AI Summit 2025: a Városligetbe költözött a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia hatása alól az írók sem vonhatják ki magukat. Erről is szólt a Ki írja a holnap könyvét? című kerekasztal beszélgetés Kadarkai Endre (műsorvezető), Nyáry Krisztián (kreatív vezető, Líra Kiadó), Szlavicsek Judit (író) és Sárközy Bence (kiadási igazgató, Libri) részvételével. Az irodalom és az AI-nak két fontos kapcsolódási pontja. Az egyik a tartalom ellopása, annak illegális felhasználása, amelynek következtében több milliárd dolláros perek zajlanak az Egyesült Államokban is írószövetségek és MI-cégek között. Itt a kiadók és az írók mindenképpen világos szabályozást várnak el a törvényalkotóktól. Érdekes, de ennek viszont már látszódik a vonzata is, ugyanis ahogy arra Sárközy Bence is rávilágított, az emberek, így a könyvvásárlók sem akarnak a végtelenben vándorolni, a kiadói brandek visszaerősödtek, a nagy kiadókarakterek visszatérnek, ahogy az jellemző volt a XIX. században, vagy a XX. század elején.

Ugyanakkor az AI nemcsak a szövegeket, írók mondatait lopja le, de abból mégcsak középszerű anyagot képes generálni. A kerekasztal résztvevő abban megegyeztek, hogy a valódi kreatívitás hiányzik ezekből az AI-alkotásokból. Ugyanakkor a romantika és a krimik esetében az ismétlődések miatt már képes lehet lehet regényeket generálni egy nyelvi modell, de szerintük csak a középszer van veszélyben.

A mesterséges intelligencia a hírfogyasztást és a hírgyártást is jelentősen megváltoztatja, hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, ahol arról volt szó, hogy hova tűntek az olvasók és mire számíthatnak a hírsite-ok és az újságírók a következő öt évben.

Az AI elterjedésével a híroldalak látogatottsága csökkent, ez nem azt jelenti, hogy az emberek kevesebb hírt fogyasztanak, hanem azt, hogy nem a hírsite-okat olvassák, mondta Ziegler Gábor, az Indamedia vezérigazgatója. Példaként említette, hogy tíz keresésből már csak négy hoz kattintást, a humánfaktorral kapcsolatban megjegyezte, hogy régebben az emberek válaszokat kerestek, amikor lexikonokat forgattak, most pedig visszaigazolást várnak. 

Úgy fogalmazott, hogy nagy a véleménybuborékon belül maradás igénye. Ma az olvasók olyan oldalakat keresnek fel, ahol az álláspontjukat megerősítik, ha olyan tartalmat találnak, amivel a véleményük nem egyezik, akkor azt az oldalt nem fogják máskor felkeresni.

Erről bővebben itt olvashat.

Dalos-Kovács Gabriella, a 4iG csoport irányítási keretrendszeréért felelős vezetője egyértelmű üzleti célt fogalmaz meg:

az AI alkalmazását nem leállítani kell, hanem üzleti értékké és versenyelőnnyé formálni.

A stratégia az AI-t a vállalati vízióhoz és roadmappokhoz igazítja, felméri az érettséget ismert módszertanok alapján, és külön hangsúlyt fektet az adatok, a megtérülés és a megfelelés korai biztosítására.

Egy viseletes kampány kellős közepén vagyunk, 2024 óta folyamatos feszültségben vannak a politika iránt érdeklődők az országban – kezdte a panelbeszélgetésen Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. A politikai elemző szerint egyre többen ember él a saját virtuális buborékában, amelynek gyakran nem túl sok köze van a valósághoz. Horn Gábor úgy látja, hogy végső soron a Digitális Polgári Körök, a Harcosok Klubja és a Tisza-szigetek is off-line történet. A választási kampány felerősíti a helyi közösségek szerepét, felértékelődnek az országjárások. 

Schiffer András szerint nincs AI a mobilomon és okostelefonom se lesz. Az ügyvéd, politikus szerint jó okunk lenne bizonyos távolságot tartani a virtuális valóságtól. Ezzel indokolta, hogy nincs AI a mobilján és okostelefonja se lesz. Schiffer felhívta a figyelmet rá, hogy észrevehető frusztráció van az emberekben. Ugyanakkor sajátosnak nevezte, hogy egy sikertelenebb négy év után, a kihívói oldalról sem látszik az, hogy egy nyugodt pozícióból kísérelnék meg a kormányváltást.

