, hogy a banki hátterű intézmény ügyfeleinek hitelkártyát ajánl majd. Már korábban megjelent ugyanis az első ilyen típusú egészségpénztári plasztik (Napi Pénzügyeink, 2004. március 30.). A szektorban dolgozók közül egyébként sokan vélik úgy, hogy a hitelkártya – az egészségpénztári költés adókedvezménye miatt – legalábbis síkos terepnek számíthat. Egészen biztosan nem véletlen, hogy ilyen konstrukcióval először éppen az adóhivatali dolgozók szakszervezete által létrehozott Adoszt Egészségpénztár rukkolt elő. Az Adoszt kasszája a K&H Bankkal állapodott meg. A „hiteles egészségkártya” tulajdonképpen a bank supershop hitelkártyája, de a bankkártyához kapcsolódó díjakat és költségeket az Adoszt egészségkassza állja ügyfelei helyett. A legfontosabb különbség a K&H Adoszt és a többi egészségpénztári plasztik között azonban nem is az, hogy hitelkártya vagy sem, hanem a széleskörű használhatóság. Az Adoszt-kártyát ugyanis elfogadja minden VISA emblémával ellátott elfogadóhely, a többi pénztári plasztik esetében viszont alapfeltétel, hogy a fizetés csak szerződött szolgáltatónál történjen.
Pénzmorzsák
IC: könnyített lekérdezés Az IC Bank fejlesztette netes rendszerét (az online bankolás azonban így tulajdonképpen csak a versenytársak által már tudott funkcióval bővült). Az új megoldás szerint a kivonat lekérésénél az ügyfél már nemcsak egy dátumot tud megadni, hanem egy intervallumot is. Először a képernyőn megjelenik, hogy a megadott intervallumon belül mely dátumokra készültek kivonatok, majd ebből a listából választva tudja az adott kivonatot letölteni. További változás, hogy amennyiben valakinek a tranzakciók hitelesítéséhez szükséges, úgynevezett TAN-kódjai elfogytak vagy már csak kevés használható kód szerepel a listáján, lehetősége van a bank közreműködése nélkül is új kódok készítésére.
Terjed a cafeteria, de lassan
Fokozatosan terjed Magyarországon a cafeteria-rendszer, a nagyobb cégek alkalmazzák leginkább. Szakértők szerint a béralku során érdemes a béren kívüli juttatásokra is figyelni.
Csakis mire megvénülünk? - a (nyugdíj)pénztárakról I.
Vannak, akik már ismerik, vannak, akiknek van, de alig tudnak róla valamit, és van, aki még nem jött el hozzájuk… A nyugdíjpénztárak az öngondoskodás egyik piacszerű formáját jelentik arra az időre, mire megvénülünk.