Bolton felszólította Kim Dzsongun észak-koreai vezetőt, hogy térjen vissza az országa atomfegyverprogramjának leszereléséről szóló, sok évvel ezelőtt elkezdődött tárgyalásokhoz - írja a hirado.hu az MTI-re hivatkozva.

Észak-Korea május 9-én feltehetően rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat tesztelt, amelyeket egy északnyugati bázisról indítottak el a Japán-tenger felé. Szakértők azt gyanítják, hogy Phenjan új rakétákat próbált ki.

Kapcsolódó

"Az ENSZ-határozatok tiltják bármilyen ballisztikus rakéta elindítását" - emlékeztetett Bolton egy kerekasztal-beszélgetésen Donald Trump amerikai elnök négynapos japáni állami látogatása előtt. Nincs kétsége afelől, hogy Észak-Korea megsértette e rendelkezéseket - tette hozzá.

Bolton ennek ellenére hangsúlyozta: Washington nyitott a tárgyalásokra a kommunista rezsimmel, de továbbra is fenntartja azt az álláspontját, amelyet Kim és Trump februári hanoi csúcstalálkozóján képviselt.

Trump nyitva hagyta az ajtót Kim előtt, így most Kimen a sor, hogy belépjen rajta

- jelentette ki a nemzetbiztonsági tanácsadó a tárgyalások kilátásaira utalva.

Bolton egyúttal felszólította az észak-koreai vezetőt, hogy egyezzen bele egy találkozóba Abe Sindzó japán kormányfővel, ami szerinte segíthet feléleszteni az észak-koreai fegyverkezési programról szóló párbeszédet. Mint mondta, egy Abe-Kim csúcstalálkozó "nagy segítséget jelenthet ebben".

Trump a tervek szerint vasárnap golfozni fog Abéval, majd megtekint egy szumómérkőzést a hétfői csúcstalálkozó előtt, amelyen a japán kormányfővel a kétoldalú kereskedelem kérdései mellett megvitatják az Észak-Korea, Kína és Irán okozta problémákat is.

Az NHK japán televízió szerint Abe iráni látogatást fontolgat június közepére. Bolton aggasztónak nevezte a tankerhajók elleni szabotázsakciókat az Egyesült Arab Emírségek vizein, a szaúdi olajszivattyú-állomások elleni támadásokat, valamint a közelmúltbeli rakétatámadás-sorozatot Bagdadban. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, az elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó azt állította: az Egyesült Államok hírszerzésének "részletes és komoly értesülései vannak az iráni fenyegetésről".

Irán és az Egyesült Államok között megnőtt a feszültség azóta, hogy Trump tavaly májusban felmondta az Irán nukleáris tevékenységének korlátozásáról szóló, 2015-ös többhatalmi megállapodást, és újra életbe léptette a az atomalku ratifikálásakor felfüggesztett szankciókat.

Irán idén május 8-án bejelentette, hogy csak részben fogja teljesíteni 2015-ben vállalt egyes kötelezettségeit. Néhány nappal később Washington Teheránból érkező fenyegetésre hivatkozva úgy döntött, hogy a térségbe vezényli az Abraham Lincoln repülőgép-hordozót, és B-52-es nehézbombázókat küld katari légitámaszpontjára. Trump pénteken bejelentette, hogy hozzávetőleg 1500 katonát is küld a Közel-Keletre nagyrészt védelmi jellegű intézkedésként, az Iránnal kialakult nagyobb feszültség miatt.