Vona Gábor szerint zsigeri szintre fog menni ez a kampány. „Ez inkább nyakon döfő kés lesz, mint vajat kenő, a politika ugyanis nem gasztronómiai hobbi, hanem küzdősport” – hangsúlyozta a Második Reformkor Párt elnöke, aki aggodalommal figyeli a politika és az AI találkozását. „Szerencsére a 2018-as kampányban még nem használtak AI-t, így bemondásra én a kampányban egyszerre voltam muszlim terrorista és homoszexuális orgiákra járó személy” – mondta a rendezvényen Vona Gábor, aki megjegyezte, hogy ha lett volna mesterséges intelligencia, akkor erről anno videót is láttunk volna. 

Somogyi Zoltán szerint az a sok szemét, ami az AI-ból jön egy ideig szórakoztató, de utána lehet, hogy erről a médiáról történő lemondással jár, és fel fogja értékelni a közvetlen kapcsolatokat, élő eseményeket, a jövőt ugyanakkor senki sem tudja. A szociológus, üzletember arra a veszélyre is felhívta a figyelmet, hogy az AI segítségével virtuális buborékba zárhatjuk magunkat, hiszen beprogramozhatom arra, hogy milyen híreket kapjak.

A mostani AI-robbanás gyökerei 2017-ig nyúlnak vissza. „Ekkor vált igazán érezhetővé, hogy soha nem látott mennyiségű adat keletkezik és kerül fel az internetre, valamint ugrásszerűen elterjedtek a felhőalapú szolgáltatások. Ez adott táptalajt a mai fejlesztéseknek” – mondta Sohajda Júlia, a Vespucci Partners alapítója és ügyvezető partnere.

Balogh Petya szoftverfejlesztő és üzletember arra figyelmeztetett, hogy a nagy szereplők könnyen „felülről támadják” a kisebb startupokat. „A nagy játékosok előbb-utóbb felzabálják az egyszerű megoldásokat. Legyek után nem kapkodnak a sasok” – fogalmazott.

Oszkó Péter, az O3 Partners alapító-vezérigazgatója ehhez kapcsolódva kiemelte, hogy illúzió lenne azt gondolni, a big tech cégek a startupok barátai lennének. Mint mondta, a startupoknak niche-piacokat kell keresniük, ahol önállóan is életképesek tudnak maradni.

„Nem ritka a havi 40–50 százalékos növekedés. Ez nagy veszélyt is jelenthet, hiszen, ha a vállalkozások értékelése nincs helyén, akkor nagy bukások jöhetnek. Az AI-befektetések 70–80 százaléka vertikális megoldásokhoz áramlik” – hangsúlyozta Gaál Norbert, a First Principle Inkubátor társalapító-vezérigazgatója.

Az illegális dohánytermékek veszélyeire figyelmeztet az AI Summiten bemutatott mesterséges intelligencia segítségével készült klip,  amely a cigarettacsempészet világát dolgozza fel Janklovics Péter színművész főszereplésével. A videó célja, hogy innovatív módon hívja fel a figyelmet az illegális dohánykereskedelem egészségügyi és gazdasági veszélyeire, hiszen Magyarországon évente közel 1 milliárd szál adózatlan cigaretta kerül forgalomba.

Bővebben itt olvashat erről, és a NAV videóját is itt találja.

Az AI-kapcsolat cégek részvényei olcsónak semmiképp sem mondhatók, de amíg a vállalatok az irtózatos beruházások mellett jelentős profitot is képesek felmutatni, az értékeltségi mutatók sem tükröznek tőzsdei buborékot. Kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg tőkepiaci szakértők, hogyan érdemes elemzői, befektetői szemmel tekinteni a mesterséges intelligencia-kapcsolat vállalatokra, mennyire lehet beszélni túl magas értékeltségi mutatókról, vagy a valóságtól elrugaszkodó tőzsdei árfolyamokról.

A felvetés jogos, a beszélgetés résztvevői körében is élénken él a 2000-es dotcom lufi emléke.

A nagy techcégek százmilliárdokat fordítanak adatközpontokra és kapcsolódó beruházásokra – ezek olyan összegek, amelyek kisebb országok GDP-jéhez hasonlíthatók –, amelyektől az elemzők jelentős bevétel- és termelékenység-javulást várnak.

Bővebben itt olvashat erről.