Közel a megállapodás a szerb NIS olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról a Mol és a tulajdonos Gazpromnyefty valamint a szerbiai vezetés között, aminek nyomán korábban nem látott biztonságba kerülne Közép-Európa energiaellátása - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Belgrádban. A bejelentés mérföldkő a tervezett akvizíciós folyamatban, ezért összefoglaltuk, mi történt eddig és mi következik most.

Már a sikert árazzák a Mol-részvények

A befektetőknek tetszik a körvonalazódó sztori, napok óta kitartóan veszik a Mol-papírokat, amelynek árfolyama kizárólag emiatt emelkedett idén már 18,5 százalékot és 27-et az elmúlt három hónapban. Októberben léptek életbe a NIS-sel szembeni amerikai szankciók és ekkor merült fel, hogy a Mol ölébe hullhat egy ígéretes üzleti lehetőség azzal, hogy a szerb kőolajvállalat orosz nagytulajdonosát le kell cserélni, más megoldás egyszerűen nincs a szankció feloldására.

Kapcsolódó

Aktivizálta magát a magyar kormány

Az első megállapodás a Mol és a NIS részvények 56 százalékát birtokló Gazpromnyefty között napokon belül létrejöhet. A Mol tulajdonszerzését a magyar kormány is támogatja, nem tőkével, hanem a diplomácia eszközeivel. (A Molban nincs hivatalosan állami tulajdon, korábban volt 25,25 százalék, ez a részvénycsomag vagyonkezelésre átkerült 3 alapítványhoz, ebből az egyiket maga a Mol hozta létre). Szijjártó miniszter szerint a kivásárlás soha nem látott előrelépést biztosítana a közép-európai térség energiaellátásának biztonsága szempontjából.

Mit vesz meg a Mol? 

Ezt még nem lehet száz százalék biztonsággal kijelenteni, de a legvalószínűbb, hogy a teljes cég 56 százalékát, tehát az egész, orosz kézben lévő részesedést. Korábban felmerült, hogy csak a finomító érdekli a Molt, de a szerbiai NIS értékes, magas marzzsal üzemeltetett benzinkútjainak átvétele is tökéletesen illeszkedne a magyar olajcég régiós terjeszkedési stratégiájába. 

Az Erste szektorelemzője, Pletser Tamás szerint egy sikeres felvásárlás esetén a Mol ajánlatot tehet a 13 százaléknyi, közkézen lévő NIS-részvényre is, a maradék, közel 30 százalék pedig szerb állami tulajdonban maradna.

A Mol biztosan nem csak piacszerzésre készül, legalábbis Szijjártó Péter álhírnek tartja a feltételezést, hogy a tulajdonváltás után a Mol bezárná a pancsovai finomítót. A híresztelés onnan indulhatott, hogy a magyar olajcégnek a térségben már van három működő finomítója (Pozsony, Rijeka, Százhalombatta) egyet azonban valóban nem működtet, a horvátországi Sziszeken. 

Más is csőben van, nem csak tulajdonosváltás

Friss információ, erről Szijjártó először Belgrádban tett említést, hogy Magyarország és Szerbia kormányközi megállapodást fog kötni, amelyben rögzítik: kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a két ország között tervezett kőolajvezetéknek. A tervek szerint az új olajtermék-vezeték a Mol százhalombattai finomítóját és az újvidéki logisztikai központját kötné össze.

Egy ilyen csővezetéknek akkor lenne leginkább értelme, ha a NIS finomítóba a Mol orosz eredetű kőolajat akarna beszállítani. Most tengeri olajat dolgoznak fel Pancsovában, amely Horvátországon át, a Janaf által üzemeltetett vezetéken érkezik Szerbiába. Akadálya nem lenne, hogy Urals vagy más, orosz-eredetű nyersanyagot dolgozzon fel a NIS, hiszen Szerbia nem EU-tag és nem csatlakozott az orosz importra vonatkozó szankciós intézkedésekhez.

Kulcsfontosságú események sora jön

A felek szándékai szerint napok kérdése és aláírják az adásvételi szándéknyilatkozatot. Bár a magyar külügyminiszter nem említette, de szerb kollégája úgy fogalmazott, hogy a tárgyalások a NIS orosz tulajdonosai, a Mol és „néhány más potenciális partner” közt zajlanak. Ez alapján nem lehet kizárni, hogy nem a Mol lesz az egyedüli vevő, hanem az Egyesült Arab Emírségek állami olajcége (ADNOC) is részt vesz a tranzakcióban. A Mol azonban irányítói többség megszerzésére törekszik.

Az adásvételi szerződést ezután bemutatják az OFAC-nak, az USA Idegen Vagyont Ellenőrző Hivatalának. Erre a finomító január 23-án lejáró, ideiglenes működési engedélye meghosszabbítása érdekében van szükség. Majd a tranzakció lezártával a NIS lekerülhet a szankciós listáról.

A lényeg: mennyit fizet a Mol?

Erről megoszlanak a vélemények, mivel többféle cégértékelési modell alkalmazható. Az Erste szektorelemzője 1,4 milliárd euróra tartja az 56 százalékos részesedést. Az Economx podcastjában a Concorde részvényelemzője, Gajda Mihály ennél kevesebbet, 550-700 millió dollárt tartott reális tranzakciós értéknek. Egyébként a magasabb összeg is rendelkezésére áll a Molnál szabad készpénzben, de hitel, illetve kötvénykibocsátás is elképzelhető az ügylet finanszírozásához. Technikai értelemben még megoldandó feladat az átutalás megszervezése a Gazpromnyefty számlájára.

Meghiúsulhat az üzlet?

Nincs kizárva. Az orosz fél is kihátrálhat, ha nem sikerül a vételárról megállapodni. De még ezen túl sincs minden garantálva, felmerülhetnek versenyhatósági aggályok is, nem a szerb, inkább az EU versenyhatósága felől. Hasonlóval egyébként már találkozott a Mol, de akkor egy lengyel-magyar kúthálózat csereügylettel sikerült pillanatok alatt kiküszöbölni a problémát.