Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Temérdek nyugdíjjal kapcsolatos reformra készül a Tisza-kormány, a párt választási ígéretcsomagjából kiindulva – a mostani pluszjuttatások megtartása mellett – számos emelési, korrekciós és más intézkedéssel terveznek kedvezni a nyugellátásban érintettek számára – különösen a kisnyugdíjasoknak.
De vajon a makacs számok mennyiben engednek teret mindennek?
Látott már szebb napokat is az államkassza
A magyar költségvetés sokkal tetemesebb deficittel küzd, mint azt korábban gondolhattuk volna: a pénzügyminiszter legfrissebb közlése alapján az eredetileg 3,7 százalékos államháztartási hiány a kormányváltást követő átadás-átvétel és a tételes átvilágítás után 7,2 százalékra módosult. Ezzel a kérdéses arány majdnem a duplájára hízott, legalábbis a jelenlegi, nem hivatalos becslés nyomán.
Kármán András szerdán egy háttérbeszélgetésen tudatta, tárcája augusztus végén határozza meg, mennyi lehet pontosan az idei hiánycél. A miniszter ismertette a 2027-es kiindulási pályát is, megjegyezve azonban, hogy itt szintén technikai előrejelzésről van szó. Példaként említette többek közt azt is, a 14. havi nyugdíj bővítése 0,1 százalékponttal emelheti a hiányt, de az uniós pénzek tisztán 0,5 százalékkal enyhítik a fiskális nyomást.
Arról írtunk már év elején, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap jelentős hiánnyal működik, a befizetések önmagukban nem fedezik a kiadásokat, így a több százmilliárdra rúgó hiány pótlására központi költségvetési forrásokat kell bevonni közvetlenül.
Ennek tükrében szakértő segítségével tüzetesen megnézzük, mi férhet bele a büdzsébe nyugdíjjellegű kiadások terén, és adott esetben milyen ütemtervvel.
A problémakört a nyugdíjígéretekre kidomborítva, Karácsony Mihály az Economxnak kifejtette, mire következtethetünk a hazai nyugdíjügyre fókuszálva abból, hogy ilyen financiális helyzettel néz szembe a kormányzat; valamint, hogy vajon elég forrás állhat így rendelkezésre, vagy netán némi korrekcióra szorulhatnak a deklarált nyugdíjtervek.
Az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület elnöke egyebek mellett kijelentette, elég forrás állhat rendelkezésre, hogy valamennyi nyugdíjjal kapcsolatos ígéret megvalósuljon számításai alapján.
Elég pénz marad emelésre vagy felül kell írni a nyugdíjterveket?
Karácsony Mihály felidézte, a Magyar Államkincstár (MÁK) elérhető (január és május közti) adatai alapján a nyugdíjalaphoz „könyvelt” járulék és hozzájárulás időarányosan 42,9 százalékra teljesült, ez 2728,17 milliárd forint.
Jelezte, azért használja a könyvelt kifejezést, mert mind a szochóból, mind a tb-járulékból a nyugdíjalaphoz könyvelendő arányt a kormány határozza meg. Megjegyezte, a szocho 2026-ban 82,81 százalékot, 2025-ben 86,96 százalékot tett ki.
Ismertette, a szocho mértékét ugyancsak a kormányzat határozza meg, ez 2013-ban 27 százalék volt, 2026-ban már 13 százalék lett. Arra is kitért, a nyugdíjcélra fizetendő közteher alóli mentességeket, kivételeket és csökkentéseket szintén a kormány határozza meg.. Példaként itt felhozta a pályakezdőket, közfoglalkoztatottakat, a mezőgazdasági alkalmazottakat és a gyedről visszatérőket.
A MÁK-ra hivatkozva közölte, a nyugdíjalapból fizetett nyugellátásoknak időarányosan 48,3 százalékra teljesült, mely 3 377,43 milliárd forint. Az ebből a könyvelési sorból folyósított korbetöltött öregségi nyugellátáson kívül fizetett egyéb ellátások jogcímeit és azok mértékét a kormány határozza meg, további 14 jogcímen: például a korhatár alatti-, hozzátartozói-, nemzeti helytállásért, és így tovább – sorolta.
Szerintem, ha a kormány az eddigi kedvezményeket, mentességeket, jogcímeket és a munkaadóknak adott köztehercsökkentéseket is mérsékli, akkor nem lesz deficites a nyugdíjalap.
– húzta alá Karácsony Mihály.
A nyugdíjszakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a nettó átlagkeresethez képest a korbetöltött öregségi átlagnyugdíj értéke azért vált szégyenletessé, mert:
- egyrészt a költségvetés folyamatosan csökkenti a GDP-ből nyugdíjra fordítható összeg nagyságát. Itt a KSH vonatkozó adatsorát idézte, miszerint ez 2012-ben a GDP 11,6 százalékát, míg 2025-ben már csak a hazai össztermék 8,2 százalékát jelentette. „Ha Pitti Zoltán adatait nézzük, akkor csak 6,5 százaléka” – fűzte hozzá, egyben megjegyezve, ehhez képest az EU-átlag 12,77 százalék az Eurostat adatai nyomán.
