Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jóllehet komoly érv a férfiak kedvezményes nyugdíja mellett az, hogy a várható élettartamuk rövidebb a nőkénél, mégis kockázatos vállalkozás lenne a férfiak kedvezményes nyugdíjának a Nők40 mintájára történő bevezetése – osztotta meg aggályait Farkas András nyugdíjszakértő.
A nyugdíjguru emlékeztetett arra, hogy a Tisza Párt nyugdíjasokat érintő vállalásai között célul tűzte a Férfiak40 bevezetésének vizsgálatát. Ennek legfőbb indoka az, hogy a férfiak aránya a magyar társadalomban az életkorral párhuzamosan folyamatosan csökken, a 65 pluszos korosztályokban már 61,6 százalékos a nők aránya. A 65 éves korban várható további élettartam a férfiak esetében közel négy évvel rövidebb, mint a nők esetében.
Ennek kezelésére azonban a Férfiak40 helyett más megoldást ajánl a szakértő: szerinte a férfi kedvezményes nyugdíjat a legjobb esetben is 43 évi jogosító időhöz kellene kötni.
Mint magyarázta, ha a beszámítható szolgálati idők közül ugyanazokat a tartamokat vennénk ki, mint a nők esetében, akkor a legkorábban jellemzően azok a férfiak élhetnének a lehetőséggel, akik az általános iskola, de legkésőbb a középiskola után rögtön dolgozni kezdtek és a sorkatonai szolgálaton kívül nem is szakították meg a munkaviszonyukat.
A létszámadatok tükrében a férfiak kedvezményes nyugdíja a Nők40-re fordított nyugdíjkiadás akár 86 százalékába is kerülhetne, vagyis mostani értéken számítva meghaladhatná a 470 milliárd forintos tételt.
Mivel a férfiak esetében a kedvezményes nyugdíj összegének kiszámításához átlagosan 17 százalékkal magasabb nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet kell figyelembe venni, ennek következtében a kedvezményes férfinyugdíj átlagos összege jelentősen magasabb lenne, mint a Nők40 átlagos összege.
Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a Nők40, a 13. és a 2029-től teljes 14. havi nyugdíj költségigénye együttesen már 1800 milliárd forintos (három havi plusz nyugdíjjal felérő) kiadást generál minden évben.
Ehhez egy negyedik plusz havi tétel beemelése veszélyezteti az egész rendszer finanszírozhatóságát
- mutatott rá Farkas András.
A megoldás a szakértő szerint mindkét nem számára a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének a megteremtése lehet.
Ennek következménye az lenne, hogy a kedvezményes nyugdíjakat levonás terhelné: annyiszor 4-5 százalék mértékű málusz, ahány évvel a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt kezdődne a nyugdíj folyósítása. A nők javára ez esetben úgy biztosítható az alkotmányos pozitív diszkrimináció, hogy az ő kedvezményes nyugdíjukat kisebb mértékű elvonás terhelné.
A nyugdíjszakértő szerint az egészségre különösen ártalmas vagy egyébként különösen veszélyes munkakörben dolgozók korkedvezmény-lehetőségeinek megteremtése indokolt lehet a férfiak és a nők esetében egyaránt, viszont azt feltétlenül célszerű figyelembe venni, hogy eseti beavatkozásokkal nem lehet érdemi és fenntartható nyugdíjreformot végrehajtani.
A minden nyugdíjas és leendő nyugdíjas érdekeit valóban szolgáló változtatásokat csak minden részletre, a nyugdíjrendszer bonyolult összefüggéseire kiterjedő szakmai és politikai előkészítő munka után lehet meghozni, mert az ad hoc beavatkozások több kárt okozhatnak, mint amennyi hasznot hajthatnak - mutatott rá a nyugdíjguru.
Farkas András korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy bár sokan nem tudnak róla, különleges védelem jár a nyugdíj előtt állóknak. Azoknak, akik öt éven belül érik el a nyugdíjkorhatárt, a munkáltatók jóval nehezebben szüntethetik meg a munkaviszonyukat, egy felmondásnál pedig magasabb végkielégítést kell kapniuk.