Bár a hazai népességcsökkenés ténye jól ismert, az Eurostat legfrissebb hosszú távú demográfiai prognózisa szerint Magyarországra több mint 22 százalékos népességfogyást vetítenek előre 2100-ig.
Jelenleg átlagosan 1,31 gyermek születik egy családban, miközben ahhoz, hogy a népesség hosszú távon ne csökkenjen, legalább 2,1 gyermekre lenne szükség.
Eközben a születéskor várható élettartam évtizedek óta folyamatosan növekszik. A kevesebb születés és a hosszabb élet együttes hatására a társadalom egyre idősebbé válik: ma már 100 gyermekkorúra közel 150 idős ember jut. Ez jelentős változás például az 1980-as évekhez képest, amikor 60 idős jutott ugyanennyi fiatalra.
Ki tartja el a nyugdíjasokat?
A fogyó és idősödő társadalom egyik legérzékenyebb pontja az állami nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága. Ennek hatása már ma is érzékelhető:
egy átlagos nyugdíjas jelenleg a nettó átlagkereset körülbelül 51 százalékának megfelelő ellátásban részesül.
Jelenleg Magyarországon még körülbelül 2,3 aktív korú dolgozó járulékaiból fedezik egy nyugdíjas ellátását, ám a demográfiai előrejelzések szerint ez az arány 2050-re akár 1,5-re is csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy a jövőben egyre kevesebb aktív befizetőnek kellene eltartania egyre több szépkorút.
Készüljünk a hosszabb életre
A megnövekedett élettartam pozitív fejlemény, valódi értéket azonban akkor képvisel, ha ezeket a plusz éveket anyagi biztonságban és jó egészségben tölthetjük el. Ezt a megközelítést nevezik a szakemberek „healthy ageing”, azaz egészséges idősödés szemléletnek. A stabil idősévekhez két elengedhetetlen pillér szükséges: a folyamatos egészségmegőrzés és a korán megkezdett, jól megtervezett megtakarítás.
A hosszú távú öngondoskodásban az idő a legfontosabb tényező, a halogatásnak pedig komoly ára van. Az igazi demográfiai nyomást a szakértők szerint a 2030-as évek közepe hozza majd el, amikor az úgynevezett „Ratkó-unokák” rendkívül népes generációja eléri a nyugdíjkorhatárt. Az OTP Pénztárak korábbi reprezentatív felmérése ugyanakkor rávilágított egy éles ellentmondásra:
a 18–35 éves fiatalok háromnegyede már foglalkozik a nyugdíj gondolatával, ám ténylegesen mindössze 17 százalékuk takarékoskodik erre a célra.
„A demográfiai statisztikák tendenciáival mindenképp érdemes foglalkozni, de a magunk jövőjéért mi tehetjük a legtöbbet. Az a tény, hogy kevesebb aktív befizető jut majd a rendszerre, miközben hosszabb ideig lesz szükségünk az időskori ellátásra, alapjaiban formálja át az állami nyugdíj lehetőségeit. Aki időben, akár kisebb összegekkel is, de elindítja a saját megtakarítását, és mellette tudatosan figyel az egészségére is, az két irányból biztosítja ugyanazt a célt: hogy az időskor az aktív, boldog és tartalmas évekről szóljon” – mondta Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője.