- Másrészt azzal érvelt, a költségvetés 2010 óta a korábbi – ami már akkor is hátrányos volt – vegyes indexálás helyett bevezette az inflációhoz kötött éveleji nyugdíjindexálást. Felelevenítette, korábban 1975 és 2000 között keresetarányos indexálás, 2000 és 2010 között pedig már vegyes indexálás volt. A KSH adattáblájából idézve érzékeltette, 2008-ban a nettó átlagkereset és az átlag nyugellátás aránya 69,1 százalék volt, míg ez az arány 2025-re 51 százalékra olvadt.
Közösségi oldalán összefoglalta, mekkora hátrányt szenvedtek el a nyugdíjasok azzal, hogy nem a svájci indexálás szerint korrigálták a nyugdíjakat a korábbi kormányok: „Az elmúlt 15 évben folyamatosan nőtt a szakadék az átlagos nettó keresetek és az átlagos nyugdíjak között. Keresetek 2010-ben: 132 600 forint - 2025-ben: 548 900 forint (275 százalék növekedés - ennek örülünk) Nyugdíjak 2010-ben: 97 000 forint - 2025-ben: 242 300 forint (150 százalék növekedés - ennek nem örülünk). Ha maradt volna a korábbi éveleji keresetarányos indexálás akkor, most az átlagnyugdíj 353 597 forint lenne. A tizenöt év alatt az átlag nyugdíjasok (elméletileg) 7 102 247 forinttal több összeget kaphattak volna.”
Karácsony úgy vélekedett,
„a Tisza-kormány nagyon helyesen szakít a régi dogmákkal. Mer differenciálni az ellátások nagysága alapján, mer külön intézkedést hozni a nagyon alacsony nyugellátásban részesülők felzárkóztatása érdekében, mer dönteni arról, hogy a magas nyugellátásban részesülők nem részesülnek SZÉP-kártya juttatásban”.
A Nyugdíjas Parlament vezetője azonban egy dologban szögegyenest mást gondol a nemi alapú korkedvezményes nyugdíjazás intézményének kiszélesítéséről. Mint a szakértő hangsúlyozta:
Nem értek egyet a Férfiak40 kedvezménnyel.
Ehelyett Karácsony Mihály véleménye szerint azt a korkedvezményes nyugdíjkedvezményt kellene visszahozni, amely az egészségre fokozottan ártalmas, nagy pszichés terhelésnek kitett munkakörökre érvényesíthető.
Korábban a szakértőt már kérdeztük arról, miféle változások várhatók az új kormányzat felállása után a nyugdíjpolitikában, s abban is elmélyültünk, hogy a magyar nyugdíjrendszer mélyreható, radikális pénzügyi forrásbevonást igénylő kihíváshalmazát milyen elemek alkotják, és hogy pontosan milyen nyugdíjemelés jöhet a közeljövőben. Azt lényeges tényezőnek tartja, a várható egészségben töltött évek számát tekintve a férfiaknak jóval rövidebb élettartam jut, mint a nőknek.
A borzalmas demográfia is feszíti a nyugdíjrendszert
A fentieket tovább árnyalhatja, hogy Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója korábban már felhívta rá a figyelmet, hogy a férfiak kedvezményes nyugdíjazásának a Nők40 mintájára történő bevezetése komoly kockázatokat hordozna, a várhatóan jelentősen megnövekvő költségekszerinte akár a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságát is veszélybe sodorhatják. Noha a Tisza Párt nyugdíjasokat érintő vállalásai között célul tűzte a Férfiak40 bevezetésének vizsgálatát, a nyugdíjszakértő szerint a férfiak kedvezményes nyugdíját viszont a legjobb esetben is 43 évi jogosító időhöz kellene kötni. Arról is értekezett, hány milliárd forintos tételt jelentene mindez az államkasszának. A témát már lapunknak is részletesen boncolgatta.
Távlati aspektus, ám hazánkban a népesedés jelen trendjei sem kifejezetten a nyugdíjrendszernek kedveznek: a legfrissebb adatok fényében azt látni, hogy évről évre kevesebb gyermek születik, miközben a várható élettartam folyamatosan nő. Ebből a szélesedő demográfiai ollóból egyenesen következik, hogy a magyar nyugdíjak előteremtésére egyre kevesebb aktív korú marad majd a következő évtizedekben. Az OTP Nyugdíjpénztár úgy kalkulál, Magyarország népességszáma több mint ötödével olvadhat tovább 2100-ig.
