Az egészségpénztári szféra meglehetősen értetlenül áll a szaktárca eddig megismert, a személyi jövedelemadó-kedvezményeket évi 100 ezer forintban korlátozó adótervei előtt. Ez a szektor ugyanis éppen tavaly kapott plusz adókedvezményeket (kétéves lekötés, prevenciós szolgáltatás). Általános vélekedés szerint, bár a kasszákba elsöprő többségű a munkáltatói befizetés (amelyek után a tagok nem vehetnek igénybe adókedvezményt), a gyors változásoknak és a visszalépésnek igen rossz az üzenete. Az idei adókedvezmények struktúrája és mértéke a K&H Medicina Egészségpénztár ügyvezető igazgatója, Orosz András szerint az emberek jelentős részét irányította az egészségpénztárak felé. Az általuk befizetett pénz pedig új forrást jelent a társadalombiztosítás rendszerében. Nő tehát a magánfinanszírozás, méghozzá (annak révén, hogy a kormányrendelet pontosan és szigorúan szabályoz) pontosan nyomon követhető, ellenőrzött módon.
A Patikapénztárba 2004 első nyolc hónapjában összesen 931 millió forintot fizettek be, ami az elmúlt év azonos időszakának 497 millió forintos bevételhez képest 87 százalékos növekedés. Marchhart Dénes, a kassza igazgatótanácsának tagja szerint egyelőre nem lehet megmondani, hogy ez a növekedés milyen arányban köszönhető az adókedvezményeknek.
Orosz viszont úgy véli: a 2003. évi adójogszabály-változások egyértelműen fókuszba állították az öngondoskodást. A tagok örvendetes módon egyre nagyobb mértékben fordulnak a szűrővizsgálatok felé. A K&H Medicina tapasztalatai szerint az egészségtudatos gondolkodáson túl a financiális előny is komoly motivációt jelenthet.
A hosszabb távú pénzlekötés preferálásakor azonban nem ilyen kedvezőek a kasszák tapasztalatai. A Credit Suisse Life & Pensions Egészségpénztár (CSLPEp) ügyevező igazgatója, Váradi Péter elmondta, hogy meglátásuk szerint az egészségpénztári befizetést az emberek döntően nem megtakarítási formaként használják. A lekötés 10 százalékos adókedvezménye pedig igen kevés ahhoz, hogy ezen változtasson. Ennek megfelelően a CSLPEp-hez egyetlen egy ilyen kérés sem érkezett. Az egészségpénztári számlán történő lekötéssel – annak ellenére, hogy a lehetőségről minden tagjukat tájékoztatták – a Patikánál mindössze hárman éltek, ők is csak összesen 38 ezer forint értékben. A hármas szám a K&H Medicinánál is visszaköszön, de itt csupán az érdeklődők voltak ennyien. Ennek okát abban látják, hogy sokan még az egészségpénztár fogalmával is csak mostanában ismerkednek, forrásaikkal döntően az éven belüli egészségügyi, prevenciós típusú költéseiket finanszírozzák.
Ezt támasztják alá a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) első félévről közzétett adatai is. E szerint, bár a létszámnál jóval nagyobb ütemben gyarapodtak az önkéntes egészségpénztári befizetések, a költés még ennél is dinamikusabban alakult. A tagdíjjellegű bevétel és támogatás értéke a félévben 9,8 milliárd forint volt, ami 64,1 százalékos éves növekedés. A szolgáltatási kiadások ugyanakkor 72,7 százalékos emelkedés után 6,8 milliárd forintot tettek ki. Az egészségpénztárak vagyona így a többi növekedési adathoz képest csak szerény mértékben, 19,2 százalékkal gyarapodott, bár már így is eléri a 15,5 milliárd forintot.
A pénztári befizetéseknél tapasztalható szezonalitás alapján azonban indokoltnak tűnik, hogy például a Patika esetében az év vége felé a lekötések számának megugrására számítanak. Az egyéni befizetés lehetőségével az év végi hajrában Orosz András szerint is sokan fognak majd élni.
A jövő évi adótervekkel kapcsolatban Marchhart Dénes hangsúlyozta: az intézkedéseknél meghatározóbb hatású a változtatás puszta ténye. Az adókedvezmények szűkítése mindenesetre egészen biztosan nem hat ösztönzően az egyéni tagságra. Ugyanakkor – tette hozzá – az egészségpénztárak tagságának meghatározó része után a munkáltató fizeti a tagdíjat, így jelentős változás nem várható. A K&H Medicina vezetője is a kiszámíthatóságot tartja a legfontosabbnak. Úgy véli, hogy a stabil adókedvezményi rendszerek az egészségügyben folyamatosan növekvő mértékű magánfinanszírozást generálnának, míg az évente változó jogszabályok elbizonytalaníthatják azokat is, akiket a szigorítások nem is érintenek. Ráadásul az így elérhető költségvetési megtakarítás mértéke szinte elhanyagolható – hisz az egész csak a magas jövedelműek egyéni egészségpénztári befizetései után igénybe vett adókedvezményt érinti. Minden forint, ami a privát szférából érkezik – különösen, ha abból prevenciós szolgáltatásokat, például szűrővizsgálatokat, kezeléseket finanszíroznak – többszörösen jelentkezik megtakarításként az egészségügy rendszerében.
A CSLPEp a munkáltatói forrás 80 százalékos hányada miatt szintén nem számít az egészségpénztár vonzerejének csökkenésére. Váradi szerint azonban az egyéni tagok számára a várható változások rendkívül előnytelenek, ami kedvezőtlen hatással lehet az öngondoskodás, mint magatartásforma terjedésére azok körében, akiknek módjukban áll ezt megtenni.
B. Judit Varga