Nagyon nem jók az előjelek, a közel-keleti konfliktus egyértelműen energiaár emelkedést okoz, ami előbb utóbb kíméletlenül megjelenik majd az inflációs statisztikákban. Az ING Bank elemzői végigvették, hogyan hat a hétvégén kitört iráni háború a közép-kelet-európai régiók országaira és a fő makrogazdasági mutatókra.

Magyarország nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben: az olaj- és gázár sokkok ugyanis az importfüggő gazdaságokat érintik leginkább, egy ilyen külső környezetben a jegybank is óvatosabbá válhat, a piaci befektetők pedig kockázatkerülő üzemmódra válthatnak, ami nyomást helyezhet a forintra, illetve a kamatpiaci árazásokra is.

Tíz százalék olajár emelkedés: lehet, hogy csak bemelegítés

Jelenleg nehéz megjósolni a globális energiaárak alakulását, a kőolaj ára egyelőre nem is szállt el igazán. „Hiszen egy ilyen helyzetben a cirka 10 százalékos emelkedés valójában semmi. Ha komoly lezárásra kerülne sor a Hormuzi-szoroson, akkor nagy valószínűséggel 100 dollár fölötti olajárra kellene számítanunk. Sőt egyesek szerint 150 dollár is lehetne az ár” – írta értékelésében az Erste.

A gázpiacon még durvább a helyzet

A földgáz jegyzésára áprilisi szállításra 32 százalékkal emelkedett hétfőn a rotterdami energiatőzsdén, a későbbi határidőkre is 25 százalékkal ugrott az árfolyam. A jegyzésár már meghaladja a 42 eurót megawattóránként. Az ING szerint azonban, ha a piacok azt kezdenék árazni, hogy a katari LNG-ellátás esetleg hosszabb időre eshet ki, a holland jegyzésár 80-100 euróig is kilőhet. 

Biztos hatás az inflációs mutatókra

Ha 10 százalékkal emelkedik az olajár (majdnem ennyi történt hétfőn), az 1,1 százalékpontot tesz rá az inflációra Törökországban, ennek oka a magas olajimport kitettség, a hatás pedig a gyenge deviza miatt hatványozottan jelentkezik.

Romániában az inflációra gyakorolt hatás fél százalékpont. Keleti szomszédunk ugyan közel önellátó az energetikában, de az üzemanyagárak a régió más országaihoz képest nagyobb mértékben hatnak az élelmiszerárakra és egyes import árucikkekére.

Magyarországon a tizedével emelkedő nyersolaj jegyzésárak 0,45 százalékpont hatással bírnának az inflációra. A magyarázat: nagy az importkitettség, magasan maradtak az inflációs várakozások és volatilis a forint árfolyama.

Lengyelország (0,35 százalék) és Csehország (0,2) szerencsésebb helyzetben van, a stabilabb devizájuk és a diverzifikáltabb energiaellátásuk miatt. A fenti hatások az inflációban 6-12 hónap múlva jelentkeznek.

10 százalék olajár emelkedés hatása az inflációra (%pont) és a nettó energiaimport/GDP arány

Elmaradhat a márciusra várt kamatvágás

A régiós jegybankok a háború miatt valószínűleg kivárnak, így tehet az MNB is márciusban. Főleg akkor, ha az inflációs várakozások a jelen szinten ragadnak és a forint is gyengüléssel reagál a háborús helyzetre. 

Bajba kerülhet a líra és a forint

Általánosságban arra számítanak az ING közgazdászai, hogy a közép-kelet-európai devizák nyomás alá kerülnek a kockázatkerülő hangulat és a magasabb inflációs várakozások miatt, amelyek az olaj- és gázárak emelkedésének, valamint az erős amerikai dollárnak tudhatók be.

Különösen a török líra és a forint lehet kitett a külső kockázatok erősödésének. A forint szempontjából ugyan előny a rekordmagas devizatartalék, a jelentős méretben kiépült forint-long pozíciók (ezek lényegében forinterősödésre és kormányváltásra spekuláló trade-ek) viszont kockázatot jelentenek. Ezért nem lenne meglepő, ha az euró-forint keresztárfolyam visszatérne a 380-as szint fölé. 

Az ING elemzői szerint az energiaárak emelkedése kihat a hosszú lejáratú magyar kötvények másodpiaci árazására (az inflációs várakozásokon keresztül), hétfőn emelkedtek is a hozamok, de nincs jele pániknak, csak 10-12 bázisponttal emelkedtek a hazai hozamok.  

Kapcsolódó