A vállalati kultúra, a lakosság egészség iránti attitűdje és az anyagi ösztönzők befolyásolják a cégek döntését, amikor önkéntes egészségpénztári hozzájárulást fizetnek munkatársaiknak. A döntés általában az emberi erőforrással foglalkozó munkatársak körében fogalmazódik meg, az ötlet megfogalmazásától a kivitelezésig átlagosan másfél év is eltelik – állítja Herczeg Dóra, a Dimenzió csoport marketingigazgatója. Az önkéntes egészségpénztár több, a béren kívüli juttatásokat elemző kutatást is végzett. A Dimenzió csoport – a Fact Intézettel közösen – az idén 251 vállalatot kérdezett meg a béren kívüli juttatások kérdéséről. Ebből egyértelműen kiderül, hogy első helyeken azok a juttatások állnak, amelyek pénzre válthatók, de legalábbis értékük egyértelműen kifejezhető pénzben. Így a sorrendben az első helyen az étkezési hozzájárulás található, míg a szűrővizsgálat a 11. helyen áll.
Herczog szerint ez jellemzi a cafeteria rendszerben biztosított béren kívüli juttatásokat is. Ekkor a vállalat valamilyen keretösszeg erejéig biztosít különböző, a munkatársak igényei szerint kialakított juttatásokat. Ez esetben is viszonylag hátrébb sorolódtak az önkéntes egészségügyi pénztári befizetések. Ha azonban nem az alkalmazottak, hanem a cég vezetése dönt a béren kívüli juttatásokról, akkor nagyobb az esélye az önkéntes egészségpénztárak bevezetésének. A döntés meghozatalakor ilyenkor nagy súllyal esik latba az igénybe vehető adókedvezmények nagysága, mint például a 2004. január elsejétől megnőtt adókedvezmények.
A Patika Egészségpénztár tapasztalatai szerint könnyebben elfogadják az önkéntes egészségpénztár gondolatát azok a cégek, ahol már működik önkéntes nyugdíjpénztár. A valamelyik önkéntes egészségpénztár melletti döntés meghozatalakor sokat számít, hogy a számla mekkora részét tudja a tag szabadon elkölteni, illetve, hogy van-e a szolgáltatások között olyan, amelyet a tagnak kötelezően igénybe kell vennie. A munkaadók ilyen juttatás bevezetésekor kiemelten vizsgálják az adminisztrációs költségeket.
Az adókedvezményeket és a vállalati kultúrát nevezi a döntés alapjának Molnár Béláné, a Vitalitás Közalkalmazottak, Köztisztviselők Egészségpénztárának ügyvezetője. A probléma, hogy nagyon kevesen ismerik a részleteket, keveset beszélnek róla, nem ismerik az igénybe vehető adókedvezményeket sem. Molnár szerint így a felsővezetők döntésén múlik, hogy biztosítják-e alkalmazottaiknak a lehetőséget az egészséges életmódhoz. Ugyanakkor a döntő lépést az jelenti, amikor a vállalatvezetők tisztába kerülnek azzal, hogy az ilyen jellegű juttatások gyakorlatilag járulékkötelezettség nélküli bérként funkcionálnak. Vagyis olcsóbb, mintha bért adna a vállalat, viszont az alkalmazottak személyes törődésként élik meg. Molnár szerint ma Magyarországon mintegy 400 ezer önkéntes egészségpénztári tag van, de ez a szám biztosan nőni fog, hiszen az adójogszabályokban bekövetkező pozitív változások után mindig megélénkül az érdeklődés. Ez történt az idén is, amikor január elsejével kétszer 10 százalékos adókedvezmény vehető igénybe.
Andacs Botond