Kemény leckét kapott a „Deal” művészetéből India. A Fehér Házba visszatérő Donald Trump beváltotta fenyegetését, és a globális energiapiac átrendezésébe kezdett. A képlet egyszerű volt: ha India továbbra is az olcsó orosz olajjal táplálja gazdaságát, az Egyesült Államok brutális vámokkal sújtja az indiai exportot.
A stratégia működött, Trump bejelentette: „az amerikai vámokat Indiával szemben 50 százalékról 18 százalékra csökkentjük”, cserébe Újdelhi leválik a moszkvai köldökzsinórról.
Az amerikai elnök explicit módon kijelentette: India Venezuelából fog olajat vásárolni, ezzel gyakorlatilag diktálva a beszerzési forrásokat.
A BBC elemzése rámutat, hogy India „megígérte, hogy elengedi az orosz olajat”, ami
hatalmas csapás Vlagyimir Putyin hadigazdaságára.
Trump „olajdiplomáciája” tehát nem csupán politikai, hanem kőkemény piaci érdekérvényesítés is.
De miért kivételeznek Orbánnal?
A nagy kérdés azonban az, ami Budapesten és Brüsszelben is sokak szemöldökét felhúzta: Orbán Viktorral szemben miért nem támasztott ilyen szigorú feltételeket az amerikai elnök?
A magyar kormány évek óta azzal érvel, hogy a mentesség élet-halál kérdése. A hivatalos narratíva szerint Magyarország földrajzi helyzete, a tengerpart hiánya teszi lehetetlenné az orosz olaj leváltását.
Emlékezetes, hogy miután Orbán Viktor 2025 novemberében egy népes delegáció élén Washingtonba látogatott, a magyar miniszterelnök diadalittasan jelentette be, hogy sikerült megvédeni a rezsicsökkentést, időkorlát nélküli mentességet kapott Donald Trumptól az orosz energia vásárlására.
Kivétel Putyin európai barátjának! Donald Trump mentesítő döntése a szankciók alól olyan különleges elbánás, amiről más EU-tagállamok csak álmodozhatnak
– számolt be a hírről a német Bild, megjegyezve, hogy mivel Trump a vámoknál csak az üzletet szereti jobban, Magyarország több száz millió dolláros ajánlatokkal tudta meggyőzni.
Ami a jelek szerint akkor sikerült is. „Nagyon nehéz Magyarország számára más térségekből energiához jutni. Egy fontos és nagy ország, de nincsenek kikötői, nincs tengeri kijárata, tehát nehéz számára. Valószínűleg vásárolniuk kell Oroszországból olajat és gázt” – ismételte meg a magyar kormányzati érveket Trump az ujsagíróknak a találkozó után.
Ez azért volt fontos, mert Donald Trump októberben komoly szankciókat vezetett be az orosz olajtársaságokkal, a Lukoil-lal és a Rosznyeft-tel szemben, és további szankciókkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek olajat vásárolnak ezektől a cégektől.
A dolognak persze annyi szépséghibája mégiscsak volt, ami utólag ki is derült: az Egyesült Államok csupán egyéves mentességet adott Magyarországnak az orosz olaj és gáz felhasználása miatti amerikai szankciók alól. Erre mondta később a magyar kormányfő, hogy
személyfüggő megállapodás született, a bürokraták majd írásba foglalják, de ennek nincs jelentősége.
Itt hangzott el direktben először az, hogy „ha nem sikerült volna megegyezni, a magyar háztartások háromszoros rezsiszámlát kaptak volna karácsonyra, a benzin ára pedig megkarcolná az ezer forintot”.
A „szóbeli” védőpajzs, ami elillant
A megfejtés vélhetően nem a csővezetékekben, hanem a nagypolitikában keresendő. Orbán Viktor a választási kampányban nyíltan Trump mellett tette le a voksát, a magyar miniszterelnök szinte mindent egy lapra tett fel és bejött a számítása.
A gesztusok szintjén Trump viszonozta is a barátságot, de a részletekben már ott volt az ördög.
Amellett, hogy Trump valójában „csak egy évre adott mentességet” Magyarországnak, a sokszor emlegetett amerikai „pénzügyi védőpajzs” már is inkább tűnt kommunikációs lufinak, mint valós garanciának. Trump egy interjúban maga ismerte el, hogy a védőpajzsot „Orbán kérte”, de nem ígért neki ilyet. Az pedig már csak januárban derült ki, hogy nem is volt olyan konstrukció, mindkét országnak megfelelő.
Indiának kényszer, Orbánnak haladék?
Visszatérve az olajra, azért a különbség szembetűnő. Narendra Modi, India miniszterelnöke nincs rászorulva Trump politikai támogatására a hazai népszerűségéhez – őt „csak” gazdasági eszközökkel lehetett zsarolni. Ezzel szemben a magyar kormány mozgástere szűkebb.
Az Euronews írása szerint a Trump-Orbán paktum lényege, hogy a magyar kormányfő politikai lojalitásáért cserébe kapott egy kis levegőt az orosz energiafronton. De ez a levegő fogyóban van.
Az Economx sokszor írt róla, hogy a régiós energetikai helyzet – például a MOL és a szerb kapcsolatok – továbbra is ezer szállal kötődik az oroszokhoz. Miközben az Európai Parlament és a Tanács már megállapodott az orosz energiahordozók teljes kiszorításáról, Magyarország Trump kegyelméből kapott némi haladékot.
A kifogásnak tűnő „tengerpart-hiány” érv tehát Trumpnál most még működött – vagy inkább úgy fogalmazhatunk: az elnök úgy tett, mintha elhinné, amíg ez politikai érdekébe vág. De India példája mutatja: ha Trump úgy dönt, a barátságnak is van ára, és azt dollárban vagy hordónkénti árban mérik.
Egy hét telt el a nagy Mol-bejelentés óta: a szakértő meg is nevezte a legnagyobb kockázatot
Egy hét telt el a nagy Mol-bejelentés óta: a szakértő meg is nevezte a legnagyobb kockázatotMúlt hétfőn derült ki, hogy a Mol szerezheti meg az orosz részesedést a szerbiai NIS-ben. Megnéztük, hogy milyen kockázatai és előnyei lehetnek az üzletnek. Hétfőn – nem hivatalos forrásból – kiderülhetett, mennyit kell fizetnie a Molnak az oroszok felé. >>>